Mit árul el a nyelved az egészségedről?

Szemügyre veszed az arcod. A bőröd, a fogaid, a szemed – de vajon megnézed-e a nyelvedet? Tapasztalsz-e bármi rendelleneset? Tudd meg, mit árul el a nyelv az egészségedről!
Domborzati térkép

Mit látsz? Vörös, gyulladt (majdnem felsebesedett, hámló) területek váltakoznak fehéres-szürkés, kicsit duzzadt részekkel, az egész olyan, akár egy domborzati térkép.
Mit jelent? Ez a vitaminban szegény étkezés klasszikus tünete. Általában hosszú antibiotikumos kúra után jelentkezik, amit nem kísértél vitamin-tartalmú és tejerjesztő táplálékkiegészítőkkel.
Mit tegyél? Húsz napon át fogyassz komplex B-vitamint (B6, B12, B3, B5, B2) szirupként vagy más kiszerelésben, kísérd folsav-tabletta szedésével, hiszen ez nagyon értékes a bőr, a haj és a nyálkahártya számára.

Felrepedt nyelv

Mit látsz? Ha reggel kellemetlen ízű a szád, sőt rossz a leheleted, akkor valószínűleg apró repedéseket láthatsz a nyelveden, de legalábbis középen és a széleken. Ezekben megülnek az egészen kicsi ételmaradékok, erjedni kezdenek a szájban, és ettől lesz kellemetlen a leheleted.
Mit jelent? A- és B2-vitamin-hiányra utal.
Mit tegyél? Mindennap dörzsöld le a nyelvedet nyelvkaparóval, valamint gondoskodj a vitamin-pótlásról. A nyelvkaparó gumifogacskáinak segítségével ki lehet vakargatni az étel-maradékokat és az ízlelőszemölcsök között megbúvó baktériumokat.

Nagyon száraz

Mit látsz? Ha a nyelved érdes és száraz reggel (annyira, hogy be kell nyálaznod), akkor ez az első jele a kiszáradásnak.
Mit jelent? Tipikus tünete a magas láznak, a hányásnak, a vérhasnak, amikor elfelejtesz eleget inni, hogy pótold a folyadékveszteséget, amit a betegség okoz. Magas láz esetén a „száraz száj” gyakori érzése akkor alakul ki, amikor a szervezet nem jut hozzá a bőr és a nyálkahártyák vízanyagcseréjéhez elengedhetetlenül szükséges napi két liter folyadékhoz.
Mit tegyél? Napi két liter folyadék – mindennap!

Ha afta jelenik meg…

Mit látsz? Alig valamit, de a fájdalom már elviselhetetlen. Ha jobban megfigyeled, égő hólyagocskákat vehetsz észre, amelyek önállóan vagy szőlőfürtszerűen jelennek meg a nyálkahártyán, előbb-utóbb kifakadnak, majd fájdalmas fekély válik belőlük. Az afta a nyelv hegyén és szélén, a szájpadlás, az ajkak és a környező területek nyálkahártyáján keletkezik.
Mit jelent? Az okot nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a rendszeresen ismétlődő, aftás szájnyálkahártya-gyulladás gyakran a lisztérzékenység (cöliákia) tünete. A gluténintoleranciát megfelelő vérvizsgálattal ki lehet mutatni. Másik lehetséges ok a vírusfertőzés.
Mit tegyél? Öblítsd gyakran a szádat aloe vera alapú szájvízzel: ez finom védőbevonatot képez majd a seben. A hialuronsav-alapú készítmények is kiválóak, mert újraépítik a fedőhámot. Ha az orvos vírusfertőzésre gyanakszik, tíz napra antivírusgélt ír fel, ezzel kell ecsetelni a kis sebeket.

Ha fehér a nyelved

Mit látsz? Mintha az egész nyelvet fehér lepedék borítaná. Valójában sok hópehelyszerű kandidafolt szóródik szét a nyelven.
Mit jelent? Általában a Candida albicans a bűnös a szájüreg gombás elfertőződésében. Gyakori gyerekeknél, de felnőttek körében is sokszor előfordul, és égő fájdalmat okoz (főleg olyan ételek fogyasztásakor, mint például a citrom, az ecet).
Mit tegyél? Ha csak egy-egy területen van folt, ott elég a helyi kezelés gombaölő gyógyszerekkel: szájgél, szájvíz formájában vagy fülpiszkálóval felvitt anyagokkal. Ha kiterjedtebb a fertőzés, akkor érdemes általános kezelést alkalmazni, mindig szájon át adható gombaellenes gyógyszerekkel.

Ékszer a nyelvben?

Az Archives of Neurology (ideg-gyógyászati folyóirat) hasábjain közölt egyik legfrissebb tanulmány szerint a nyelvpiercing tályogot okozhat az ínyen, a szájüregben, és ha nem kezeljük, akkor további területeket is megfertőzhet. Legsúlyosabb kockázata pedig az, hogy szívbetegségeket, sőt egyenesen agyi tályogokat, fertőzéseket okozhat. A legjobb tanács, amit a piercing-viselőknek adhatunk, hogy vegyék ki!

Szürke és lepedékes

Mit látsz? Hamuszürke és sűrű lepedék a nyelven.
Mit jelent? A szervezet gyomor- és bél-
rendellenességeit jelzi, aminek valószínűleg a kimerültség az oka.
Hogyan kezelik? Diétával állítják helyre a gyomor egyensúlyát, ebben az időszakban nem ajánlják a túl fűszeres ételeket, az alkoholt, kávét, cigarettát. Jó sok vizet kell inni, és segít a joghurt, hogy rendbe tegye a bélflórát. Szóba jöhetnek immunerősítő készítmények is.

Forrás: www.nlcafe.hu

... a szemünkről

Tapasztalataink zömét érzékszerveink működése révén szerezzük. Noha érzékszerveink meglehetősen élesek, a nagy egésznek, a külvilág folytonos változásainak csupán egy részét vagyunk képesek rajtuk keresztül közvetlenül megragadni. Működési körük (más élőlények érzékszerveihez hasonlóan) behatárolt. E létfontosságú szervek funkciói a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás, valamint az egyensúlyérzés. Valamennyi érzékszervünkben közös, hogy az általuk megragadott információt azonos formában, vagyis idegingerületként kódolva, az érzőidegen át juttatja el az agyba. A látás esetében az első jelfeldolgozó egység a szem.

A szem működése

Szemgolyónk, ez a pingponglabda méretű lágy gömb tulajdonképpen egy különösen érzékeny kamerát rejt. Java részét szívós, fehéres színű burok borítja kívülről, amelyet ínhártyának vagy a szem fehérének neveznek. Elülső része a fényáteresztő tulajdonságokkal bíró és csaknem teljesen átlátszó, kupola alakú szaruhártya. Ennek széléig ér a kötőhártya, a szem fehérét borító vékony védőréteg. Makulátlan tisztaságáról könnyeink gondoskodnak, melyek minden pislantáskor végigmossák teljes felületét. Az ínhártya alatt egy sima réteg helyezkedik el, az érhártya, ebben található a szemet tápláló számtalan apró hajszálér. A szem hátsó része felé továbbhaladva, az érhártya alatt helyezkedik el a retina (recehártya), melynek fényérzékeny rétege érzékeli a külvilág színes képeit.

A fény, miután áthaladt a szaruhártyán, először egy vízszerű folyadékban, a csarnokvízben folytatja útját. Ezt követően érkezik a szembogárhoz (pupillához), ehhez az apró nyíláshoz, amelyet az izmok által mozgatott, színes szivárványhártya vesz körül. A fényviszonyoknak megfelelően ezek az izmok állítják be a pupilla átmérőjét. Mérete erős fényben 1 mm-nél is kisebb lehet, míg sötétben akár kb. 8 mm-re is kitágul, hogy a lehető legcsekélyebb fény is bejuthasson a szembe.

Működése teljesen automatikus, de érzelmi felindulások, harag, félelem, illetve bizonyos kémiai anyagok is befolyásolhatják a pupilla méretét. A fénysugarakat fókuszáló szemlencse a pupilla mögött található, ennek feladata az, hogy tiszta, éles kép jöjjön létre a recehártyán. A művelet során a szemlencsét a körkörös sugárizom alakítja megfelelő formára: ha az érzékelendő tárgy közel található, akkor domború lesz az alakja, míg távoli tárgyak esetén teljesen ellaposodik. Ezt a folyamatot nevezik akkomodációnak, melynek szintén megvannak a határai: túl közelre a szemünk elé emelt tárgyak elvesztik éles körvonalaikat.

Végül a szemlencse és a recehártya között a kocsonyás, áttetsző üvegtest helyezkedik el, mely mint egy futball-labda állandóan nyomás alatt van. Az üvegtest tölti ki a szemgolyó belsejét, s a külső ínhártyával együtt ez adja szilárdságát.

Másodpercenként milliónyi inger

Összes érzékletünk kétharmada érkezik látás útján, ez másodpercenként több milliónyi idegingerületet jelent, melyek a szemből indulnak az agy felé. Az óriási információmennyiség feldolgozásához a többi érzékeléshez hasonlóan az agynak külön erre a feladatra szakosodott részei vannak. Az agyba érkező látóidegi jelek mindenekelőtt az agy hátsó részén lévő elsődleges és másodlagos látókérgi központokban dolgozódnak fel. A tarkót ért erős ütés a látókéreg működését is befolyásolhatja, ezért látunk csillagokat, ezért sötétedhet el előttünk a világ.

A látóideg által közvetített jelek a szemből nem egyenesen futnak a látókéregbe. A szemekből az agy felé tartó látóideg rostjai részben kereszteződnek az ún. látóideg-kereszteződésben. A látóideg-kereszteződés után a szemből származó üzenetek már az agypályaszerű látókötegeken haladnak az oldalsó térdestestekbe. Ezek az ún. térdestestek az agy halántéklebenyébe is irányítanak bizonyos látóidegi információkat, de a homloklebenyben található térérzékelési és emlékezési központok szintén hozzájutnak látási információkhoz. A térdestestek érintése után az ingerületek útja az agy hátsó részén lévő látókéregbe vezet. A recehártyán feje tetejére állított képet az agy végül itt állítja helyre (pontosabban a bal szem által látott félképet a jobb agyfélteke látókérge, míg a jobb szem által küldött képet a bal oldali látókéreg).

Amikor a külvilág egy tetszőleges eseményét megfigyeljük, a látókéregnek nem egyetlen része értelmezi és dolgozza fel a szemből érkező információkat. Az agy a látott kép különböző összetevőit (a színeket, a kontúrokat, a mozgási jellemzőket) mind máshol dolgozza fel, az összegyűlt információkat az elsődleges és a másodlagos látókéreg különböző részei elemzik. A folyamat végén mely a másodperc tört része alatt megy végbe az eredményeket a másodlagos látókéreg gyűjti össze, s ott alakul ki belőlük az a jellegzetes érzet, amelyet látványnak vagy képnek nevezhetünk.

Érdekességek:

• Minden látott tárgy távolságának megítélése a kép értékelésétől függ.
• Tapasztalatból tudjuk, hogy az egymás előtt álló tárgyak közül az elöl lévő közelebb van hozzánk.
• Az is ismert, hogy amikor oldalra fordítjuk a fejünket, úgy tűnik, mintha a közelebbi tárgyak elhaladnának a távolabbiak előtt. Ez a látószögelhajlás jelensége.
• Egy általunk is ismert tárgy (pl. ceruza) távolsága a látott mérete alapján is felbecsülhető.
• A párhuzamos vonalakat (pl. sínek) úgy látjuk,mintha a távolban összeérnének ez a távlati hatás és a tárgyak körvonalai a távolság növekedésével mind elmosódottabbá, a környezettől kevésbé elkülönültté válnak.
• A látott képeket tapasztalataink fényében előzetesen feldolgozzuk, mielőtt ítéletet alkotnánk, az előzetes rutinszerű információ feldolgozása azonban bizonyos tehetetlenséget is jelent.
• Számos érzékcsalódás úgy alakul ki, hogy a képből fizikailag hiányzó részeket az agy kiegészíti.

Forrás : www.vital.hu

... látásunk javításáról

Sokan vallják azt, hogy a szem a lélek tükre, de talán kevesen gondolnák, hogy részben életmódunké is. A táplálkozással összefüggő betegségek – többek között az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség – egyre nagyobb arányú megjelenése, valamint az életkor kitolódása következtében manapság egyre többen küzdenek látásproblémával.

Habár a látás károsodása közvetlenül nem veszélyezteti az életet, mégis – súlyosságától függően – komoly korlátozást jelenthet a függetlenségre, a mobilitásra, a teljesítőképességre, az élet minőségére nézve. Vegyük sorra, mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szemünk egészségét!

Sárgarépa: vicc vagy tény?

A kisgyermekes magyar családoknál hallható „Egyél sárgarépát, hogy tudjál fütyülni!” biztatás valóságtartalmának tudományos hátterét eddig még nem sikerült igazolni. Úgy tűnik viszont, hogy a külhonban több helyen ismert tradicionális tanács, miszerint „Egyél sok sárgarépát, hogy jól láss a sötétben!”, szakmai berkekben is megállja a helyét.

A sárgarépa ugyanis béta-karotint tartalmaz, amelyet szervezetünk képes A-vitaminná alakítani. Az A-vitamin a látás épségének fenntartásához elengedhetetlen. Hiányának korai jele az alacsony intenzitású fényhez való romló alkalmazkodás (farkasvakság, hemeralopia). A megfelelő A-vitamin-ellátottság érdekében törekedjünk a változatos, vegyes táplálkozásra! Étrendünkben kapjanak helyet a karotinoid-tartalmú növényi eredetű táplálékok is, pl. kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paradicsom, spenót, brokkoli, kukorica.

Mindemellett – túlzásoktól mentesen – szerepeltessük étrendünkben a nagyobb A-vitamintartalmú állati eredetű élelmiszereket is: belsőségeket (10-14 naponként egyszer), tojássárgáját (másod- harmadnaponta), tejet és tejtermékeket (naponta), tengeri halakat (hetente legalább egyszer).

Ha a fenti szempontokra figyelünk, nagyobb az esély arra, hogy kevésbé romlik a szürkületben, sötétben látás és a színérzékelés, és ezzel együtt csökkenhet a látás elvesztésének kockázata öregkorban.

Szabad gyökök és antioxidánsok

A fejlettebb országokban a látáskárosodások két fő oka a szürke hályog és a korfüggő makuladegeneráció (az éleslátás helyének, azaz a szem sárgafoltjának elfajulása). Mindkét állapot kialakulásánál összefüggést találtak a növekvő korral, az elhízással és a cukorbetegséggel.

A fő rizikót valószínűleg az oxidatív károsodás jelenti. Testünk, így a szem sejtjei is normális működésük során termelnek úgynevezett szabad gyököket. Idővel azonban – ha a normális közömbösítő folyamatok nem kielégítőek – ezek a részecskék károsíthatják a szöveteket és a szerveket, amely előidézhetik a korosodással együtt járó látáskárosodást.

Több kutatás alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a károsító szabad gyököket hatástalanító ún. antioxidáns tápanyagok – különösen az A-, C-, E-vitamin, valamint a karotinoid pigmentek, a lutein és a zeaxantin – segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az öregkori vakság megjelenésének ezen formáit.

Az említett két színanyag – a lutein és a zeaxantin – a szem retinájában is nagy koncentrációban megtalálható. Feltételezések szerint ezeknek a színanyagoknak a nagyobb vérszintje megvédheti a retinát a fény károsító hullámhosszú sugárzásától. A lutein és a zeaxantin bizonyos élelmiszer-nyersanyagokban nagyobb mennyiségben megtalálhatóak, pl. a kukoricában, a spenótban, tojássárgájában.

A látás és a terhesség alatt táplálkozás

Sokan talán nem is gondolnák, de már egy születendő gyermek szemfejlődésére is hatással lehet a várandós édesanya táplálkozása. Kiemelten fontos az anya étrendjének zsírsavösszetétele. Az egyik többszörösen telítetlen zsírsav (az ún. dokozahexaénsav, röviden DHA), ugyanis a terhesség utolsó hónapjaiban felhalmozódik az embrió agyában, és szerepet játszik az agy és a retina (ideghártya) fejlődésében.

Az anyatejnek is magas a DHA-tartalma, ezért a koraszülöttek esetében – ahol kimarad a méhen belüli fejlődésnek ez a szakasza – a DHA pótlásában sokat segíthet a szoptatás, vagy a DHA-tartalmú tápszerek. Az állapotos és a szoptató anyák számára ezért is különösen fontos a DHA-ban gazdag tengeri halak (pl. makréla, hering, lazac) fogyasztása.

Szemmel tartott egészség

Ahhoz, hogy látásunkat sokáig a legjobb állapotában megőrizzük, összefoglalóul tanácsos figyelembe venni az alábbi ajánlásokat:

• Naponta együnk kellő mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget, minél nagyobb arányban a sötétsárga és mélyzöld színűeket.

• Használjunk ultraibolya sugárzás ellen védő napszemüveget, hogy megvédjük szemünket a károsító sugaraktól.

• Ellenőriztessük rendszeresen egészségi állapotunkat, különösen olyan betegségekre nézve, melyek növelik a degeneratív szembetegségek kialakulásának kockázatát (pl. magas vérnyomás).

• Ne dohányozzunk!

• Rendszeresen járjunk szemvizsgálatra.

Forrás: www.vital.hu

... az izomlázról

Kampányszerű sporttal többet ártasz a szervezetednek, mintha meg se mozdulnál. A hirtelen megterhelés sokként éri tested, és ha nincs folytatás, azaz a következő nekifutásodig 1-2 hónap is eltelik, mikrosérülések garmadát okozod magadnak.

Ha rég nem sportoltál, az első edzéseket követő napon, de legkésőbb 48 órán belül, bizonyos fokú fájdalom jelentkezik megdolgoztatott izmaidban. A közhiedelem az izomláz érzetéért a tejsavat teszi felelőssé. Testedzés során ugyanis a szervezetbe jutó oxigén mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy az izom számára energiaforrásként szolgáló glükóz teljes lebontását lehetővé tegye. Ilyenkor anaerob, azaz oxigénhiányos glükózbontás következik be, melynek végeredményeként tejsav keletkezik. Korábban úgy vélték, hogy az izomszövetben lévő tejsav az, ami irritálja a fájdalomreceptorokat, és ez kelti az izomláz-érzetet.
Fájdalmas mikrorepedések
Manapság azonban már nem a tejsavat tartják az izomláz elsődleges kiváltó okának, a fájdalom kialakulásában legalább ekkora szerepük van a hirtelen terhelésre bekövetkező izom-mikrorepedéseknek is.
Az izom megterhelő igénybevétele során ugyanis a rostok feszülnek, húzódnak, és a körülöttük lévő vékony hártya helyenként beszakadhat. Ennek következtében kalcium áramlik az izomrostokba, és azok helyenként tartósan összehúzódnak. Ezzel egyidőben - csakúgy, mint bármely szövet sérülése esetén - helyi gyulladás alakul ki az izom területén, és az immunrendszer odaáramló sejtjei által termelt anyagok némelyike szintén ingerli a fájdalomérzet kiváltásáért felelős receptorokat.

Rádolgozni vagy pihentetni?

A régi vágású edzők a "dolgoztasd meg jobban" elvet vallják. Tény hogy, az izom finom nyújtása, újraterhelése hatékony lehet, mert ez segít a tartósan összehúzódott rostok ellazításában.
A gyulladásos folyamatok és a mikrosérülések miatt viszont foglalkozni kell a fájdalom enyhítésével is. A hirtelen felszabadult anyagcseretermékek kiürülése gyorsul a meleg vizes fürdőtől, szaunától, meleg vizes borogatástól. A különböző sportkrémek és a masszázs is gyorsítja a folyamatot.

Az izomláz elkerülhető!

A bemelegítést sokan úgy képzelik, hogy némi helyben futás után, végeznek pár karkörzést, törzsdöntést, és kezdődhet az edzés. Pedig a szervezeted igazán akkor tud felkészülni a rá váró megterhelésre, ha tested átmozgatására rászánsz legalább 10-20 percet.
Ha az edzésed célja az izomépítés, alkalmanként csak két, maximum három izomcsoportot dolgoztass meg (például kar, váll, has). Mielőtt ugyanazokat az izomcsoportokat legközelebb munkára fognád, hagyj három nap szünetet. Ez idő alatt más izmokat persze edzhetsz, de mindig tartsd be a regenerációs időt.
Ha olyan sportot űzöl, amely minden izmod megmozgatja, - ilyen a gimnasztika vagy a lovaglás -, a terhelés erősségétől függően, két edzés között szükség van 1-2 nap pihenésre.
Sport után a levezetés épp olyan fontos, mint a bemelegítés. A megfeszült izmoknak nyújtásra van szükségük a regenerálódáshoz. Ennek hossza ismét 10-20 perc. Ilyenkor az intenzív megterhelés következtében felszabadult anyagcsere-végtermék nagy része kiürül izmaidból.

Forrás: www.lifenetwork.hu

... hajunkról

Ugyan ki ne vágyna szép, fényes, rugalmas és dús hajra? Ha ennek elérése olyan egyszerű lenne, mint ahogy a reklámfilmek ígérik, ma nem szenvednének annyian a merev, vékony szálú, zsírosodó, töredezett vagy korpás hajtól, a hajhullás vagy a kopaszodás pedig sajnos a szebbik nemet sem kíméli. Mindennek számtalan oka lehet, a hibás hajápolás éppúgy, mint az örökletes tényezők.

Ha kimerültek, fáradtak vagyunk, még a hajunk is másképp csillog, veszít rugalmasságából, sőt a testi-lelki betegségek gyakran járnak hajhullással. Ezek ellen nehéz védekeznünk, de a helyes hajápolás technikáját egy kis odafigyeléssel könnyen elsajátíthatjuk.

Fejünk éke főként a keratin nevű szaruanyagból áll, mely kedveli a gyengén savas (max. 5,5 pH) közeget, ami a fej bőrének is jót tesz. A lúg hatására viszont a hajszál színe és alakja is megváltozik. A tengervíz vagy az uszodák klóros vize csakúgy mint az erős napsütés szintén megváltoztathatja a festett vagy szőkített haj színét, ezért mindig használjunk úszósapkát, a nap ellen védekezzünk sapkával, kendővel.

Hajápolás akár naponta is?

Sokan hiszik, hogy a gyakori, naponta történő hajmosás ártalmas. Ha enyhe sampont használunk és abból is csak babszemnyit hígítunk fel vízzel, akkor bátran moshatjuk minden nap. A sampont csak rövid ideig hagyjuk rajta és végezzünk alapos, langyos öblítést, így maradéktalanul eltávolítjuk a vegyi anyagokat, kíméljük a fejbőrt és a hajszálakat.

A gyakori mosástól a közhiedelemmel ellentétben nem lesz zsírosabb a haj. A zsírosodást a faggyúmirigyek túlzott működése okozza, melyet a samponok nem serkentenek, hiszen alig jutnak el a fejbőrig. Az erős és hosszan tartó masszírozás a ludas, tehát legyünk óvatosak és inkább gyakrabban de kíméletesen mossunk hajat. A naponkénti mosásnál sokkal jobban árt az erős elektromos hajszárító, a túl sűrű fésű, a hajcsavaró vagy a sütővas.

Nagyanyáink azt tartották, hogy száz kefehúzástól gyönyörű, selymes fényű lesz a hajunk. Ez igaz, a hajszálakon ugyanis a kefélés hatására egyenletesen oszlik el a zsír. Ha száraz és törékeny a haj, akkor ez szinte felüdülés a hajszálaknak, de a zsíros hajúak inkább tartózkodjanak ettől a művelettől.

Otthon is elkészíthető

A saját készítésű samponok nem fognak ugyanúgy habzani, mint a boltban kaphatók, de ez ne izgasson bennünket. Nem a sok habtól lesz tiszta a hajunk!

A kellékek a gyógynövény-szaküzeltekben, drogériákban beszerezhetők. Gyógynövények gyűjtésére napjainkban már nem érdemes vállalkozni. A szántóföldek, rétek szélén a gyógynövények igen szennyezettek, nehézfémtartalmuk magas. Inkább a gyógynövényszaküzletekben kapható, szigorúan ellenőrzött minőségű növényeket válasszuk.

• Zsálya - enyhe gyulladások ellen. A túlérzékeny vagy korpás haj kiváló ellenszere.

• Kamillavirág - zsírosodó hajra. A szőke hajat enyhén világosítja.

• Oroszlánszájvirág - Csökkenti a korpásodást, fiatalítja a hajat.

• Rózsavirág - Selymes fényt kap a haj, egészségesen tartja a hajszálakat és a fejbőrt.

• Búzavirág - Száraz, túlérzékeny fejbőrre, szürkülő hajra.

A gyógynövényforrázatok nagyon jó hatással vannak a hajra, javítják szerkezetét, serkentik a hajhagymák működését. Mosás után végezzük a forrázattal az öblítést, s utána hagyjuk magától megszáradni. Az enyhén savas hatású öblítők jól eltávolítják a szappan- és mészmaradványokat.

Csalánsampon

A csalánlevél kitűnő hatással van a korpás hajra, szabályozza a fejbőr zsírtermelését, így a zsíros hajra is ajánlható, mindemellett megelőzi a hajhullást.

• 500 gramm csalántinktúra

• 10 gramm hamuzsír

• 750 ml desztillált víz

• 50 gramm káliszappan

A desztillált vizet forraljuk el, és oldjuk fel benne a káliszappant, majd adjuk hozzá a hamuzsírt. Ezt az oldatot főzzük 2025 percig, míg a felére besűrűsödik. Lehűlés után keverjük hozzá a gyógynövénytinktúrát, ha nehezen elegyedne, állandó kavargatás mellett újra melegítsük fel. Tegyük jól záródó tégelybe, több alkalommal is felhasználható. Ügyeljünk arra, hogy mindig ugyanazt a fajta gyógynövényt használjuk. A csalán helyett természetesen másféle gyógynövény is használható a haj típusának megfelelően, az elkészítés receptje azonos.

Borsmenta hajvíz

Minden hajtípusra ajánlható. Megnyugtatja, tisztítja a viszkető fejbőrt, serkenti a vérkeringést.

• 1 csésze gyümölcsecet

• 2 csésze víz

• 1 marék szárított borsmenta

A hozzávalókat összeöntjük, lassú tűzön kb. 10 percig főzzük, majd leszűrjük. Hajmosás után dörzsöljük be a még nedves fejbőrbe, nem kell kiöblíteni.

Forrás: vital.hu

... az ízekről

A meglepő, vagy furcsa kutatási eredményeket elismerőig-Nobel díjra is esélyes lehet kaliforniai kutatóknak az a felfedezése, amely a szénsavas üdítők népszerűségére szolgáltat tudományos magyarázatot.

A Science magazinban megjelent kutatási eredmények szerint a University of California San Diego tudósai állatkísérletekben fejtették meg, hogy mi adja a szénsavas italok jellegzetes ízét. Az előzetes felvetés szerint a nyelv felszínén szétpattanó szén-dioxid buborékok jelenthette volna a magyarázatot, azonban kiderült, egy magas nyomás alatt álló kamrában - ahol a buborékok egyben maradnak - sem változik az italok íze.

A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az emberi nyelv nem csak az előzetesen ismert öt íz - édes, sós, savanyú, keserű, valamint a pikáns, úgynevezett "umami", amely főként a nátrium-glutamátra jellemző - érzékelésére alkalmas. Ízlelőbimbóink egy enzim segítségével képesek kapcsolatba lépni a szén-dioxiddal is, s ez magyarázza, miért érzékeljük a szénsavas italok jellegzetes, enyhén savanykás ízét.

A tudósok egérkísérletekkel bizonyították elméletüket, ugyanis a kis rágcsálók ízlelőbimbói nagyon hasonlítanak az emberekére. Az állatok egyik csoportjának szódavizet, a másiknak pedig egy adag szén-dioxid gázt adtak, s figyelték, milyen jeleket küld nyelvük az agyukba. Mindkét esetben hasonló reakciót észleltek.

