BB — avagy barack és biblia

Bőre bársonyos-hamvas, formája szemet gyönyörködtető, mindenki rajong érte, bár óvatosan, kesztyűs kézzel illik vele bánni. Nem, nem a hatvanas évek francia szexszimbólumára, nemzeti nőalakjára, az isteni BB-re, vagyis Brigitte Bardot-ra emlékezünk. A két bé jelen esetben a miénk: Abaúj féltett kincseit, a gönci barackot és az első magyar nyelvű Bibliát jelzik. A Hernád alsó szakaszának olykor termékeny, olykor pusztításra is képes völgyében, az egykori megyehatárt alkotó a Tokaji-hegység kapujában olyan értékek ezek, melyek nem csak a pár napra érkező turisták számára érdekesek, hanem a helyi identitás alapvető értékeivé is válhatnak...

A Kelet-Magyarországon élők a Duna túloldalának lakóit irigylik: nekik bezzeg sokkal jobb! Tele vannak látnivalókkal, turistákkal, öreg házaik árát holland és osztrák betelepülők verik magasra. A dunántúli nép Ausztria vonalzóval metszett vidéki gazdaságaira sandít sóvárogva: a sógoroknak bezzeg könnyű, kiszámítható az élet, virágzik a turizmus. Nem tudni, hogy az osztrákok ugyanilyen szívfájdalommal sajnálják-e le saját adottságaikat Svájchoz képest, illetve arról sincsenek pontos adataink, hogy Szatmár-Bereget az Igéret Földjének látják-e a Kárpátok ukrajnai bérceiről letekintő huculok: egy azonban biztos a meridiánok Magyarországra eső szakaszán az itt élőket örökös nyugati sóvárgással verte meg a sors. Ha lenne jellemző, összmagyar vallásunk, akkor születésünk pillanatában – iszlám mintára – nem az Allah szót, hanem a „máshol jobb” kifejezést súgnák először fülünkbe, elmúlásunkkor pedig Nyugat felé fordulva borulna ránk az örök sötétség.
Némiképp ellentmond ennek a külföldi látogatók lelkes és kitartó rajongása Magyarország iránt, akik rámutatnak saját értékeinkre, és visszatanítják nekünk azokat, melyek hétköznapi módon körülvesznek bennünket, de a távoli horizontokat kémlelve magunk nem vagyunk képesek észlelni.

 

VALAHA ERRE HÚZÓDOTT a Balkánt a Baltikummal összekötő kereskedelmi útvonal. Gönci hordóból pont négy fért a borkereskedők szekerére „Tele van az ország rendkívüli dolgokkal, de nem tudtok neki örülni, folyton panaszkodtok, és ahelyett, hogy élveznétek ezek előnyeit, sajnáltatjátok magatokat” – emlegetik angol barátaim. „Könnyű nektek, fogalmatok sincs: esztek-isztok, élvezitek a magyar vendégszeretetet, és azt hiszitek, ilyenek a hétköznapjaink” – jön rögtön a közhelyes megállapításra a közhelyes válasz. Különösen kihívásos a pozitív hangolódás az egykor jobb napokat megélt, mára öregedő, munkanélküliséggel, elvándorlással, természeti csapásokkal kapcsolatban emlegetett tájegységeken, mint Borsod, Abaúj vagy akár Szatmár és Bereg kisebb települései. Annak ellenére, hogy az egykori Abaúj vármegye történelme és adottságai minden alapot megadnak ahhoz, hogy a helyiek keble dagadjon a büszkeségtől és lokálpatriotizmustól, nemzeti boldogságindexünk skálájának negatív értékeihez e térség egyelőre még masszívan hozzájárul.

A mára csendessé szelídült települések forgalma egykor nagy volt: a Hernád és a Bódva termékeny síkságain, a számtalan kisebb patak mentén már az Árpád-kortól kezdve települések alakultak ki. A közelben lelt obszidiánból és egyéb kövekből készült eszközök egész Európában elterjedtek voltak. Az Aba nemzetség egyik legfontosabb birtokán, a boldogkői vár és az egykor megyei jogú város, Gönc között a Balkánt Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonalon pedig évszázadok alatt megszámlálhatatlanul sok kocsi zötyögött végig, derekukban boroshordókkal, aszalt gyümölccsel. Azt gondolhatnánk, hogy a legzamatosabb fajtaként számon tartott gönci barack ősidők óta terem e tájon, pedig a valóságban csak az 1950-es években vált ismert márkanévvé. Mit lehet kezdeni a pavlovi reflexeket indító gyümölccsel, melyet majd' mindenki ismer és szeret? Melynek pálinkája az Európai Unió földrajzi oltalma alatt áll? Lehet-e kitörési pont és perspektíva a helyiek számára?

 

A LEGENDA SZERINT IV. Béla aszalómestere és hét tündér építtette a várat. Annyi bizonyos, hogy a 13. században oklevél említi létezését

Gönc, barack, Biblia

A gönci magyar kajszi tudatos nemesítés eredménye, melyre a régió fekvése miatt volt szükség: Gönc a legészakabbra található városunk. Az erdetileg Örményországból – vagy talán a Selyemúton Kínából – hozzánk érkező barack a 19. századi filoxérajárvány által kipusztított szőlők helyén kezdett teremni. (A szőlővész után eleinte cseresznyés telepítésével próbálkoztak, melyet a későbbiekben szorított ki a barack.)
A gönci barack nem csak Göncön található: itteni, közel 500 hektáros termőterületén 45 település osztozik. Röghöz kötött növény: csak ezen a tájon, ilyen földrajziklimatikus adottságok között bontakoztatja ki valódi zamatát. A talaj meszes, tápanyagban gazdag, a hűvösebb, helyi klíma pedig egyenletességet biztosít télen is. A nyár derekán esedékes barackszüret alapos odafigyelést kívánó művelet, csak kézzel végezhető. A sérülékeny, könnyen nyomódó barackot kesztyűs, vagy rövidre vágott körmű, szorgos kezek óvatosan, egyenként helyezik ládákba.

 

EGYENKÉNT, ÓVATOSAN, HOGY NE NYOMÓDJON... — A barackszüret júliusban kezdődik, a gyümölcs szedése és szállítása nagy odafigyelést kíván. Lekvárnak és pálinkának is kiváló. Ez a barack már üvegekben várja a reggeli fonott kalácsot

A piacozó háziasszonyok július első felében képesek transzba esni egy vájdlingnyi igazi gönci barack láttán – ősi, női befőző-dunsztoló-gondoskodó ösztönök ébrednek bennük. A pálinkaszakértők pedig a kisebb gyümölcsök 4 centiméteres átmérőjét tartják ideálisnak, a nagy fajlagos héjfelület okán (a jó barackpálinkához elengedhetetlen zamatanyagok közvetlenül a héj alatt rejtőznek). Azt képzelhetnénk, hogy a barackosjogokkal rendelkező 45 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település kertjeiben rengeteg Gönci magyar kajszit találunk, a házaknál lekvárt, pálinkát végtelen mennyiségben kóstolhatunk, és az itteni éttermek menüjében előkelő helyen szerepel mint alapanyag. Törökország keleti tartományai közül Malatya jut eszembe, ahol a kerítés ugyan nem, de a lapos tetők sárgabarackból vannak: ott aszalják a környék megkerülhetetlen termékét, mely előbukkan a piacon, az étteremben, a buszmegállóban és minden valószínűsíthető értékesítési ponton. Ha Malatya, akkor barack, végeláthatatlan területeken. Megvalósulhat-e ez Gönc környékén is? Mikor lesz a gönci magyar barack a helyi identitás kézzelfogható része? Érdemes lesz-e ezt a karakteres gyümölcsöt telepíteni és feldolgozni?

