Egyszerű gyakorlatok a harmóniáért

 

Ha rosszul működnek teste energiaközpontjai, azaz a csakrái, akkor előbb vagy utóbb fizikai és lelki problémákat fog tapasztalni. Kis odafigyeléssel azonban még idejében fordíthat a folyamaton.

Az indiai filozófia szerint a csakrák - a szó jelentése: kerék, korong - az emberi test egymással szoros összeköttetésben lévő energiaközpontjai. Hét fő csakra létezik, ezek fentről lefelé haladva a következőek: koronacsakra, harmadik szem csakra, torokcsakra, szívcsakra, napfonat, szexcsakra, gyökércsakra. Működésük nagyban befolyásolja mind a testi, mind a lelki folyamatait.  

Megfelelő energiaáramlás esetén biztosított a test optimális energiaellátása, ha azonban valamelyik csakrája bezárul, azt fizikai és szellemi síkon is megérezi. Éppen ezért nagyon fontos rendszeresen figyelmet fordítania energiaközpontjai ápolására, hiszen gyakran már csak a tünetek jelentkezésekor vehető észre, hogy baj van, holott az energia szabad áramlásával nagyon sok - testi és lelki - betegség megelőzhető lenne.

Megfelelő energiafelvétellel és -leadással beindíthatja saját öngyógyító mechanizmusát. Amikor az energia akadálytalanul áramlik a testében, eléri a harmónia állapotát, amely élete minden területére pozitív hatással lesz.

Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban? Nem biztos, hogy emésztési problémák esetén rögtön a napfonat csakrájának felülvizsgálata jut az eszébe, pedig mielőtt gyógyszerekhez nyúlna, érdemes elvégeznie néhány egyszerű gyakorlatot az energiaáramlás javítása érdekében. Üljön egyenes háttal, lazítsa el a hasfalát, vegyen mély lélegzetet, majd hirtelen feszítse meg hasizmait egymásután tízszer, rövid kilégzésekkel megszakítva.

Más esetben előfordulhat, hogy nehezen kommunikál, úgy érzi, mintha gombóc lenne a torkában. Ilyenkor segít a torokcsakrája megnyitásában az éneklés, a kiabálás vagy egy mantra ismételgetése.

Koronacsakráját is működésre serkentheti egy kellemes fejmasszázzsal, ha úgy érzi, nagyon elszakadt a szellemi világtól, s túlságosan is belesüllyedt a mindennapi élet materiális gondjaiba.

Vagy éppen ellenkezőleg, ha nagyon elszakadt a valóságtól, "nem áll két lábbal a földön", segíthet, ha gyökércsakráját erősíti azzal, hogy földdel kapcsolatos tevékenységeket végez: kertészkedik, kirándul, homokvárat épít...  

Forrás: www.stop.hu

A végelgyengülés előtt - ezekkel legyőzhetjük a téli fáradtságot

Fáradt téli napokon gyakran nem érezzük magunkban az erőt teendőink folytatására, ekkor jönnek jól a különböző élénkítő szerek, melyek segítenek túllendülni a holtpontokon. Nem is gondolnánk, milyen sokféle, erre a célra alkalmas anyag található környezetünkben. Íme néhány tipp, amivel feldobhatja szervezetét.

A koffein serkenti szervezetünket, közérzetünkre kellemes hatással van, fokozza a szellemi tevékenységet, javítja annak funkcióit, gyorsítja a gondolattársítást, a gondolatok világosabbá válnak, könnyebben és gyorsabban születnek, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét is fokozza. Az anyaggal azonban nem árt vigyázni, ugyanis függőséget okozhat, de ez pár hetes elvonókúrával könnyen megszűntethető. Leginkább a kávét részesítjük előnyben koffeintartalma miatt, azonban egyes teafélékben több található benne, mint egy csésze instant kávéban.

Talán a fekete tea ismertebb leginkább élénkítő hatásáról. A növény a kávéhoz hasonlóan koffeint tartalmaz, sőt túlzott fogyasztása álmatlansághoz is vezethet - írja a wikipedia. Az Earl Grey tovább fejti ki hatását, mint a kávé, mert lassabban szívódik fel szervezetünkben. A jázmintea nevét a zsenge tealevelekkel együtt szárított friss jázminvirágról kapta. A jázmintea elűzi a fáradtságérzetet, segít az emésztésben, értágító és zsírcsökkentő hatású. A nagy csalánból készített főzet szinte minden betegségre gyógyírt kínál. A csalántea szintén élénkítő hatású, kiváló vértisztító és vízhajtó.

