Bőre bársonyos-hamvas, formája szemet gyönyörködtető, mindenki rajong érte, bár óvatosan, kesztyűs kézzel illik vele bánni. Nem, nem a hatvanas évek francia szexszimbólumára, nemzeti nőalakjára, az isteni BB-re, vagyis Brigitte Bardot-ra emlékezünk. A két bé jelen esetben a miénk: Abaúj féltett kincseit, a gönci barackot és az első magyar nyelvű Bibliát jelzik. A Hernád alsó szakaszának olykor termékeny, olykor pusztításra is képes völgyében, az egykori megyehatárt alkotó a Tokaji-hegység kapujában olyan értékek ezek, melyek nem csak a pár napra érkező turisták számára érdekesek, hanem a helyi identitás alapvető értékeivé is válhatnak...
Némiképp ellentmond ennek a külföldi látogatók lelkes és kitartó rajongása Magyarország iránt, akik rámutatnak saját értékeinkre, és visszatanítják nekünk azokat, melyek hétköznapi módon körülvesznek bennünket, de a távoli horizontokat kémlelve magunk nem vagyunk képesek észlelni.
VALAHA
ERRE HÚZÓDOTT a Balkánt a Baltikummal összekötő kereskedelmi útvonal.
Gönci hordóból pont négy fért a borkereskedők szekerére „Tele van az ország rendkívüli dolgokkal, de nem tudtok neki örülni,
folyton panaszkodtok, és ahelyett, hogy élveznétek ezek előnyeit,
sajnáltatjátok magatokat” – emlegetik angol barátaim. „Könnyű nektek,
fogalmatok sincs: esztek-isztok, élvezitek a magyar vendégszeretetet, és
azt hiszitek, ilyenek a hétköznapjaink” – jön rögtön a közhelyes
megállapításra a közhelyes válasz. Különösen kihívásos a pozitív
hangolódás az egykor jobb napokat megélt, mára öregedő,
munkanélküliséggel, elvándorlással, természeti csapásokkal kapcsolatban
emlegetett tájegységeken, mint Borsod, Abaúj vagy akár Szatmár és Bereg
kisebb települései. Annak ellenére, hogy az egykori Abaúj vármegye
történelme és adottságai minden alapot megadnak ahhoz, hogy a helyiek
keble dagadjon a büszkeségtől és lokálpatriotizmustól, nemzeti
boldogságindexünk skálájának negatív értékeihez e térség egyelőre még
masszívan hozzájárul.
A mára csendessé szelídült települések forgalma
egykor nagy volt: a Hernád és a Bódva termékeny síkságain, a számtalan
kisebb patak mentén már az Árpád-kortól kezdve települések alakultak ki.
A közelben lelt obszidiánból és egyéb kövekből készült eszközök egész
Európában elterjedtek voltak. Az Aba nemzetség egyik legfontosabb
birtokán, a boldogkői vár és az egykor megyei jogú város, Gönc között a
Balkánt Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonalon pedig
évszázadok alatt megszámlálhatatlanul sok kocsi zötyögött végig,
derekukban boroshordókkal, aszalt gyümölccsel. Azt gondolhatnánk, hogy a
legzamatosabb fajtaként számon tartott gönci barack ősidők óta terem e
tájon, pedig a valóságban csak az 1950-es években vált ismert
márkanévvé. Mit lehet kezdeni a pavlovi reflexeket indító gyümölccsel,
melyet majd' mindenki ismer és szeret? Melynek pálinkája az Európai Unió
földrajzi oltalma alatt áll? Lehet-e kitörési pont és perspektíva a
helyiek számára?
A
LEGENDA SZERINT IV. Béla aszalómestere és hét tündér építtette a várat.
Annyi bizonyos, hogy a 13. században oklevél említi létezését
Gönc, barack, Biblia
A gönci magyar kajszi tudatos nemesítés eredménye, melyre a régió fekvése miatt volt szükség: Gönc a legészakabbra található városunk. Az erdetileg Örményországból – vagy talán a Selyemúton Kínából – hozzánk érkező barack a 19. századi filoxérajárvány által kipusztított szőlők helyén kezdett teremni. (A szőlővész után eleinte cseresznyés telepítésével próbálkoztak, melyet a későbbiekben szorított ki a barack.)A gönci barack nem csak Göncön található: itteni, közel 500 hektáros termőterületén 45 település osztozik. Röghöz kötött növény: csak ezen a tájon, ilyen földrajziklimatikus adottságok között bontakoztatja ki valódi zamatát. A talaj meszes, tápanyagban gazdag, a hűvösebb, helyi klíma pedig egyenletességet biztosít télen is. A nyár derekán esedékes barackszüret alapos odafigyelést kívánó művelet, csak kézzel végezhető. A sérülékeny, könnyen nyomódó barackot kesztyűs, vagy rövidre vágott körmű, szorgos kezek óvatosan, egyenként helyezik ládákba.
EGYENKÉNT,
ÓVATOSAN, HOGY NE NYOMÓDJON... — A barackszüret júliusban kezdődik, a
gyümölcs szedése és szállítása nagy odafigyelést kíván. Lekvárnak és
pálinkának is kiváló. Ez a barack már üvegekben várja a reggeli fonott
kalácsot
A piacozó háziasszonyok július első felében képesek transzba esni egy
vájdlingnyi igazi gönci barack láttán – ősi, női
befőző-dunsztoló-gondoskodó ösztönök ébrednek bennük. A pálinkaszakértők
pedig a kisebb gyümölcsök 4 centiméteres átmérőjét tartják ideálisnak, a
nagy fajlagos héjfelület okán (a jó barackpálinkához elengedhetetlen
zamatanyagok közvetlenül a héj alatt rejtőznek). Azt képzelhetnénk, hogy
a barackosjogokkal rendelkező 45 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település
kertjeiben rengeteg Gönci magyar kajszit találunk, a házaknál lekvárt,
pálinkát végtelen mennyiségben kóstolhatunk, és az itteni éttermek
menüjében előkelő helyen szerepel mint alapanyag. Törökország keleti
tartományai közül Malatya jut eszembe, ahol a kerítés ugyan nem, de a
lapos tetők sárgabarackból vannak: ott aszalják a környék
megkerülhetetlen termékét, mely előbukkan a piacon, az étteremben, a
buszmegállóban és minden valószínűsíthető értékesítési ponton. Ha
Malatya, akkor barack, végeláthatatlan területeken. Megvalósulhat-e ez
Gönc környékén is? Mikor lesz a gönci magyar barack a helyi identitás
kézzelfogható része? Érdemes lesz-e ezt a karakteres gyümölcsöt
telepíteni és feldolgozni?Forrás: www.afoldgomb.hu
Szöveg: Méhész Zsuzsa
Kép: Egyed Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése