Téli kedvenc: a birsalma

A birsalma kissé savanykás, fanyar ízű gyümölcs, leggyakrabban főzve, kompótként vagy birsalmasajtba téve fogyasztjuk. Érdemes azonban időnként nyersen is falatozni belőle, hiszen igazi C-vitamin raktár.

 

Élettani hatása: gazdag pektinben, mely csökkenti a bélgyulladást, valamint szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet. Kevés cukrot, és sok káliumot tartalmaz.
Színek hatása: a sárga színű ételek elősegítik az emésztést, a szervezet méregtelenítését, erősítik az immunrendszert, és segítenek a megfázás elkerülésében.
Lelki hatás: ha fáradtak vagy lehangoltak vagyunk, a sárga szín felfrissít.

 

Mézes birsalmaA birsalma aromája jobban érvényesül a sütéstől, mintha vízben főzzük. Különleges gyümölcs, érdemes kísérletezni vele. Szárnyas sültekhez köretnek is kiváló.
Hozzávalók 4 személyre:
4 nagyobb, érett, hibátlan birsalma
5 dkg vaj vagy ghí kis kockákra vágva
8 teáskanál méz
A sütőt melegítsük elő 200 °C-ra. A birsalma héját alaposan mossuk - és ha kell - dörzsöljük is meg, hogy a piheszerű szőröcskék lejöjjenek róla, majd egészben állítsuk egy kisebb tepsibe, és süssük kb. 1 órát. Amikor már nem tűzforró, hosszában vágjuk ketté, és vegyük ki a magházát. Dobjunk mindegyik mélyedésbe egy kis vajdarabot, és csurgassunk rá egy kanál mézet. Ezután tegyük vissza a sütőbe, és süssük teljesen puhára. Melegen tálaljuk, ízlés szerint vanília fagylaltot is adhatunk hozzá.
Glutén- és laktózérzékenyeknek ajánlott.
Elkészítési idő: 90-120 perc

Forrás: www.izekeserzesek.hu

Hogyan készítsük fel a gyereket az őszi-téli betegségek ellen?

A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők. 

"A felmérések szerint a magyar gyerekek harmada fogyaszt multivitamint. Amennyiben az étrend nem megfelelő, a vitaminnak van létjogosultsága. Sajnos itthon azonban inkább azok jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez, akiknek nem lenne rá szükségük, míg azok a gyerekek, akik mennyiségileg és minőségileg is alultápláltak, nem engedhetik meg maguknak a multivitaminokat" - mondja dr. Klujber Valéria csecsemő- és gyermekgyógyász, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet osztályvezetője.

A szakértő szerint fontos lenne, hogy lehetőleg helyi és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk. "Ma már tudjuk, hogy egy anya terhesség alatti táplálkozása akár három generációra is kihat. Úgy vélem, nem szerencsés, ha egy gyerek például a helyi gyümölcsök, zöldségek helyett nálunk nem honos, egzotikus tájakról származó termékeken nő fel" - mondja Klujber. A gyümölcsök közül október-novemberben van szezonja például az almának, a birsalmának, egyes körte- és szőlőfajtáknak, a naspolyának, a diónak és a gesztenyének. A zöldségek közül érdemes ilyenkor a padlizsánt, a brokkolit, a káposztaféléket, a metélőhagymát, a fekete retket, a céklát, a zellert, a csicsókát vagy a sütőtököt választani.

Kis és nagy gyereknek egyaránt ajánlott a D-vitamin-kiegészítés

"Multivitamin helyett én is inkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztást szoktam javasolni"-mondja dr.Pácz Ferenc a Bethesda Gyermekkórház Pulmonológiai szakrendelésének vezetője."Ha azonban a gyerek nem hajlandó zöldséget-gyümölcsöt enni, akkor a téli időszakban javasolt a vitaminkészítmények adása, ezek ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak. Ugyancsak van létjogosultsága a vitaminkészítményeknek a gyakorta beteges gyerekeknél, illetve a hosszantartó betegség után lábadozóknál is, de jó hatást látunk Béres-csepp és grapefruitmag-kivonat alkalmazásánál is."