A guarana Dél-Amerikában honos gyógynövény, ahol az őslakók indiánok évszázadok óta fogyasztják. Hatása hasonló a kávéhoz, azzal a különbséggel, hogy hosszan, akár 6-8 órán át tartó frissességet okoz, és nincs semmilyen ismert káros mellékhatása. Javítja a testi és szellemi teljesítőképességet, így sportolóknak, illetve szellemi foglalkozásúaknak egyaránt ajánlható. Fájdalomcsillapító hatása is ismert. Hazánkban üdítőital alkotó, vagy táplálék kiegészítő formájában található meg.

A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Az édesség gyorsan felhasználható energiát jelent, így élénkíti szervezetünket. Ha szellemi tevékenységünk felpörgetésére van szükségünk, a legjobb módszer a csokoládé. Magas zsírtartalma miatt azonban óvatosan kell bánni a túlzott fogyasztás elkerülése miatt.

Néhány perces testmozgás csodát tehet szervezetünkkel, mikor már úgy érezzünk, mindjárt elalszunk a monitor előtt. A mozgás hatására emelkedik a vérnyomás és a pulzus, ezáltal gyorsul a vérkeringés és az anyagcsere. A szervezet sejtjei ezáltal oxigénben dús vérhez jutnak. Szintén ezt érhetjük el egy kis hideggel, mely aktivizálja idegrendszerünket és várnyomásunkat. 

Forrás: www.stop.hu

Hogyan készítsük fel a gyereket az őszi-téli betegségek ellen?

A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők. 

"A felmérések szerint a magyar gyerekek harmada fogyaszt multivitamint. Amennyiben az étrend nem megfelelő, a vitaminnak van létjogosultsága. Sajnos itthon azonban inkább azok jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez, akiknek nem lenne rá szükségük, míg azok a gyerekek, akik mennyiségileg és minőségileg is alultápláltak, nem engedhetik meg maguknak a multivitaminokat" - mondja dr. Klujber Valéria csecsemő- és gyermekgyógyász, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet osztályvezetője.

A szakértő szerint fontos lenne, hogy lehetőleg helyi és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk. "Ma már tudjuk, hogy egy anya terhesség alatti táplálkozása akár három generációra is kihat. Úgy vélem, nem szerencsés, ha egy gyerek például a helyi gyümölcsök, zöldségek helyett nálunk nem honos, egzotikus tájakról származó termékeken nő fel" - mondja Klujber. A gyümölcsök közül október-novemberben van szezonja például az almának, a birsalmának, egyes körte- és szőlőfajtáknak, a naspolyának, a diónak és a gesztenyének. A zöldségek közül érdemes ilyenkor a padlizsánt, a brokkolit, a káposztaféléket, a metélőhagymát, a fekete retket, a céklát, a zellert, a csicsókát vagy a sütőtököt választani.

Kis és nagy gyereknek egyaránt ajánlott a D-vitamin-kiegészítés

"Multivitamin helyett én is inkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztást szoktam javasolni"-mondja dr.Pácz Ferenc a Bethesda Gyermekkórház Pulmonológiai szakrendelésének vezetője."Ha azonban a gyerek nem hajlandó zöldséget-gyümölcsöt enni, akkor a téli időszakban javasolt a vitaminkészítmények adása, ezek ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak. Ugyancsak van létjogosultsága a vitaminkészítményeknek a gyakorta beteges gyerekeknél, illetve a hosszantartó betegség után lábadozóknál is, de jó hatást látunk Béres-csepp és grapefruitmag-kivonat alkalmazásánál is."

"Ha a szülő hisz benne, ki lehet próbálni az aloe verás készítményeket is, és én nem vagyok ellene a homeopátiás készítményeknek sem. Nagy divat a probiotikum is, de úgy vélem, vegyes táplálkozást folytató gyereknek megelőzés céljából nincs rá szüksége. Antibiotikum-kúra, illetve széklet- és emésztési probléma esetén viszont kúraszerűen ajánlott a probiotikum-fogyasztás" - mondja a tüdőgyógyász.

A gyakori légúti fertőzések megelőzésében a tüdőgyógyász fontosnak tartja a megfelelő C- és D-vitamin ellátottságot. "Fontos azonban tudni, hogy a különféle vitaminokra és nyomelemekre vonatkozó ajánlások alapvetően nem megelőzésre, hanem az ismert hiányállapotok kiküszöbölésére születtek. C-vitaminból például napi 80 milligramm az ajánlás, ami a skorbut elkerüléséhez szükséges, de közben ismert, hogy Szent-Györgyi Albert naponta egy grammot fogyasztott belőle. Amikor világszerte megszülettek a D-vitaminra vonatkozó ajánlások, a megalkotóik szeme előtt a babák csontrendszerének egészséges fejlődése állt. Azóta azonban egyre több élettani folyamatban igazolják a D-vitamin szerepét, és ma már a tél végi fertőzéseket is inkább a D-vitamin-hiánynak, és nem a C-vitamin-hiánynak tulajdonítják. Egységes ajánlás nincsen rá, de úgy vélem, a gyerekorvos által felírt D-vitaminkészítmény rendszeres szedése egy éves kor után is hasznos minden gyermek számára"- mondja Klujber Valéria.

Lehet célzottan is edzeni az immunrendszert

"Ha a gyerek hajlamos a légúti betegségekre, lehet próbálkozni olyan, gyengített, a leggyakoribb légúti fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó készítményekkel is, amelyek az immunrendszert e baktériumokat felismerő ellenanyag termelésére késztetik. E készítményeket kora ősszel és tavasszal javasoljuk. Mivel a téli megfázások hátterében többnyire vírusok állnak, érdemes adni olyan vírusellenes szert is, mely részben segít az akut betegség rövidebb lezajlásában, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva megelőzésre, immunerősítésre is szolgálhat"- mondja Pácz Ferenc. E szerek vénykötelesek, ezért felírásukról a házi gyermekorvossal kell konzultálni.

"Fontos azonban, hogy mindenki számára egységes csodaszerek nincsenek, sem a megelőzésben, sem a gyógyításban. Minden gyerek, minden szervezet más, és mindenkinél mások a hajlamosító tényezők is. Van, akinél a dohányfüst, van, akinél a szennyezett városi levegő, másnál az alultápláltság vagy pedig a hat testvére növeli meg a téli felső légúti betegségek gyakoribb kialakulásának kockázatát" - mondja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gyermekorvosa.

"Ezért a legfontosabb, hogy az anyuka ismerje a gyerekét, és hogy ő bízzon, higgyen benne, hogy az alkalmazott szer használ a gyereknek. De a fertőzést egy szer sem képes önmagában legyűrni , hanem a szervezet győzi le. Ezért sokszor a gyerek állapotán a hagyományos törődés, ápolás sokkal többet segít, mint egy pirula."

Forrás: http://www.origo.hu

Ami jót tesz az emésztőrendszerünknek

Emésztőrendszerünknek sem árt olykor egy kis kényeztetés. A savanyú káposzta leve például tökéletesen alkalmas erre. Kímélő módon élénkíti az anyagcserét, megoldást nyújt emésztési panaszokra. Méregtelenítő kúránkat, diétánkat is érdemes savanyúkáposzta-lével elkezdeni. De javasolt kipróbálni a legjobb fogyókúrás élelmiszereket is.

Burgonya: a főtt burgonya energiatartalma mindössze 70 kalória (10 dkg). Lassan szívódik fel, így tartósan enyhíti az éhségérzetet.

Csirkemell: kevés zsírt és sok egészséges fehérjét tartalmaz. Zsíros bőre nélkül fogyasszuk.

Chili: élénkíti az emésztést és a zsírégetést.

Kétszersült: telíti a gyomrot, ritkábban éhezünk meg.

Lencse: kalória- és zsírszegény, de sok nyomelemet tartalmaz. Annyit ehetünk belőle, amennyi jólesik.

Sovány sajt: rendkívül értékes aminosavjai és fehérjéi miatt fogyasszunk minél többet.

Grépfrút: a gyümölcs keserű anyagai fokozzák a telítettségérzést. Vízhajtó hatású.

Articsóka: stabilizálja a vércukorszintet, élénkíti a zsírégetést.

Zabpehely: egészséges rostokban gazdag, fokozza a jóllakottság érzését.

Alma: élénkíti az emésztést. Mindig legyen a táskánkban, mert hatásosan csillapítja az éhséget.

Forrás: stop.hu 

„Egyél kevesebbet, hogy tovább élhess!”

A National Geographic magazin a hetvenes évek első felében megkeresett egy világhírű orvost, Alexander Leafet – aki klinikai orvostanprofesszor volt –, hogy tanulmányozza a világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeit, majd írjon cikket róluk. Utazgatásai során három olyan népcsoportot talált, melyeknek tagjai híresek voltak hosszú életkorukról és kiváló egészségükről, illetve a daganatos és egyéb civilizációs betegségek alacsony számú előfordulása jellemzi őket: Vilcabama völgyben Ecuadorban, a pakisztáni Hunza völgyében és a kaukázusi abházok területén.