Forrás: www.afoldgomb.hu
Szöveg: Méhész Zsuzsa
Kép: Egyed Péter

Aktív idősödés

Christa Sedlatschek, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatójának álláspontja arról, hogyan  segíthetünk az idősebbek munkaerőpiaci aktivitásának megőrzésében.

2012 az aktív idősödés, teljes nevén az aktív idősödésés a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve. A legtöbbünk előtt már ismert a tény, miszerint Európa-szerte idősödik a népesség. Ez részint olyan okokra vezethető vissza, amelyekre büszkék lehetünk: a várható élettartam sokkal hosszabb, mint a korábbi generációknál. Átlagosan nyolc évvel tovább élünk, mint 1960-ban, és a következő négy-öt évtizedben valószínűleg további öt évvel nő majd a várható élettartam. Ez mindannyiunk számára jó hír. Ha azonban ehhez hozzávesszük az elmúlt évtizedek alacsony születési arányszámát, akkor egy olyan, a fejlett világban mindenütt önmagát ismétlő mintát kapunk, amelyben abszolút értelemben véve egyre több idős ember van, és az arányuk is egyre nagyobb a társadalom egészében.
 Az európai társadalom gyorsan idősödik: 2010-ben valamivel több, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték. Ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a munkaképes korú lakosság arányában, és 2060-ra a duplájára nő. Ez kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit.
Hogyan tudjuk kezelni ezeket a mélyreható változásokat? Mint azt Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős európai biztos mondta: „  az idősödő emberek növekvő társadalmi arányára a megoldás az ’aktív idősödés’: bátorítani kell az idősödő embereket, hogy továbbra is maradjanak aktívak, dolgozzanak tovább, és csak később menjenek nyugdíjba, majd a nyugdíjazás után vegyenek részt önkéntes munkában, és őrizzék meg az egészségüket és önálló életvitelüket.”

 Aktív idősödés

 Ezért bír nagy fontossággal az aktív idősödés európai éve, amelyet januárban indítottak el Koppenhágában. Az év célja, hogy felhívja a figyelmet az idősebb emberek társadalmunkhoz való hozzájárulására, és az emberek aktív idősödésének elősegítsére bátorítsa a döntéshozókat. Az aktív idősödés lényege, hogy jó egészségben idősödjünk meg, folytassuk az önálló életvitelünket és teljes értékű szerepet töltsünk be a társadalomban. Ehhez kulcsfontosságú, hogy az idősebb dolgozókat hozzásegítsük, hogy képesek legyenek tovább megőrizni egészségüket a munkaerőpiacon. Az idősebb dolgozók (55 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási aránya jelenleg 50% alatt van a 27 uniós tagállamban. Más szóval, különböző okok miatt az idősebb dolgozók több, mint fele a nyugdíjkorhatár előtt otthagyja a munkát, ami azt jelenti, hogy hatalmas, jelenleg kiaknázatlan potenciált jelentene, ha tovább dolgoznának az emberek, és segítenék támogatni az európai polgárok hosszabb élettartamát. Az előrejelzések kiemelten foglalkoznak az idősödő nők növekvő számával a 27 uniós tagállam munkaerőpiacán, ahol az 55 és 64 év közötti nők foglalkoztatási aránya 2010 és 2060 között várhatóan 20,9%-kal nő majd, szemben a férfiak 11,5%-os növekedésével.
Vajon örülnek az emberek annak, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az idősebbek a munkahelyeken? Egy nemrég kiadott Eurobarométer felmérés szerint igen. Széles körű támogatottságot élvez az az elképzelés, hogy az idősebbek a nyugdíjkorhatárig, vagy azt meghaladóan is dolgozzanak. Az európaiak 61%-a például úgy gondolja, hogy meg kell engedni az embereknek, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár után is dolgozhassanak. A megkérdezettek egyharmada mondta, hogy az után is szeretné folytatni a munkáját, hogy jogosulttá vált a nyugdíjra.
Amennyiben azonban ezt meg is akarjuk valósítani, figyelembe kell vennünk, hogy a felmérések szerint a válaszadók jelentős hányada tisztában van azzal, hogy a további munkával töltött években nagyon fontos szerepe van a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek. Az ügynökségünk megbízására az IPSOS Mori által a közelmúltban végzett, a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozó második pán-európai közvélemény-kutatás szerint Európa-szerte az emberek 87%-a úgy vélekedik, hogy a megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem fontos (a válaszadók 56%-a szerint „nagyon fontos”) szempont, ha az emberek még későbbre akarják tenni a nyugdíjba vonulást. Az Eurobarométer felmérés azonban kimutatta azt is, hogy számos európai dolgozó úgy látja, hogy a munkahelyén a munkavégzés körülményei nem teszik majd lehetővé, hogy idősebb korban is tovább dolgozzon: tízből négyen (42%) azt mondták, hogy képesek lennének a jelenlegi munkájukat 65 éves korig vagy még annál is tovább folytatni, míg 17% azzal számol, hogy 59 éves kor után nem fogja tudni folytatni jelenlegi munkáját. A válaszadók több mint fele látta úgy, hogy munkahelye nincsen felkészülve az idősebb dolgozók igényeire.