Kontrollcsoportként olyan kísérleti állatokat is alkalmaztak, amelyeknek eltávolították az ízlelőbimbóit. Ebben az esetben az agy semmiféle jelet nem kapott a szóda, illetve a gáz hatására. További vizsgálatok kimutatták, hogy egy speciális enzim felelős az ízérzet kialakulásáért.

Ha csak ennyi lenne a magyarázat, a szénsavas italok egyszerűen savanyúak lennének, azonban a szén-dioxid stimulálja a szájban található tapintásérzékelő sejteket is, ezért érezzük a különleges "szúró" érzést.

Felvetődött a kérdés, hogyan alakulhatott ki az állatokban ennek az íznek az érzékelése, hiszen szénsavas italok a magyar Jedlik Ányosnak köszönhetően csak 1826 óta léteznek. A kutatók még nem találtak egyértelmű magyarázatot, azonban úgy vélik, védekező mechanizmusról van szó, amely megakadályozza, hogy az állat olyan, erjedő táplálékot fogyasszon el, amely szén-dioxidot bocsát ki.

Forrás: origo.hu

... az izzadásról

Az extrém fokú izzadás hátterében a hyperhidrosis nevű állapot áll, melynek lényege a szimpatikus idegrendszer fokozott izgalma, és ennek következtében a verejtékmirigyek túlműködése. A jelenség a tenyereket, a talpakat és a hónaljat érinti.

A hyperhidrosissal élők számára gyakran a leghétköznapibb helyzetek is kihívást jelentenek: kézfogás, tánc, öltözködés során folyamatos biztonsági intézkedéseket kell alkalmazniuk, hogy környezetük számára ne legyen visszatetsző erős izzadásuk.

Hagyományos eljárások

A hyperhidrosis terápiája végezhető szisztémás, az egész szervezet szintjén ható, és lokális, helyileg ható módszerekkel. A szervezet szintjén hatnak a szimpatikus idegrendszer ingerületátvivő anyagának, az acetil-kolinnak hatását gátló, szájon át szedhető gyógyszerek. Ezek azonban az egész szervezet szintjén olyan súlyos mellékhatásokkal járnak, melyek a mindennapi aktivitást jelentősen korlátozzák, veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést, közlekedést, egyéb tevékenységeket. Gyógyszereket tehát csak ritkán alkalmaznak az izzadás megszüntetésére.

Lehetőség van a verejtékmirigyek mechanikus gátlására is, ezt fémsókkal, aldehidekkel, savakkal végzik. Ezeket általában hintőpor vagy dezodor formájában juttatják az érintett területre, és gyakran hatékonynak bizonyulnak, főleg enyhe hyperhidrosis esetén. Mellékhatásaikkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy tartós használatuk a bőr kiszáradásához, irritációjához vezethet, a kezelt terület berepedezése, viszketése alakulhat ki, és allergiás tünetek is jelentkezhetnek. Tudományos megfigyelések szerint a dezodorokban gyakran alkalmazott izzadásgátló hatású alumíniumsók szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában, ezért hosszú távú alkalmazásuktól mindenképpen tartózkodni érdemes.

A hintőporok ára igen széles skálán mozog. A legolcsóbbak a patikákban kapható, tanninsavat tartalmazó púderek. Érdemes tudni, hogy a drogériákban kapható hintőporok, dezodorok mindig kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, mint az, amit az orvos ír fel.

Kezelési módszerként felmerül még a víz-iontoforézis is, amely azonban még gyakori ismétlés esetén is csak a legenyhébb fokú hyperhidrosisban nyújt segítséget. Az Egyesült Államokban elterjedten alkalmazott Botox injekció nálunk nem szerepel az erőteljes izzadás terápiás lehetőségei között. Az eljárás során ugyanis a Clostridium botulinum nevű baktérium sejtmérgét (toxin) juttatják a bőr alá, amely ugyan meggátolja a verejtékmirigyek működését mintegy 3-6 hónapra, azonban könnyen bénítja a környező izmokat is ugyanilyen hosszú időtartamra.

Alapvető hagyományos módszer az izzadás megfékezésére a gyakori tisztálkodás, az izzadságot felszívó hintőporok alkalmazása, és a jó nedvszívó képességű pamutruházat viselése.

Speciális módszerek

Sajnos azonban a fenti eljárások csak ritkán bizonyulnak százszázalékosan hatékonynak, az enyhe vagy közepes súlyosságú hyperhidrosis kezelése nehéz, kitartást kívánó feladat a beteg és orvosa számára egyaránt.

A legsúlyosabb esetekben merül fel a műtét lehetősége. Kétféle eljárás létezik. Az egyik a kis műtéti feltárásból végzett szimpatektómia, azaz a szimpatikus ideg átmetszése. Ezt az eljárást Magyarországon is végzik, főleg érsebészek, plasztikai sebészek. Fontos tudni, hogy a műtéttel csak a tenyér és a hónalj izzadása szüntethető meg, a talpé nem. A beavatkozás után az esetek döntő többségében tökéletesen megszűnik a tenyér és a hónalj izzadása, viszont a derék alsó részén, a keresztcsont tájékán illetve a farredőben fokozódik a verejték-kiválasztás.

A másik műtéti eljárást a hónalj hyperhidrosisa esetén alkalmazzák, és a beavatkozás során eltávolítják az összes hónalji verejtékmirigyet. Amennyiben a mintegy tenyérnyi bőrterület kimetszése után a környező bőr nem eléggé rugalmas a seb tökéletes fedéséhez, bőrlebeny átültetésére van szükség. A verejtékmirigyektől megfosztott területet a későbbiekben folyamatosan krémezni, ápolni kell, hiszen a verejtékezés eredeti funkciója a hőháztartás szabályozása mellett a bőr védelme is.

Mindkét műtéti eljárás tehát nagy beavatkozás, altatásban történik, egy-két hetes lábadozással jár. Annak, aki súlyos hyperhidrosissal él, alaposan meg kell gondolnia, hogy vállalja-e a valóban megterhelő beavatkozást, az esetleges hegképződést, és kényelmetlenségeket.

Végül a kozmetológiai szalonokban, szépségklinikákon alternatív kezelési (különleges összetevőjű krémek...stb) lehetőségek is rendelkezésre állnak a fokozott izzadás megfékezésére.