  

Egyéb forrásokból azonban tudjuk, hogy az otomini indiánok és a nepáli serpák egészségi állapota is irigylésre méltó a nyugati ember fizikai állapotához képest. Sorozatunkban bemutatjuk ezeknek az embereknek életstílusát, étkezését, szokásait. Hátha tanulhatunk tőlük.
Okinawán található a világon dokumentáltan legtovább élt emberek 15 százaléka, noha Okinawa a Föld lakosságának csak 0,0002 százalékát adja. Ezeknek az öregeknek a 65%-át egészen 90 éves korukig elkerülik a nagyobb betegségek, a legtöbben végelgyengülés miatt hunynak el.
Sajnos csak azt is kevesen tudják, hogy itt él a világon a legtöbb 100 évnél idősebb ember, itt a legmagasabb az átlagéletkor, itt a legegészségesebbek az idősek és itt a legalacsonyabb a rákos és a szívbeteg emberek aránya.
Az Okinawán élők életmódját már a második világháború alatt egy katonai orvoscsoport vizsgálta. Boncolások sorozatát végezték a harcokban elesett szigetlakókon. Arra a megállapításra jutottak, hogy még az előrehaladott korúak szervezetében sem volt daganat vagy érelmeszesedés, sem más degeneratív betegség. Szokásaikat és genetikai adottságaikat a 70-es évektől kezdődően más kutatócsoportok is elkezdték vizsgálni.
Japán legdélibb régiója, Okinawa 161 gyönyörű szigetből áll. Mintegy 1,4 millió ember lakja. Ez a pálmákkal ékes, bőséges flórával és érintetlen esőerdőkkel megáldott szubtropikus szigetvilág 1300 kilométernyi hosszan nyúlik el Japán fő szigetei és Tajvan között. Gyakran „japán Hawaiinak” nevezik, a klíma ugyanis roppant kellemes, a júniusi átlaghőmérséklet 28, a januári 16 C körül van.
1975-ben a japán egészségügyi és jóléti minisztérium elindította az Okinawan Centenarian Studyt – vagyis az Okinawai Százévesekkel Foglalkozó Kutatóprogramot –, amely még ma is folyik. A program célja, hogy feltárja, igazolható-e a sok beszámoló, mely az okinawaiak megdöbbentő egészégéről és hosszú életéről szól.
A kutatás több mint 30 éve során elért eredmények a tudósok legoptimálisabb várakozásait is felülmúlták. Mára már tény, hogy japán Okinawa megyéje az a hely, ahol a világ legegészségesebb és leghosszabb életű öregjei laknak, akiket valaha is tudományos alapossággal, mindenre kiterjedően tanulmányoztak. Ezeket az eredményeket számtalan tudományos cikkben közzétették, és népszerűsítették Az Okinawa-program című bestellerben.
Nyugaton gyakran eszünk pusztán szórakozásból, pótcselekvésként. Okinawán teljesen más módon gondolkoznak az ételről, melyekről közmondásaik is tanúskodnak: „Az étel az életet táplálja – a legjobb gyógyszer”, vagy „Aki jól táplálkozik, erős lesz, és egészséges”.
Az okinawaiak szinte sosem eszik magukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban. Nem szeretnek „kipukkadni”, ezért akkor hagyják abba az evést, amikor 80 százalékig megteltek. „Egyél kevesebbet, hogy tovább élhess” – tartja az egyik mondásuk. Mindemellett alacsony kalóriabevitel jellemzi őket, amit az egyik kulcstényezőnek tekintenek rendkívüli egészségükkel kapcsolatosan. Sokan megkérdőjelezik az alacsony kalóriájú étrend hasznát, és olyan fejlődő országokra mutogatnak, ahol kicsi a kalóriabevitel, mégis fájdalmasan alacsony az életkor. Ezekben az országokban azonban az embereknek az étrendje nemcsak kalóriában, de vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében és egyéb alapvető tápanyagokban is rendkívül szegény.
Az okinawai öregek étrendje rendkívül gazdag teljes kiőrlésű gabonában és egyéb egészséges szénhidrátokban. Az itteni öregek átlagosan naponta hét adag zöldséget, hét adag teljes értékű gabonát, két adag szóját fogyasztanak. Halat hetente kétszer-háromszor esznek, tejtermék és hús szinte nem is kerül az asztalukra. Ezenkívül nagyon kevés cukrot és zsiradékot esznek, valamint nem fogyasztanak margarint, sem egyéb hidrogenizált olajat vagy zsírszármazékot. Az okinawai százévesek 1000–12000 kalóriát fogyasztanak naponta, ami kevesebb, mint ami az ő korukban javasolt lenne.