 Az idősebb dolgozók munkabiztonsága és egészségvédelme

Miközben az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség az európai évet népszerűsíti, egyúttal szeretnénk hangsúlyozni azt is, mennyire nélkülözhetetlen a munkabiztonság és az egészségvédelem, valamint a munkahelyi egészséges életmód népszerűsítése, a munka minden szakaszában, ha azt akarjuk, hogy az idősebb emberek is tovább legyenek képesek dolgozni.
Ha arra kívánjuk bátorítani a munkavállalókat, hogy tovább maradjanak a munkaerőpiacon, akkor fel kell lépnünk a jelenleg még létező, az idősebb dolgozók ellen irányuló diszkriminációval szemben: az európai év egyik fő célja ezen negatív gondolkodásmódok megváltoztatása. Ahelyett, hogy az idősebbekre a munkaképes korú lakosságra nehezedő teherként tekintenének, fel kellene ismerni azokat az értékes készségeket és tapasztalatokat, amelyekkel ők rendelkeznek, és a különféle módokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a munkahely működéséhez.
Ugyanakkor bizonyos értelemben az idősebbek jóval védtelenebbek is. Sokkal nagyobb eséllyel válnak például halálos kimenetelű munkahelyi baleset áldozatává. A hosszú távú egészségügyi problémák súlyosbodnak az évek múlásával: a mozgásszervi betegségek kiemelt gondot jelentenek, ezenkívül a depresszió is gyakori oka az idő előtti nyugdíjba vonulásnak. Természetesen a nagy fizikai igénybevételt jelentő munkáknál valamennyi korban nagyobb a betegszabadságok száma, de ez jelentősen emelkedik a 45 és 50 év közötti dolgozóknál. Azonban egyénenként nagy eltérések lehetnek bármely korban a személy által végezhető munkák tekintetében, és a legtöbb idősebb dolgozó képes megőrizni egészségét és fizikai képességeit, ha erre adottak a megfelelő körülmények.