"Ha a szülő hisz benne, ki lehet próbálni az aloe verás készítményeket is, és én nem vagyok ellene a homeopátiás készítményeknek sem. Nagy divat a probiotikum is, de úgy vélem, vegyes táplálkozást folytató gyereknek megelőzés céljából nincs rá szüksége. Antibiotikum-kúra, illetve széklet- és emésztési probléma esetén viszont kúraszerűen ajánlott a probiotikum-fogyasztás" - mondja a tüdőgyógyász.

A gyakori légúti fertőzések megelőzésében a tüdőgyógyász fontosnak tartja a megfelelő C- és D-vitamin ellátottságot. "Fontos azonban tudni, hogy a különféle vitaminokra és nyomelemekre vonatkozó ajánlások alapvetően nem megelőzésre, hanem az ismert hiányállapotok kiküszöbölésére születtek. C-vitaminból például napi 80 milligramm az ajánlás, ami a skorbut elkerüléséhez szükséges, de közben ismert, hogy Szent-Györgyi Albert naponta egy grammot fogyasztott belőle. Amikor világszerte megszülettek a D-vitaminra vonatkozó ajánlások, a megalkotóik szeme előtt a babák csontrendszerének egészséges fejlődése állt. Azóta azonban egyre több élettani folyamatban igazolják a D-vitamin szerepét, és ma már a tél végi fertőzéseket is inkább a D-vitamin-hiánynak, és nem a C-vitamin-hiánynak tulajdonítják. Egységes ajánlás nincsen rá, de úgy vélem, a gyerekorvos által felírt D-vitaminkészítmény rendszeres szedése egy éves kor után is hasznos minden gyermek számára"- mondja Klujber Valéria.

Lehet célzottan is edzeni az immunrendszert

"Ha a gyerek hajlamos a légúti betegségekre, lehet próbálkozni olyan, gyengített, a leggyakoribb légúti fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó készítményekkel is, amelyek az immunrendszert e baktériumokat felismerő ellenanyag termelésére késztetik. E készítményeket kora ősszel és tavasszal javasoljuk. Mivel a téli megfázások hátterében többnyire vírusok állnak, érdemes adni olyan vírusellenes szert is, mely részben segít az akut betegség rövidebb lezajlásában, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva megelőzésre, immunerősítésre is szolgálhat"- mondja Pácz Ferenc. E szerek vénykötelesek, ezért felírásukról a házi gyermekorvossal kell konzultálni.

"Fontos azonban, hogy mindenki számára egységes csodaszerek nincsenek, sem a megelőzésben, sem a gyógyításban. Minden gyerek, minden szervezet más, és mindenkinél mások a hajlamosító tényezők is. Van, akinél a dohányfüst, van, akinél a szennyezett városi levegő, másnál az alultápláltság vagy pedig a hat testvére növeli meg a téli felső légúti betegségek gyakoribb kialakulásának kockázatát" - mondja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gyermekorvosa.

"Ezért a legfontosabb, hogy az anyuka ismerje a gyerekét, és hogy ő bízzon, higgyen benne, hogy az alkalmazott szer használ a gyereknek. De a fertőzést egy szer sem képes önmagában legyűrni , hanem a szervezet győzi le. Ezért sokszor a gyerek állapotán a hagyományos törődés, ápolás sokkal többet segít, mint egy pirula."

Forrás: http://www.origo.hu

Ami jót tesz az emésztőrendszerünknek

Emésztőrendszerünknek sem árt olykor egy kis kényeztetés. A savanyú káposzta leve például tökéletesen alkalmas erre. Kímélő módon élénkíti az anyagcserét, megoldást nyújt emésztési panaszokra. Méregtelenítő kúránkat, diétánkat is érdemes savanyúkáposzta-lével elkezdeni. De javasolt kipróbálni a legjobb fogyókúrás élelmiszereket is.

Burgonya: a főtt burgonya energiatartalma mindössze 70 kalória (10 dkg). Lassan szívódik fel, így tartósan enyhíti az éhségérzetet.