Forrás: magyarszo.com

A nevető emberek

A National Geographic magazin a hetvenes évek első felében megkeresett egy világhírű orvost, Alexander Leafet - aki klinikai orvostan professzor volt -, hogy tanulmányozza a világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeit, majd írjon cikket róluk. Utazgatásai során három olyan népcsoportot talált, mely tagjai híresek voltak hosszú életkorukról és kiváló egészségükről, illetve a daganatos és egyéb civilizációs betegségek alacsony számú előfordulása jellemzi őket: Vilcabama völgye Ecuadorban, a pakisztáni Hunza völgye, és a kaukázusi Abházok területe. Egyéb forrásokból azonban tudjuk, hogy az otomini indiánok és a nepáli serpák egészségi állapota is irígylésre méltó a nyugati ember fizikai állapotához képest. Sorozatunkban bemutatjuk ezeknek az embereknek életstílusát, étkezését, szokásait. Hátha tanulhatunk tőlük.

ÉLNI TÖBB MINT EGY ÉVSZÁZADOT EGÉSZSÉGBEN, ERŐBEN

Acuadorban a perui határtól nem messze, az Andok vonulatai között 1400 méteres magasságban, a Csendes-óceántól körülbelül 160 kilométerre megtalálható apró, roppant nehezen megközelíthető város.
Az inkák nyelvén a Vilcabamba szent völgyet jelent, és valóban van a helyben valami mágikus. Először is az éghajlat aligha lehetne kellemesebb. Évszakonként alig változó, 20 C-os éves átlaghőmérsékletével ideális feltételekkel szolgál a szubtrópusi mezőgazdaságnak; rengetegféle gabona, gyümölcs és zöldség termeszthető könnyedén, de számos faj vadon is megél, csak be kell takarítani.
1981-ben Morton Walker orvos és szakújságíró cikksorozatot jelentetett meg a vilcabambaiak egészségi állapotáról. Ebben arról számolt be, hogy itt az embereket alig támadják meg pusztító betegségek. Nem szenvednek rákban, szív- és cukorbetegségben, nincs agyvérzés, májzsugorodás, szenilitás, érelmeszesedés, sem egyéb olyan kór, amely a véráram elzáródásával függene össze, vagyis azzal, ami a legtöbb bénulásért és halálért felelős a fejlett világban élők között. Minthogy pedig nem haláloznak el efféle betegségekben, végigélhetik az időt, ami az embernek adatott – nem ritkán több mint egy évszázadot…
Vilcabamba népe anyagi javak tekintetében meglehetősen szegény, a völgylakók mégis magabiztosságot sugároznak, választékosan és rendkívül kedvesen beszélnek egymással. A hosszabb ideig közöttük lakó Grace Halsell sohase hallotta, hogy veszekedtek, vagy vitatkoztak volna egymással, viszont rengeteget nevetnek.

SEM HÚS, SEM VAJ

Étkezési szokásaik nagyban különböznek a nyugati emberétől, hiszen nem tartanak konzerveket, gabonapelyhet, palacsintaport…stb, tehát semmilyen csomagolt élelmiszert nem fogyasztanak. Ebből adódóan nem tudnak a mesterséges tartósítószerekről és egyéb vegyi adalékokról, melyekből a mi élelmiszereink oly sokat tartalmaznak.
A zöldséget frissen szedik a kertből, így tápértékük teljes. A gyümölcsöket gyakran a helyszínen fogyasztják el - tehát nyersen! Étrendjük csaknem teljesen vegetáriánus, elsősorban gabonából, zöldségből, gyümölcsből, magvakból, hüvelyesekből, mogyoró- és diófélékből áll. Egyszer-egyszer tejet és tojás is esznek, de ez igen ritka! Szinte egyáltalán nem fogyasztanak húst és vajat. A mindennapi étrendjük a nyugati emberéhez viszonyítva kalóriaszegény, nincsenek közöttük túlsúlyos emberek.

Fehérjeszükségletüket zöldségekből, gabonából és különféle hüvelyesekből biztosítják. Szénhidrátforrásaik természetesek, rendszerint gabonák, mint a kukorica, a quinoa, a búza, az árpa, vagy gumófélék, mint a krumpli, a jukka, az édesburgonya. A zsiradékot avokádóból, magvakból és mogyorófélékből nyerik. A vilcabambaiak étrendje feltűnően hasonlít a szintén nagyon egészséges abházokéhoz. Akárcsak a hagyományos abház konyhában, a fehérje és a zsiradék szinte teljes egészségben itt is növényi eredetű.