Életkorkezelés a munkahelyen

Nagyon fontos hangsúlyoznunk az életkorkezelés kiemelt szerepét a munkahelyen: a vezetőknek képesnek kell lenniük figyelembe venni az életkorral kapcsolatos tényezőket, amikor feladatot osztanak egy adott alkalmazottra, hogy kortól függetlenül, mindenki el tudja végezni a munkáját. Ez azt jelenti, hogy a „munkaképesség”-re kell összpontosítanunk: meg kell találni az elvégzendő munka és az egyéni erőforrások közötti helyes egyensúlyt.
E tekintetben számos lépést tehetnek a munkáltatók. Lehet népszerűsíteni az egészségvédelmet, például azzal, hogy a helyes étkezésen, folyadékbevitelen és testmozgáson keresztül segítenek a dolgozóknak az egészséges életmód fenntartásában. Továbbá készíthetnek kockázatértékelést is, amelyben figyelembe veszik az egyes dolgozók közötti különbségeket a képességeik és egészségük vonatkozásában. A kor csupán egy szempont a sok közül, amit figyelembe kell venni, amikor a vezetők a megfelelő személyt keresik egy adott munka elvégzésére.
Végezetül pedig az életkorkezelés elengedhetetlen része az egyes munkafeladatok átszabásának, hogy azok megfeleljenek az idősebb dolgozók erősségeinek, igényeinek és képességeinek. Kutatások szerint számos módon lehet javítani a munkaképességet a munkaszervezésen, a munkaórákon, a képzéseken, az ergonómiai intézkedéseken és egyéb lépéseken keresztül. A leghatékonyabban pedig úgy lehet a dolgozók igényeihez alakítani a munkahelyet, ha bevonjuk őket is az intézkedések megtervezésébe és kivitelezésébe. Ők a saját munkahelyük igazi szakértői.
Számtalan példa van arra, hogyan működik ez a gyakorlatban. Egy gyártó vállalat például egy „Age Master” (kormester) kezdeményezést vezetett be, amelyben az 58 év feletti alkalmazottak extra szabadnapokat kapnak fizikailag megterhelő munkavégzés után, hogy jobban kipihenhessék magukat. Ennek eredményeként az idősebbek körülbelül három évvel elhalasztották a vállalatnál a nyugdíjba vonulásukat. Egy energetikai vállalat pedig egy „80-90-100” elnevezésű programot indított, amely lehetővé tette az idősebb dolgozóknak, hogy 20%-kal csökkentsék a munkaidejüket, amiért mindössze a fizetésük 10%-ról kellett lemondaniuk, és továbbra is megtarthatták valamennyi nyugdíjjuttatásukat. Ez is azt eredményezte, hogy a dolgozók később mentek nyugdíjba.
Ezek a példák jól mutatják, hogy az emberek képesek és hajlandóak is tovább munkában maradni, ha erre motiválják őket. Kutatások pedig kimutatták, hogy mindez a betegszabadságok arányának csökkenését, a munkaképtelenséghez kapcsolódó költségek csökkenését és nagyobb munkahatékonyságot is eredményezett. Az ilyen típusú befektetések megtérülési aránya pár éven belül elérheti a 3–5 az 1-hez arányt.
Az európai munkahelyeken alkalmazott életkorkezelés alapján egyértelmű különbség mutatható ki azon szervezetek között, amelyek problémamegoldó és proaktív hozzáállással foglalkoznak az idősödő alkalmazottaikkal, és azok között, amelyek nem törődnek ezzel. Azok a szervezetek, amelyek az idősödő munkaerőre csak problémaként tekintenek, sokkal kevésbé sikeresek, mint azok, amelyek meglátják a helyzet kínálta lehetőséget, és igyekeznek a legtöbbet kihozni abból, hogy a fiatalabb dolgozók például tanulhatnak is az idősebbektől.
Az aktív idősödéssel érdemes komolyan foglalkozni, mert később megtérül, és nem csak a munkavállalók és munkaadók számára. Egy közelmúltban végzett kutatás rámutatott, hogy minél jobb a nyugdíj előtti munkaképességünk, annál jobb életminőséget élvezhetünk utána, mert kevesebbszer betegszünk meg, és kevésbé épülünk le szellemileg és fizikailag. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunk számára kevesebbe kerül az egészségügy fenntartása. A munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe történő befektetés egy mindannyiunknak szóló befektetés. Fontos azonban, hogy ezt minél előbb megtegyük, mert a mostani fiatalok lesznek a jövő idősödő dolgozói.
Mindennek az alapja egy megelőző gondolkodásmód bevezetése, valamint az emberek arra való ösztönözése, hogy aktívan részt vegyenek egy jobb munkahelyi környezet kialakításában. A jó vezetői hozzáállás és az alkalmazotti részvétel bizonyított sikertényező.