Csirkemell: kevés zsírt és sok egészséges fehérjét tartalmaz. Zsíros bőre nélkül fogyasszuk.

Chili: élénkíti az emésztést és a zsírégetést.

Kétszersült: telíti a gyomrot, ritkábban éhezünk meg.

Lencse: kalória- és zsírszegény, de sok nyomelemet tartalmaz. Annyit ehetünk belőle, amennyi jólesik.

Sovány sajt: rendkívül értékes aminosavjai és fehérjéi miatt fogyasszunk minél többet.

Grépfrút: a gyümölcs keserű anyagai fokozzák a telítettségérzést. Vízhajtó hatású.

Articsóka: stabilizálja a vércukorszintet, élénkíti a zsírégetést.

Zabpehely: egészséges rostokban gazdag, fokozza a jóllakottság érzését.

Alma: élénkíti az emésztést. Mindig legyen a táskánkban, mert hatásosan csillapítja az éhséget.

Forrás: stop.hu 

10+1 érdekesség az eperről

Illatos, izgalmas, csábító és nehezen kiismerhető – mi mégis megpróbáljuk felfedni az eper minden titkát.

1. Nem széna, szalma
Tavasszal az eperbokrok tövét sok helyen szalmával szórják meg, így a gyomok nem tudnak előtörni, és a gyümölcsök sem érnek le a földre az érés során. Ennek a technikának köszönhető az angol neve, a strawberry (szabad fordításban szalmabogyó) is.

2. Más, mint aminek látszik
A botanikusok szerint az eper valójában nem is gyümölcs. A szó tudományos értelmében gyümölcsnek csak az eper felületén található kemény „magvakat” lehetne nevezni, és a finom, húsos rész csak a virág vízzel telt magbugája.

3. Az eper nem szamóca
A földiepret nem az erdei szamócából, hanem az észak-amerikai eperfákból, más néven szederfákból nemesítették. Nevének megfelelően valóban „földi”, azaz a földtől nem túl magasra növő bokrokon terem.

4. Lelkiismeret-furdalás nélkül
10 dkg eper mindössze 35 kalória, tehát egy kifli értékének pontosan a negyede. A szénhidrátoktól sem kell félni, ebből mindössze 7 grammot tartalmaz, aminek jelentős része gyümölcscukor.

5.  Bőrradír – igazi eperből
Az eperben lévő szerves gyümölcssavak kitűnő bőrápoló hatásúak. Ha friss zúzott eperből készítünk pakolást, pár perc alatt eltávolíthatjuk az elhalt bőrsejteket, de a napozástól vagy a szoláriumtól kipirosodott, leégett bőrt is megnyugtathatjuk így.

6. A tökéletes választás
Az eperre valóban igaz a mondás, miszerint nem a méret számít, így ne a szemek nagysága alapján válasszunk. Ha igazán felséges epret akarunk vásárolni, hagyatkozzunk az orrunkra. Az érett, friss eper illatos, fényes és egységes színű, gallérja élénkzöld. Hűtőszekrényben 3-4 napig áll el, de fogyasztás előtt hagyjuk szoba-hőmérsékletűre felmelegedni a tökéletes aroma érdekében.

7. Immunerősítő
A napi C-vitamin-adagot (60 mg) már 10 dkg eper fedezi, de E-vitaminban is gazdag, és antioxidáns hatásának hála segít megelőzni az öregedést. Nagyobb mennyiségű eper fogyasztása tisztítja a szervezetet és a vért, ideális tápanyag-összetételének köszönhetően csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az agyér-elmeszesedés, illetve a tumoros betegségek esélyét.

8. Csak természetesen
Bár egész évben vásárolhatunk epret a hipermarketekben, a valódi szezonja késő tavasztól kora őszig tart. Így a télen vásárolt kényszerérlelt primőr gyümölcs sokkal kevesebb vitamint és nyomelemet, ám annál több vegyi anyagot tartalmaz. Ezért télen inkább a fagyasztott változatot válasszuk!