Forrás: origo.hu

... a hangszálakról

A hangszálgyulladás főként a sokat beszélőket fenyegeti. Azonban nem veszélyesebb, mint a torokgyulladás.
A hangszálak gyulladását voltaképpen ugyanazon kórokozók (baktériumok, vírusok) okozhatják, mint a banális torokgyulladást. Ebben az esetben a rekedtséget torok-, illetve gégefőfájdalom is kísérheti, száraz vagy hurutos köhögéssel és a légcsőbe sugárzó égő fájdalommal. A szokásos antibiotikumos kezelés, valamint úgynevezett gégediéta ajánlott. Ez azt jelenti, igyekezzen minél kevesebbet beszélni, azt sem suttogva, hanem inkább mély hangfekvésben formálva a hangokat. Ugyanis ilyenkor feszülnek meg legkevésbé a hangszálak, ezért ez a legkíméletesebb hangképzés. Emellett tilos a dohányzás, de kerülje a csípős fűszereket – chilit, borsot, erős paprikát –, a szénsavas és röviditalokat, valamint iktassa ki étrendjéből a hideg, illetve forró ételeket és italokat. Segíthet még a sós vizes vagy sós-kamillateás inhalálás, nyákoldó készítményekkel kiegészítve.
Gombóc a torokban
A hangszálgyulladás oka lehet a refluxbetegség is. Ez azt jelenti, hogy a gyomorsav valamilyen okból – többnyire a gyomorsav túltengése vagy pedig a gyomorszáj záróizmának renyhesége miatt – a nyelőcsőbe, és aztán a gégebemenetbe, a torokba kerül, ezzel pedig szinte felmarja a nyálkahártyát. Az utóbbi sérülése egyrészt hajlamossá tesz a fertőzésekre, másrészt direkt fájdalmat, gombócot a torokban és rekedtséget okozhat.
Megoldás: hangterápia
Állandó rekedtséghez vezethet továbbá a hangképzési nehézség (pl. fájdalom miatt), amennyiben folyamatos beszédterheléssel társul. Ezért ez az állapot gyakori például a szónokok, színészek, pedagógusok, telefonkezelők és ügyfélszolgálatosok stb. körében. Ilyenkor a hangszalagokon megvastagodás, vizenyő alakul ki. Tovább ront a helyzeten az aktív vagy a passzív dohányzás. Egyébként ezt a megvastagodást nevezi a köznyelv „énekescsomónak”, utalva ezzel a kiváltó mechanikai ártalomra. Ebben az esetben már foniátriai kezelés, vagyis hangterápia is szükséges, mely sokszor hetekig, hónapokig tarthat.
Műtét is lehetséges
Elhanyagolt esetekben, amikor valaki különösen sokat erőlteti a hangszálait, akár kisebb műtéti beavatkozásra is sor kerülhet. Ilyenkor eltávolítják a kóros elváltozásokat, és helyreállítják a hangképzésben fontos hangszálterület, a „hangajak” működését. Ha a rekedtség több mint két hétig megmarad, érdemes szakemberhez fordulni. Segítségével elkerülhetők a rossz beidegződések, valamint a hangszalagok problémái.
Forrás: www.magyarszo.com

... a szívről

Testünk motorja: a szív

Vérkeringésünk központi szerve a szív, amely folyamatos működése révén biztosítja a vér egyenletes áramlását az érrendszerben, összekapcsolja szervezetünk két vérkörét: a kis vérkört és a nagy vérkört.

A szív a szívburok kettős lemezű tömlőjében, a mellkas bal oldalán, a rekeszizmon fekszik. Felépítését tekintve négyrekeszű izmos tömlő, bal és jobb szívfélből áll. Mindkettőben van egy-egy kevésbé izmos pitvar, amelyet ún. vitorlásbillentyű zár el a vastagabb, izmosabb falú kamrától, ahonnan a félhold alakú billentyűkön át jut a vér a kis, illetve nagy vérkörbe. E billentyűk biztosítják a vér megfelelő irányú áramlását a szívben a pitvarok és a kamrák, a jobb kamra és a tüdőverőér, illetve a bal kamra és a főütőér között.

A vér útja

A két vérkör tulajdonképpen nem más, mint a véredények zárt, az egész szervezetet faágszerűen behálózó rendszere. Vérünk a bal kamrából a fő ütőérbe jut (amely további ágakra oszlik), és ellátja az agy, a tápcsatorna, a vesék és a végtagok szöveteit, majd a gyűjtőerek segítségével visszakerül a szívbe, pontosabban a jobb pitvarba: ez az ún. nagyvérköri keringés. A vér a jobb pitvarból a jobb kamrába, majd a tüdőverőéren keresztül a tüdőbe jut, ahonnan szintén gyűjtőerek segítségével kerül vissza a bal pitvarba: ez alkotja a kisvérköri keringést.

Nagy vérkör

Átmérőjüket, fal- és izomvastagságukat tekintve az érrendszert alkotó erek többfélék: a szív bal kamrájából kilépő főütőér fala nagy mennyiségű rugalmas szövetet tartalmaz, amely kisebb, izmos falú artériákra, majd vékonyabb arteriolákra, végül hajszálerekre oszlik. A hajszálerek a legkisebb lumenű (nyílású) és a legvékonyabb falú véredények, falszerkezetük szervenként más és más. Összfelületük felnőtt szervezetben meghaladja a 6300 m2-t, feladatuk a szövetek és a vér közötti tápanyag- és oxigéntranszport biztosítása. Ezek a hajszálerek falán keresztül a szövetek felé áramlanak, ugyanakkor a széndioxid és az anyagcseretermékek ugyanezen az úton kerülnek a véráramba.

Nem állandó intenzitással működő szervekben (izmok, vesék) a hajszálereknek csak kisebb része van nyitva. A funkció fokozódásakor azonban (pl. fizikai munka végzésekor) a vérszükséglet fokozódásával ezek a zárt hajszálerek is megnyílnak, hogy kielégítsék a szövetek oxigén- és tápanyagigényét.

A hajszálerekből a vér a legkisebb gyűjtőerekbe, az igen vékony és tágulékony venulákba kerül, majd az egyre nagyobb és nagyobb vénás (visszér) rendszeren keresztül visszajut a jobb pitvarba. A vénák fala kevesebb izomrostot tartalmaz, a végtagi gyűjtőerek falában speciális billentyűk segítik az egyirányú (a szív felé haladó) áramlást.

Tehát a nagyvérköri keringés a szívből friss, élénkvörös színű, oxigéndús vért juttat el a szervezet minden szervének szöveteihez, sejtjeihez; innen a kémiai folyamatok végtermékeit szállítja el a kiválasztó szervekhez, a vesékhez; valamint a gyomorbélrendszerből felszívódott anyagokat áramoltatja tovább.

Kis vérkör

Pumpaműködése révén a szív a jobb pitvarból a jobb kamrába áramló vért a tüdőverőérbe juttatja, amely további ágakra oszlik. A kis vérkör érrendszere hasonlít a nagy vérköréhez, azonban a tüdőverőér és fő ágainak falvastagsága csak mintegy 30%-a a főütőérének, a kis artériák pedig sokkal kevesebb izomrostot tartalmaznak. Itt is a hajszálerek a legkisebb véredények, melyek behálózzák a tüdőt. A tüdőhajszálerek falán keresztül megy végbe a szervezetben felhalmozódott széndioxid eltávolítása és a szükséges oxigén felvétele. A belélegzett oxigén a hajszálerek falán át a vér felé áramlik, ahol a vér egyik legfontosabb sejtes alkotóeleméhez, a vörösvértesthez kapcsolódik, és így szállítódik egészen a szövetekig. A "felfrissült", oxigénben gazdag vér hasonlóan a nagy vérkörhöz gyűjtőerek segítségével áramlik vissza a bal pitvarba.

A kis vérkör érrendszere kapcsolja össze tehát a szívet a tüdővel, mely egyedülálló abban a tekintetben, hogy ugyanannyi vért kap, mint a szervezet összes többi szerve együttvéve.