A VIEJÓK DESSZERTJE AZ ÉDES GYÜMÖLCS

A desszert, ahogyan mi ismerjük, nem létezik Vilcabambában. Amikor a viejók édes ízekre vágynak, friss, tehát nyers gyümölcsöket esznek, mint a füge, az ananász, a görögdinnye, a narancs, a banán, a papaja vagy a mangó. Gyümölcsből egész évben rengeteg terem.
Nem nehéz észrevenni, mennyire ellentétben áll mindez a fejlett világ gyakorlatával. Ha az ember ma valamelyik modern nyugati országban él, egészen másfajta élelmiszerek veszik körül, mint a vilcabambaiakat. Nagyon valószínű, hogy a környezet gyorséttermekkel és műkajareklámokkal van tele. Gyakran sokkal egyszerűbb egy Big Machez vagy egy Coca-Colához jutni, mint egy almához.

Forrás: magyarszo.com

Abházok – a kaukázusi matuzsálemek

A National Geographic magazin a hetvenes évek első felében megkeresett egy világhírű orvost, Alexander Leafet – aki klinikai orvostan professzor volt –, hogy tanulmányozza a világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeit, majd írjon cikket róluk. Utazgatásai során három olyan népcsoportot talált, melynek tagjai híresek voltak hosszú életkorukról és kiváló egészségükről, illetve a daganatos és egyéb civilizációs betegségek alacsony számú előfordulása jellemzi őket: Vilcabama völgye Ecuadorban, a pakisztáni Hunza völgye és a kaukázusi Abházok területe. Egyéb forrásokból azonban tudjuk, hogy az otomini indiánok és a nepáli serpák egészségi állapota is irigylésre méltó a nyugati ember fizikai állapotához képest. Sorozatunkban bemutatjuk ezeknek az embereknek az életstílusát, étkezését, szokásait. Hátha tanulhatunk tőlük.

  
Abházia a hosszú életkorúak tekintetében a világ fővárosa az 1970-es népszámlálás óta.
A mai Grúzia területén van egy autonóm köztársaság, mely az ott élő egészséges százévesek szokatlanul magas létszámáról ismert – a neve Abházia. A Fekete-tenger keleti partjától a Kaukázus gerincéig terjed, területe mintegy 7700 négyzetkilométer. Az 1970-es népszámlálás Abháziát – mely akkoriban Grúziával együtt a Szovjetunióhoz tartozott – a hosszú életkorúak tekintetében a világ „fővárosává” tette.
A Danon joghurt hirdetések azt hitetik el velünk, hogy a joghurtfogyasztás az, ami az abházok és más kaukázusiak hosszú életéért felelős. Ugyanakkor az a tény, hogy az abházok nem esznek joghurtot! Egy kecske-, tehén- vagy birkatejből erjesztéssel készült matzoni nevű főzetből isznak naponta egy-két pohárral.
Az abházok salátát esznek reggelire, melyhez a kertből szedik a friss hozzávalókat. Tavasszal olyan csípős zöldségekből készül, mint a vízitorma, zöldhagyma, vagy a retekfélék. Nyáron és ősszel a paradicsom és az uborka a legnépszerűbb, míg a téli saláták ecetes uborkából és paradicsomból, káposztából és hagymából állnak. Előfordul, hogy kaprot és koriandert adnak hozzá, de dresszinget soha nem használnak. Sok vadon termő növény is az abházok salátájában végzi. A reggelihez isznak a már említett matzoniból, és mindhárom étkezés alkalmával esznek az imádott abistából, abból a zabkásaféléből, amelyet mindig frissen főznek, és forrón tálalnak.
Ha az étkezések között megéheznek, az abházok rendszerint a saját kertjükben termő, évszaknak megfelelő gyümölcsöket fogyasztják. Az éghajlatnak köszönhetően az év hét-nyolc hónapjában szedhető friss termés. Ez alatt az idő alatt az abházok igen nagy mennyiséget esznek meg belőlük, közvetlenül a fáról vagy bokorról. Tavasszal teremnek a cseresznyefélék és az alma. A nyár folyamán körtét, szilvát, barackot, fügét és rengetegféle bogyót lehet szedni. Az ősz a szőlőé és a datolyaszilváé, de ugyanúgy az almáé és a körtéé is, melyek vadon nőnek igen nagy mennyiségben. A vadkörtéből sűrű szirup készül, édesítőszer nélkül. Amit nem fogyasztanak el, azt elraktározzák, vagy kiszárítják télre. Így aztán sok olyan gyümölcs van, ami egész évben fogyasztható.
Ritka kivételektől eltekintve a zöldségeket nyersen eszik, nem fogyasztanak semmilyen sült ételt, és fontosnak tartják az ételek frissességét.
A dió és mogyorófélék komoly szerephez jutnak az abház konyhában, mert ezek a legfőbb zsiradékforrások az étrendjükben. Mandulát, pekán diót, mogyorót termesztenek, a szelídgesztenye és számos más fajta mogyorócserje pedig vadon is megterem. Gyakorlatilag valamilyen formában minden étel tartalmaz mogyoróféléket. Az abházok nagyon kevés húst esznek, a zsírt ekkor sem használják fel, mert nem szeretik a zsíros ételeket. Cukrot és vajat sem fogyasztanak, és csak nagyon kevés sót.
Mindez megmagyarázza, hogy miért 2,5 mmol/l a 100 év fölötti abházok koleszterinszintjének átlagos értéke. (A nyugati ember koleszterinszintje általában jóval az 5,2-es normálérték fölött van, és igen sok a kórosnak tekinthető, 7,1 feletti eredményt produkáló beteg.)