9. Epres fogmosás
Fogkrém híján eperrel is ápolhatjuk a fogsorunkat. Egy félbevágott eperrel dörzsöljük be alaposan fogainkat, majd egy perc múlva öblítsük ki a szánkat – így gyorsan és könnyedén eltüntethetjük a lepedéket és a cigaretta, kávé okozta elszíneződéseket is.

10.  Allergia
Az eperre sokan allergiások, de az esetek többségében csak az eper apró magvai okozzák
a haspuffadást vagy a kiütéseket, így a passzírozott gyümölcsöt az erre érzékenyek is fogyaszthatják.
Kisbabáknak a magvak miatt másfél éves korukig nem is javasolják ezt a gyümölcsöt.

+1. Tejszínnel vagy pezsgővel?
Az eper íze önmagában érvényesül a legjobban, ezért szokjunk le a cukorba mártogatásról. Ha mégis kevésnek érezzük a natúr epret, zsírszegény tejszínnel tálalva vagy száraz pezsgőbe pottyantva tehetjük még vonzóbbá. A salátát is megbolondíthatjuk egy kis eperrel. Rukkolával és balzsamecettel párosítva pedig páratlan gasztronómiai élményt nyújt.

Forrás: www.nlcafe.hu

Alma, alma, piros alma...

Legértékesebb, ha héjával együtt, nyersen rágcsáljuk, de számtalan módon elkészíthető: nyersen lének facsarva, müzlibe, gyümölcssalátába darabolva, párolva, sütve, főzve, töltve, levesnek köretként, mártásnak és persze süteménynek is. 

Már a mitológiában is sok helyen találkozhatunk az almával: a megtermékenyülés, érzéki szerelem, és az eredendő bűn szimbóluma volt. Hazánk a legnagyobb területen és mennyiségben terjesztett, kedvelt gyümölcse, amiből végtelen számút tudunk külföldre és itthonra is eladni. Kora fajtái már július derekán ehetők, a későiek csak ősz végére érnek be.

Rágcsálj el egy vitaminbombát!

Az alma kivételes élelmiszer – rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot, és emellett igen kevés kalóriát tartalmaz. Épp ezért ideális segítség lehet, bármilyen fogyókúrát is alkalmazunk. Aki az alma-diéta mellett dönt, nemcsak a szép alakja, hanem az egészsége érdekében is igen sokat tesz.

Nagyon hatékony az emésztőrendszer karbantartásában is: szorulás esetén, nyersen fogyasztva, hasmenés esetén pedig megfőzve segít! Kedvenc fűszere, a fahéj, a citrom, a méz és a szegfűszeg.


Almás burgonyakrémleves

Hozzávalók:
1 db nagyobb burgonya, 1 db nagy, savanykás alma, 1 fej vöröshagyma, 1 marék reszelt sajt, kb. 7 dl zöldségleves, 1 dl tej, kevés tejszín, só, fehér bors, szerecsendió, vaj vagy olívaolaj

Elkészítés:
A hagymát vajon vagy olívaolajon (vajon finomabb) megpároljuk. Hozzáadjuk a meghámozott, magtalanított, felkockázott almát és burgonyát, néhány percig pirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a levessel, és fedő alatt puhára főzzük. Amikor már szét tudjuk nyomni a fazék oldalán a burgonyát, akkor hozzátesszük a reszelt sajtot, és addig kevergetjük, amíg a sajt felolvad. (Ez kicsit macerás dolog, ugyanis az olvadó sajt mindenben megkapaszkodik, ráragad. De csak türelem!) Amikor a sajt már elolvadt, rúdmixerrel az egészet pürésítjük. Tejet és tejszínt keverünk hozzá, hogy lágy legyen, és ilyenkor korrigálható még: ha túl sűrű, levessel hígítjuk, valamint ha szükséges még sózzuk, borsozzuk. Sajtos pirítóssal kínáljuk.