A szívnek mint a vérkeringés központjának tápanyagokkal és oxigénnel történő ellátásáért a koszorúérrendszer felelős. A koszorúerek a fő ütőérből erednek, közvetlenül a félhold alakú billentyű mögött. Bal és jobb koszorúeret különböztetünk meg, a bal koszorúér eredése után azonnal két fő ágra oszlik. Igen kiterjedt hajszálérhálózatot alkotnak, biztosítva a szívizom kellő vérellátását.

Ha egy koszorúérág véráramlása nem megfelelő (pl. érelmeszesedés okozta szűkület, vérrögképződés következtében), az általa ellátott szívizom nem kap elegendő oxigént, súlyos esetben az ér által ellátott szívizomban visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre, az érintett terület elhal: ekkor beszélünk szívizominfarktusról.

Bonyolult felépítésével és szabályozásával az egész vérkeringés, a szív és az érrendszer annak szolgálatában áll, hogy a hajszálereken megfelelő mennyiségű és sebességű vér áramoljék a szövetek, sejtek tápanyag- és oxigénellátásának biztosítására, a szövetek anyagcseréjének fenntartására. Elengedhetetlen tehát a szív folyamatos működése, melynek fenntartásáért a jobb pitvarban található ún. szinuszcsomó, a szív elsőrendű "vezérlő központja" felelős.

Működését talán egy villanytelephez hasonlíthatnánk, mely feltöltődve kisül, és ez a működés az élet kezdetétől a végéig megállás nélkül ismétlődik. Az általa keltett ingerület a szív speciális vezetőrendszerén keresztül végül a kamrákig terjed, létrehozva az izomrostok összehúzódását, melynek eredményeként a kamrákból vér áramlik a főütőérbe, illetve a tüdőverőérbe. Ez a szívciklus első fázisa, az összehúzódás (szisztolé). Ezt követően a kamrai izomrostok elernyednek, megnyílnak a pitvarokat a kamrákkal összekötő vitorlásbillentyűk: vér zúdul a kamrákba ez a ciklus második fázisa, a telődés (diasztolé).

Szívfrekvencia, vérnyomás

Szívünk percenkénti összehúzódásainak száma a szívfrekvencia. Értéke nyugalmi állapotú, egészséges felnőttben 60-80/perc. Fizikai terhelés növeli a frekvenciát ez kompenzatorikus (ellensúlyozó) és nem kóros jelenség: a szív így alkalmazkodik a fokozott terheléshez. Idegrendszeri hatások (stresszhelyzetek, izgalom) szintén növelik a szívfrekvenciát.

A szívizom összehúzódásakor kialakuló nyomásemelkedés mint tágulási hullám fut végig az ereken, és pulzusként tapintható. Leggyakrabban az alkar verőerét tapintjuk, de tapintható a nyaki ütőér, az alsó végtagi verőerek pulzusa a lágyékhajlatban, a térdhajlatban vagy a lábfejeken is. Ritmusos pumpaműködése révén tehát a szív a vérkeringés "motorja", amely összetett szabályozó mechanizmus segítségével képes a szervezet igényeinek megfelelően alkalmazkodni.

A szívciklus során a főütőérben, a tüdőverőérben és a nagy artériákban a vérnyomás először egy csúcsértékig emelkedik (szisztolés érték), majd egy minimális értékre csökken (diasztolés érték). Legtöbbször a felkaron mérjük az artériás vérnyomást, az ún. Riva-Rocci-féle higanyos vérnyomásmérővel, de mérhető a lábakon is. A vérnyomásértéket egyezményesen szisztolés/diasztolés érték formájában adjuk meg. (pl. 120/80 Hgmm: 120 Hgmm mérhető a szív összehúzódása, 80 Hgmm pedig az elernyedés fázisa alatt).

A nagy vérkörben magasabb a vérnyomás, a tüdőkeringésben alacsonyabb. Értéke nem állandó, számos élettani hatás emeli vagy éppen csökkenti. Pubertás kortól kb. 100-120 Hgmm értékről az 50es életévek végéig kb. 140-150 Hgmm értékig emelkedik, a nagyon késői öregkorban pedig inkább csökken. Függ a testhelyzettől, a testsúlytól (az átlagosnál nagyobb súlyúak vérnyomása is általában magasabb), értékét külső környezeti hatások (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás), illetve érzelmi-hangulati tényezők is jelentősen befolyásolják (pl. a rendelőben mért vérnyomás általában magasabb). Normális jelenség a testi munka hatására kialakuló vérnyomás-emelkedés is.

A rendkívül gyakori szív és érrendszeri megbetegedések kapcsán ezen fentebb vázolt paraméterek eltéréseivel találkozhatunk.

Forrás: www.vital.hu

...a kopaszodásról

A legtöbb hajproblémát nem igazán tartjuk komoly gondnak. Senki sem gondolja, hogy a korpásodás vagy túlzott zsírosodás, netán a nem megfelelő mértékben fénylő haj "gyógyíthatatlan" betegségek, ám a kopaszodásról már majdnem ilyen végzetszerűen beszélünk. A probléma kezelése ugyan korántsem olyan egyszerű, mint egy szimpla hajmosás, az ügy azonban mégsem reménytelen.

Ideális esetben

Az ember fejbőrén 100-150 ezer hajszál található. Két fő része van: a hajgyökér és a hajszál. A gyökér alsó, kiszélesedő része a hajhagyma. Ennek alsó részében található a hajszemölcs, amelynek sejtjei folyamatosan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulnak, beleolvadnak a hajszálak anyagába. A szemölcs területén gyors az anyagcsere, hiszen meglehetősen nagy tömegű hajat kell előállítani. A hajszemölcs sejtjei igen gyorsan szaporodnak és rendkívül érzékenyek. A gyors anyagcseréhez sokféle tápanyagra van szükség.

Egészséges emberben a hajszál növekedésének gyorsasága naponta 0,35 mm, ez azt jelenti, hogy hajunk körülbelül egy centimétert nő havonta. Napi 100 szál haj kihullása normálisan is előfordulhat, különösen hajmosáskor. Gyakoribb hajvágással nem lehet meggyorsítani a hajnövekedést, mert csak az élettelen hajszálrészből távolítunk el egy darabot. Gyorsabb viszont a növekedés nyáron, amikor magasabb a hőmérséklet, ezért a hajhagymát ellátó, tápláló kis ér vérátáramlása nagyobb lesz.

Mi okozza?

A hajhullásnak számos oka lehet. Átmeneti jellegű hajvesztést a különböző betegségek mellett bizonyos gyógyszerek mellékhatása vagy a szervezetnek szükséges ásványi anyagok (pl.: vas) hiánya is okozhat. Néhány komoly betegség esetén alkalmazott ún. kemoterápia is legtöbbször teljes hajvesztéssel jár. Az okok elmúltával azonban a hajhagymák újra megerősödnek és az érintett területeken csakhamar ismét megjelennek az első szálacskák.

Kétes értékű örökség

A leginkább elterjedt tartós hajhullás okai máshol keresendők, s ezek az okok sajnos legalább olyan mélyen belénk kódoltak, mint pl. a szemünk színe. A kopaszodás mértékét ugyanis öröklött tulajdonságaink határozzák meg, az, hogy mennyire érzékeny a fejbőr, a hajhagymák az ún. androgén hormonokra. Ez a fajta kopaszodás férfiaknál legtöbbször a homlok két oldalán, illetve a fejtetőn jelentkezik, míg a nők inkább csak enyhébb, a fejtetőn bekövetkező hajritkulással számolhatnak.