 
Az abházok étrendjének legszembetűnőbb vonása, hogy igen keveset esznek, tehát sosem eszik túl magukat, mert veszélyesnek és nem megfelelő társas viselkedésnek tartják. A legtöbb abház kevesebb, mint 2000 kalóriát fogyaszt naponta, míg az Egyesült Államokban sokan ennek a kétszeresét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az abházok általában igen erős, karcsú emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, az étkezés minden percét kiélvezve alaposan megrágják az ételt, és szeretik egymás társaságát.
Az étkezés mellett fontos megemlíteni, hogy az egészségben megöregedett abházok receptjének másik összetevője a rengeteg testmozgás, ami beépül a napi tevékenységükbe. Komoly fizikai edzettségüket megköveteli és előidézi az a meredek terep, amelyen élnek és dolgoznak. Egyszerűen csak végigélni egy napjukat igen komoly fizikai megterhelés. Még az öregeknek sem okoz semmilyen problémát, hogy pár kilométert le- és felgyalogoljanak a meredek hegyoldalakon, hogy eljussanak az egyik településtől a másikig, vagy a faluból a környező földekre, és vissza. A nyugdíjas évek fogalma ismeretlen az abházoknál. Az idősek többsége rendszeresen dolgozik a kertekben, a gyümölcsösökben, metszi a fákat, hordja az elhalt ágakat, ültet. Vannak, akik fát vágnak és vizet húznak.

Forrás: magyarszo.com

100 éves átlagéletkor

      A National Geographic magazin a hetvenes évek első felében megkeresett egy világhírű orvost, Alexander Leafet – aki klinikai orvostan professzor volt –, hogy tanulmányozza a világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeit, majd írjon cikket róluk. Utazgatásai során három olyan népcsoportot talált, melynek tagjai híresek voltak hosszú életkorukról és kiváló egészségükről, illetve a daganatos és egyéb civilizációs betegségek alacsony számú előfordulása jellemzi őket: Vilcabama völgye Ecuadorban, a pakisztáni Hunza völgye és a kaukázusi Abházok területe. Egyéb forrásokból azonban tudjuk, hogy az otomini indiánok és a nepáli serpák egészségi állapota is irigylésre méltó a nyugati ember fizikai állapotához képest. Sorozatunkban bemutatjuk ezeknek az embereknek az életstílusát, étkezését, szokásait. Hátha tanulhatunk tőlük.

 
A HUNZÁK 100 ÉVIG ÉLNEK!

Hunza Pakisztán legészakibb csücskében helyezkedik el, ott, ahol Pakisztán Oroszországgal és Kínával találkozik. Fekvése lélegzetállító; nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik ezen a területen. A hegycsúcsok átlagmagassága 6100 méter, s itt található a 7600 méter magas Rakaposhi-csúcs.
Hunza népe egy különlegesen termékeny völgyben él, amely a sziklás vonulatok közé ékelődik. A völgy 10–30 ezres népessége kétezer évig csaknem teljesen el volt zárva a világ többi részétől. A területet egészen mostanáig szinte nem lehetett megközelíteni, mivel az egyetlen be- és kijárat a környező hegyek oldalában kanyargó ösvény volt, melyen a közlekedés az év legnagyobb részében igen kockázatos. Az út mindössze 60 centi széles. Veszélyesen elrojtosodott kötélhidakon kell átkelni, az utat több helyen mindössze a meredek sziklafalból kilógó fatörzsek tartják.
A hunzaiak nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást, a daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a változókor, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak ünnepségeiken. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