Almában sült libamáj

Hozzávalók:
20 dkg hízott libamáj, 8 szép alma, 5 tojás, 3 kávéskanál calvados, 3 dl tej, diónyi vaj, só, frissen őrölt bors

Elkészítés:
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Az almák kalapját levágjuk, majd egy kanál segítségével kivájjuk a belsejét úgy, hogy körben 1 cm hús maradjon. Kevés vajat teszünk mindegyik üregbe, sózzuk, borsozzuk, és a sütőben 5-7 perc alatt elősütjük az almákat.
Közben a libamájat apróra kockázzuk. A tejet felforraljuk, hozzáadjuk a májat, 2-3 percig még a tűzön hagyjuk, majd lehúzzuk. Turmixba öntjük, pürésítjük, közben hozzáadjuk a tojásokat és a calvadost.

Az almákat a sütőből kivesszük és megtöltjük a májas keverékkel. A kalapokat most nem az almákra, hanem melléjük tesszük. Visszatoljuk a sütőbe 30-35 percre. Tálaláskor a kalapokat az almákra tesszük, és még forrón kínáljuk.

Almás-szalonnás csirkemell

Hozzávalók:
3-4 csirkemell (filézett), 4-5 (jonatán) alma, 8 szelet bacon, 1 doboz tejföl, 15 dkg füstölt sajt, 2 dl tej, 2 gerezd fokhagyma vagy fokhagymakrém, só

Elkészítés:
A filézett csirkemelleket vékony szeletekre vágjuk, és sós, fokhagymás tejben egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap a szeleteket a tejből kivesszük, és papírtörlővel leitatjuk. Az almákat meghámozzuk, és almareszelőn lereszeljük. A sajtot egy másik tálkába szintén lereszeljük.

Egy tepsi alját kirakjuk a bacon csíkokkal. Erre kerülnek egymás mellé a hússzeletek. Rászórjuk az összes almát, és jól lenyomkodjuk. Meglocsoljuk a tejföllel, és megszórom a reszelt sajttal. Ezt is célszerű lenyomkodni egy kicsit, hogy valamennyire összeálljon. 180 fokos sütőbe tesszük (középre), és kb. 1 órát sütjük. A hús puha, a teteje aranybarna lesz. (Nem kell letakarni fóliával, nem ég meg a sajt.)
Burgonyapürével, vagy hercegnő burgonyával (burgonyapüré kis halmokba formázva, tepsiben megpirítva) igazi különlegesség, vendégvárónak kitűnő.

Alma-rántotta

Hozzávalók:
2 tojás, 1 dl tej, 1 db nagyobb alma, 1 evőkanál cukor vagy kávéskanál édesítő, pici olaj

Elkészítés:
Pár cseppnyi olajon megmelegítjük a durva reszelőn lereszelt almát (kb. 1-2 percig, nem tovább, mert levet ereszt). Ezután egy nagyobb bögrében összekeverjük a tojást, a tejet és a cukrot és ráöntjük az almára. Addig keverjük és melegítjük, amíg rántotta állagú lesz. Fahéjas porcukorral meghintve isteni finom. 

Forrás: www.nana.hu

... a cseresznyéről

 Nehéz ellenállni a ropogós cseresznyének. Úgy kínálja magát, ahogy talán egyetlen más gyümölcs sem. Olyan, mint a chips, a sós mogyoró vagy a sült krumpli. Nehéz abbahagyni. De miért is kellene?

Ismerjük meg!