A kopaszodás természetesen nem csupán a hajszálak elvesztését jelenti. Először csak vékonyabbak lesznek a hajszálak, majd megkezdődik a ritkulás folyamata. Az egészséges fejbőrön a hajszálak nem egyenletesen helyezkednek el, hanem 4-5-6 szálanként csoportokat alkotnak. A kopaszodás kezdetén egy-egy csoportban már csak 3-4 szál foglal helyet, majd ez a csoportos elrendeződés megszűnik.

Van remény

A közismert vicc szerint a hajhullást semmi nem állíthatja meg, csupán a padló. Ez így természetesen nem igaz. A hajhullást lehet kezelni, hogy milyen eredménnyel, az sok mindentől függ. A legfontosabb a helyes kezelési mód megválasztása. Érdemes bőrgyógyászt felkeresni, aki segítségünkre lehet a kérdésben. Az esetek jelentős részében a megfelelő kezelés kiválasztásával megállíthatjuk, sőt vissza is fordíthatjuk a hajhullást.

A megfelelő terápia alkalmazása esetén nem csupán a hajhullásuk megállítását remélhetik, de olyan területek "füvesítésére" is sor kerülhet, melyekről már-már lemondtak. Fontos tudni azonban, hogy nem mindegy, mikor kezdik meg az érintett bőrfelület kezelését. Nem lehet dús hajkoronát varázsolni olyan területekre, ahol már az utolsó hajhagyma is hosszú évekkel ezelőtt elpusztult, ám reményt keltő lehet a kísérlet azokon a részeken, ahol még található néhány hajszál, ahol feltehetően csak a hajhagymák működését kell serkenteni a megfelelő szerekkel.

Hozott anyagból

Azokon a helyeken, ahol már nincs remény a hajhagymák újraélesztésére, egyedül a hajátültetés jöhet szóba. Ebben az esetben olyan területekről kerülnek át hajhagymák a kívánt részekre, ahol azok még épek, erősek, az androgén hormonok hatására kevésbé érzékenyek. Ez a bőrfelület a tarkón található lazább fejbőr, hajhullás itt csak a legritkább esetben fordul elő.

A plasztikai műtét során egy néhány centiméter széles, ellipszis alakú bőrdarabot metszenek ki a fejbőrből, amit ezt követően apró, 1000-1500 darabból álló szigetecskére vágnak. A pótlást kívánó területeken rengeteg, hálószerűen elhelyezkedő apró metszéseket ejtve ezeket az 1-2 hajhagymát tartalmazó szigetecskét, ún. graftokat ültetik be. A tarkón keletkezett seb szélét ezután összevarrják, a páciens mindössze néhány hétig tartó feszülést érez, a bőr ugyanis rugalmas természetének köszönhetően viszonylag gyorsan a kellő méretűre nyúlik. Az átültetett hajhagymák 95%-a életképes marad.

A kopaszsággal ugyanakkor meg is barátkozhatunk. A bibliai Sámson ugyan tragédiaként élte meg dús hajzuhatagának elvesztését, ám nem egy híresség éppen kopaszságának köszönheti népszerűségét gondoljunk csak a híres New York-i rendőrhadnagy, Kojak szerepében megismert Telly Savalasra.

Forrás : www.vital.hu

... az agyról

Az emberi agy tanulmányozása – a vélemény egy pályáját hosszú töprengés után elhagyó agykutató szájából hangzott el – eleve értelmetlen dolog, hisz hogyan lehet valami egyazon időben eszköz is, cél is? Az agy nem alkalmas arra, hogy kutatás tárgya legyen, ha a kutatás folyamata is agyi folyamat. Vagy ez mégsem igaz? Mondjuk úgy, hogy legalábbis kétségbe vonható. Mindenesetre addig nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az agy tanulmányozása értelmetlen dolog, amíg beszédünkben, fizikai jelrendszerünkben, valamilyen határozatlansági tényező formájában helyet kap a hites, de önámító céltudat, mely megannyi logikai lehetetlenségen átsegített már bennünket. Homályos foltok, laza eresztékek, szinapszisok, fáziskihagyások sokasága – nevezzük ahogy akarjuk – mint megannyi információs fekete lyuk ad teret ugyanis olyan folyamatoknak, amilyenek a rövidre zárt rendszerekre jellemzőek.
Képletesen szólva, a kígyó a saját farkába harap, így kör keletkezik, egy tökéletes alakzat, amely csapdába ejti az időt. Az ilyenkor bekövetkező rövidzárlatok pedig egy pontba-pillanatba sűrítik a rendszert addig híven szolgáló energiát, sőt e pontok-pillanatok valójában magát a rendszert jelentik, függetlenül attól, hogy egyben azok utolsó pillanatai is. Vonatkozhat ez éppúgy egy áramkörre, mint mondjuk egy furcsa agyi tevékenységre, például amikor egy gondolat a megnevezhetőségen túlra röpít bennünket, lezárva orrunk előtt az értelmezhetőség biztonságos kikötőjét. (Szomorúbb esetben a gondolat megadja magát még a fogalmi elgondolás születése előtt, s homályos torzóként vonaglik az elmehunyt fejében).
De hozzá kell tennünk, hogy a rövidre zárt rendszerek élete sem mindig csupán egy pillanat. Természetükből következhet ugyan egy feltételezett, korai vég, ám némelyikük mégis emberi léptékű folyamat, mely addig tart, amíg az adott, rövidre zárt rendszer mibenlétének agyi percepciója le nem zajlik. Példaként lássunk itt egy-két fogalmi antinómiát: a lámpa látszik, a szappan tisztul, a penge sérül, a kör szédül stb. Ezek az alany-állítmány párok valójában a megsemmisülésig erősítik egymást. Mindegyik azt teszi, ami létezésének lényege, ám e cselekvés ugyanakkor visszajuttatja őket önvalójukhoz. A kígyó a farkába harapott. Az ilyen rövidre zárt rendszerek élethossza végiggondolásuk idejével azonos. Ez az idő emberi idő, a gondolat sebességének időtartama. De itt és most e sebesség nem végtelenül nagy, hisz a „kapcsolási teljesítménytől”, azaz a rádöbbenés idejétől függ. Arról nem is beszélve, hogy útközben az idő „révedhet”, vagy akár „várakozhat” is, ami egy újabb látszólagos antinómia. Ha alaposan végiggondoljuk tehát, rá kell döbbennünk, hogy jelenlétünk minden értelmesnek nevezett mozzanata egy rövidre zárt rendszer.
Ugyanakkor a fentebb antinómiaként értelmezett, de óriáshullámot generáló pozitív interferencia agyi tevékenységünk, vagyis egyetemes értelmünk bájos hiábavalóságának összegzése. Az ilyen „rövidre zárt” rendszer élethossza gyakorlatilag a mi életünk hosszát is jelenti, hisz mire megértjük, felfogjuk mibenlétét, már megértünk egy másik dimenzióra, amely nagy valószínűséggel nem értelemfüggő.

Forrás : Verebes Ernő: Egy gondolat az agyról…
www.magyarszo.com