Ha többet szeretne megtudni az EU-OSHA ezen a téren végzett munkájáról, látogasson el az alábbi oldalra:

http://osha.europa.eu/en/priority_groups/ageingworkers

vagy töltse le uniós társügynökségünk,

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund) oldalán található forráscsomagot az alábbi címen

http://www.eurofound.europa.eu/resourcepacks/activeageing.htm

„Fogadalmak helyett engedj a pillanatnak!”

Bizonyos szempontból furcsa, de a karácsony a legstresszesebb hónap, ami a házasságoknak, párkapcsolatoknak nem tesz túl jót, decemberben több a felek közötti nézeteltérés, mint az év bármelyik más időszakában; naponta legalább négyszer összezörrennek valamin, ami akárhogy is nézzük, százhuszonnégy veszekedést jelent az ünnepi hetekben. Az anyagiak, a munkahelyi gondok és a családi logisztika a viták leggyakoribb tárgya, hatásukra nagyon sokakban komoly és súlyos döntések születnek. Emberek elválnak, felmondanak, országot váltanak, és szomorú, de az öngyilkosságok száma is megugrik. Hogy miért van ez? Miért bír ilyen különös jelentőséggel ez az időszak?

Egyrészt a katolicizmusnak köszönhetően rögzült bennünk, hogy ez a szeretet, a csoda, az összetartás, a család ünnepe, másrészt ez az a hónap, amikor az emberek nem tudnak elmenekülni a problémáik elől. Ilyenkor jellemzően nincs munka, a barátok sem nagyon érnek rá, nincs túl sok opció arra, hogy a gondok elől elszaladjon az ember. Hirtelen magára marad, pontosabban kettesben az addig szőnyeg alá söpört problémákkal, hazugságokkal, ámításokkal, amelyek megoldása alól a hétköznapok során felmentette magát.
A szeretet ünnepén azonban mindez váratlanul – de törvényszerűen – a felszínre tör, az ember szembesül saját gyávaságainak hosszú, nagyon hosszú listájával: rájön például arra, hogy nem a megfelelő munkát végezi, hogy boldogtalan, kielégítetlen, kiégett, magányos, szerencsétlen, vagy mellbe vágja a felismerés, hogy a párkapcsolata nem az igazi. Sokan ilyenkor kérdezik meg maguktól: Ki ez az ember itt mellettem? Mit keresek én ebben a házasságban? És sorolhatnánk hosszasan a fájdalmas belső párbeszédeket. Nincs menekvés, karácsonykor bőven jut idő átgondolni mindent, s mivel ez legtöbbször nem egy kellemes folyamat, a pasik italba, a nők a sírásba menekülnek – ami persze nem old meg semmit sem.

Mindennek tetejébe itt az év vége is, ami menthetetlenül a számvetés, a visszatekintés, és persze a komoly fogadalmak időszaka is egyben, ami nagyon nem könnyű. Nehéz szembesülni azzal, hogy az idő múlik, hogy egy csomó dolgot elszúrtunk; rossz konfrontálódni a negatív dolgokkal. Ráadásul a nagy elhatározások, fogadalmak nyomasztják is az embert, és amit én látok, hogy legtöbben fogadalmaikat erőből vagy dühből teszik, ám az indulat által generált elhatározásokat a többség nem tartja be. Én azt gondolom, hogy az év végi nagy és érzelmes számvetés helyett végezzünk napi, pontosabban pillanatnyi visszatekintést – kezdjük el például még ma. Nem olyan nehéz feladat ez, mindenki pontosan el tudja dönteni, hogy aktuálisan mi volt a jó, és mi volt a rossz. Csak merjünk kíméletlenül őszinték lenni magunkhoz! Ha ez megvan, akkor nem lesz semmi baj.

Sikeres visszatekintést és boldog új évet kívánok!

Forrás: www.nlcafe.hu