A cseresznye (Prunus cerasus, Prunus avium) gyönyörű gyümölcs. 20-25 méteresre is megnövő, termetes fája tavasszal halványrózsaszín virágaival kápráztat el bennünket először. Rovarbeporzású, a méhek és egyéb apró rovarok örömmel dongják körül illatos virágait. Május végén, júniusban általában párban lecsüngő, formás, szív alakú, gömbölyded bogyói nyitják meg nyári gyümölcseink sorát. Az első, még vízízű és halovány szemek megjelenésének annyira örülünk, hogy méregdrágán is megvesszük a piacon. Az érett gyümölcs fényes héja lehet egészen világos, fehéres sárga is, így könnyen megtévesztheti a kertek mellett elhaladó és érett szemekre vadászó turistákat, de vannak már-már fekete, mély bordóra érő cseresznyefajták is. Minél nagyobb szeműek, annál jobbak, szebbek, drágábbak, akár 2-2,5 cm-es átmérőjűekre is nőhetnek. Fajtától függ héjának puhasága és a gyümölcshús lédús volta. A korán érő cseresznyék általában világosabbak, a későiek a sötét szeműek. A gyümölcs íze éretlenül fanyar savanyú, éretten édes, olykor kesernyés. Csonthéjas magot rejt.
Csaknem ezer fajtája közül -, melyek nagyjából érési sorrendben a Münchebergi korai, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, János cseresznye, Sunburst, Solymári gömbölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni óriás, a Kavics cseresznye, a Katalin stb., - alig egyet-kettőt ismerünk névről. Valamennyi őse valószínűleg az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő erdei (Cerasus silvestris) vagy vadcseresznye, amely lomberdeinkben, főként tölgyesekben mindenhol megtalálható. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Nevezik madárcseresznyének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a madarak ne választhatnák inkább az édes kerti fajtákat eledelül. A kerti cseresznyét is hívják így: az "avium" a latin avis=madár szóból származik. A cseresznye a madarakra bízza magjának elterjesztését, cserében finom gyümölcshússal jutalmazza őket. A vadcseresznyéből lassú szelekció eredményeként alakultak ki a mai fajták.

Miért jó?

Az úton levő ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.
Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.
Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték. Hasonló élettani hatást lehet megfigyelni magának a gyümölcsnek az elfogyasztása nyomán is, télire azonban csak a száraz szár marad.
Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.

Hogyan fogyasszuk?

Lehetőleg frissen fogyasszuk, még a szedés napján. A hűtő alsó fiókjában legfeljebb két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható. Csak -1,8 °C fokon fagy meg. Leszárazáskor a gyümölcs sérülhet, ezért ajánlatos csak közvetlenül fogyasztás előtt leszedni a szárakról. A cseresznyét mindig mossuk meg, mert gyakran permetezett. Ennek legkíméletesebb módja, ha egy vízzel telt edénybe borítjuk a gyümölcsöt, és hideg-langyos vízben mintegy 15 percig áztatjuk, majd gyümölcsszűrő segítségével óvatosan lecsorgatjuk róla a vizet. Így a gyümölcs sem törik meg, másrészt az áztatás alatt a kukacos szemek színt vallanak, és könnyen kiválogathatók.
Jól bírja a mélyhűtést, így vitaminjai megmaradnak. Előtte érdemes kimagozni.
A cseresznye főzéssel is tartósítható. Így is sok értékes növényi rostot tartalmaz, de a vitaminoknak már csak töredékét találjuk meg benne. Befőttnek, édességnek csakis leszárazva, kimagozva használjuk fel. Magja különben is enyhén mérgező lehet. Ízletes ételek a cseresznyével készült gyümölcslevesek, rostos gyümölcslevek, torták és sütemények, rétesek. A kandírozott cseresznye süteményekbe vagy koktélok díszítésére használatos. A cseresznyéből bort vagy pálinkát is lehet készíteni. Leveleit fehérborba áztatva különleges italt nyerünk. 

Tippek, tanácsok

A legjobb természetesen a saját kertben termő, fáról szedett "cseri". Piacon mindig érettet vegyünk, mert leszedve már nem tud utánérni. A jó gyümölcsös nem sajnál vevőitől néhány szem kóstolót. A gyümölcsök legyenek épek, folt- és repedésmentesek, kemények és fényes héjúak. A puha, tompa fényű cseresznyék gyakran kukacosak. A szárral együtt kínált cseresznyén tudjuk csak ellenőrizni az áru frissességét: szára legyen kemény és élénk zöld, levelei szintén. A cseresznye érzékeny a nyomódásra, ezért zacskó helyett jobb dobozban, kosárban hazaszállítani.
A csonthéjas termésekre jellemző keserű glükozidok, a prunazin és az amygdalin a cseresznyében is megtalálhatók, feltehetően a belső a magot védik. A benne lévő amygdalin és az azt ciánsavvá alakítani képes enzim nem érintkezhet egymással, hiszen ez a növény számára is mérgező volna. Ha viszont valaki ráharap a magra, a kémiai reakciót beindítva mérget szabadít fel. A cianoglükoziddá alakult anyagok kis mennyiségben fokozzák a légzést és az emésztést, még rákellenes hatást is tulajdonítanak nekik. Nagy mennyiségben azonban mérgezők. A gyümölcshúsban csak nyomokban található meg. Az amygdalinból víz és az emberi emésztőrendszerben található gyenge savak és emésztőenzimek jelenlétében is mérgező ciánsav képződik.
A cseresznyéből gyorsan bekapkodunk akár fél kilót is. Nyugodtan ehetjük, mégis sokan óvakodnak tőle, mert gyümölcssavai érzékennyé teszik a fogakat a fognyaknál. Érdemes megszívlelni továbbá a tanácsot, hogy nagy mennyiségű cseresznye bekebelezése után inkább ne igyunk vizet, mert a héján található élesztőgombákat csak a tömény gyomorsav képes azonnal elpusztítani. Ha a felhígított emésztőnedvek életben hagyják, az élesztőgomba erjesztő munkája nyomán puffadás, gyomorfájás lehet a panasz.
Ha tehetjük, terebélyesre növő fáját célszerű a többi fától távol, a ház és terasz közelébe ültetni, ahol kitűnő árnyékot adhat. Egyetlen ügyesen gondozott fa évente 80-100 kg terméssel ajándékozza meg gazdáit. Ha különböző időben érő fajtákat oltunk, vagy oltatunk egy tőre, az egész szezonban elláthatja a családot friss, ropogós gyümölccsel. Gondozása nem nehéz, de metszéséhez kérhetjük szakember segítségét. Szedéskor vigyázni kell az ágakra, nehogy mindjárt a következő évi termést is megtépázzuk. Lehetőleg egyetlen szemet se hagyjunk a fán, így őrizhetjük meg legjobban a túlérett szemeken megtelepedő kártevőktől. Élénk zöld, 7-10 cm hosszú, ovális, fűrészelt szélű levelei ősszel szépen sárgulnak.

Érdekességek

Mivel szép és ízletes gyümölcsről van szó, nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották. A távol keleten is élnek változatai, s méltán híres a japánok tavaszköszöntő ünnepe, amit a cseresznyevirágzáskor tartanak. A cseresznye ott a fiatalság és a megújulás jelképe.
A cseresznye ma ismert kerti változatait sokan a lakomáiról híres Lucullus hadvezérhez kötik, aki perzsa hadjáratát követően a pontuszi Kerasuntból hozott egy ízletes nagy szemű fajtát Itáliába i.sz. előtt 64-ben. Innen van botanikai neve is: Prunus cerasus vagy Prunus avium. Ennek ellentmondani látszik, hogy a legkorábbi írásos emlékek a cseresznyéről az i.sz. előtti 4. századból valók. Nyugat-európai kelta sírleletekben is találtak a vadcseresznyénél nagyobb szemű cseresznyemaradványokat. A csemegévé nemesített gyümölcsfajták bizonyára tudatos szelekció eredményeként alakultak ki. Tenyésztésük a Földközi tenger medencéjében már az ókorban megkezdődött. A cseresznyétől egyértelműen különböző meggyet eltérő néven csak a XVI. századtól említik.
Hazánkban szívesen ültetik szőlős kertekben, mert ha a cseresznye virágzáskor elfagy, a szőlő kárpótolhatja termésével a gazdát, a cseresznye viszont a szőlőt veszélyeztető májusi fagyra nem érzékeny.
Szép erezésű, vöröses fája és gyökere kemény, értékes bútoralapanyag. Intarziák, bútordíszek, hangszerek alapanyagául szolgál, a biedermeier korában vált kedveltté.
Ha a cseresznyefa kérge sérül, gyantát ereszt, amit filckalapok keményítésére használtak. Borban feloldva pedig köhögés ellen kortyolták.
A cseresznyemagokat lenvászonba téve és kályhán melegítve eleink melegítőpárnának használták.

Forrás: www.hazipatika.com