NINCS RÁKOS ESET

A pakisztáni–afgán–kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben – Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-ei számában: „A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják.”
McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet – a hunzákat –, melynek nem voltak orvosai és kórházai, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90 és 110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségféléket és gyümölcsöket, a gabonaféléket, a tejet és a tejtermékeket főzés nélkül – tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják! –, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
Az energiahiányos Hunzában gazdasági kényszer a tüzelőanyag-fogyasztás minimumra szorítása, ezért főznek rendkívül keveset és eszik az ételeik legalább 80%-át nyersen.
Rengeteg sárga- és őszibarackot, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét, és sokféle dinnyét, rengeteg vadon termő bogyófélét esznek. Fő élelmiszereik ezenkívül a búza, az árpa, a köles, a hajdina, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai.

NEM ISMERIK A PÉNZT

Nyáron a gyümölcsöt nyersen fogyasztják, télen és tavasszal pedig szárítva. Hunzában a tipikus téli reggeli szárított barackból és kölesből készített kása, melyet frissen őrölt lenmaggal szórnak meg.
A zöldségek közül a mustárfüvet, a spenótot, a salátát; a gyökereket, mint a répaféléket, a pasternákot, a burgonyát, a tormát; a babféléket, a csicseriborsót, a lencsét és más csíráztatott hüvelyeseket, valamint a tökféléket fogyasztják. Sok füvet is használnak étkezési és gyógyászati célra egyaránt, így például a mentát vagy a kakukkfüvet. Lenmagot ugyancsak termesztenek, és kevés olyan ételük van, ami ilyen vagy olyan formában ne tartalmazná. A friss csöves kukoricát is nagyon szeretik, ezt sem főzik meg. Télen a hunzaiak beáztatják a lencsét, babot, borsót, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják őket, amikor csírázni kezdenek.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30–50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmagolajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége – és büszkesége – a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energiabevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)
A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok – dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával – „olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik, és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését”.

HOSSZÚ ÉLETÜK TITKA A SOK EZER KAJSZIBARACKFA

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna – olyan gabonafélék, amelyek B17-vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
 
A Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarackfa (benne az A-vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvan évesnek tűnne.
A hunzák naponta 7–10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás.

Forrás: www.magyarszo.com

... tű helyett méhek

A legtöbb ember retteg a méhcsípésektől és ha megtörténik, rohan az orvoshoz, hogy enyhítse valamivel a fájdalmat. Pekingben viszont van egy magánklinika, ahová sok száz beteg érkezik évente, hogy épp a méhek segítségével gyógyuljanak.

A méhcsípés-terápiát. Illetve a csípések gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták a kínaiak. A test megfelelő nyomáspontjaira élő méheket helyeztek és a felingerelt méheket védekezésre kényszerítve érték el, hogy a páciens testébe csípjenek. Az i.e. 3000 óta ismert módszert 2007-ben nyilvánították törvényes gyógymóddá Kínában - írja az ABC News.
A módszer nagyon hasonló az akupunktúrához, csak itt a tűket a méhek fullánkjai helyettesítik, csak éppen a méhek csípésével a szervezetbe kerülő természetes méreganyagok tulajdonképpen injekcióként működnek. Ez a terápia legfontosabb része. A méhek mérge javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladásokat és enyhíti a fájdalmat.
A pekingi Kanh Tai Méh klinikán alkalmazott terápiák bizonyítottan hatékonyak a reumatikus betegségek kezelésére, izületi gyulladásokra, vagy például csontbetegségekre.
A kezelésekhez használt méheket nem Kínában gyűjtik be, a legtöbb példány Olaszországból és a Perzsa-öböl térségéből származik, de a klinika saját méhészetében tárolják őket. A kezelésekre azért alkalmasak, mert a fullánkjuk 0,3 milliméter hosszú és a csípéssel relatíve kis mennyiségű. 0,3 milligrammnyi méreg jut az emberi testbe.
A kezelés elején az orvosok csipesszel szedik ki a méheket a kaptárból és pontosan a megfelelő nyomáspontra irányítják a fullánkjaikat. A méhek a csípés után azonnal elpusztulnak. A fullánk több órán keresztül a testben marad még és a betegek elmondása szerint ez már önmagában enyhít a kellemetlen érzésen, fájdalmon.

 A kezelést végző orvosok - akik hosszas előképzésen esnek át egyébként - döntenek arról, hogy a fullánkok mennyi ideig maradjanak a páciensek testében és azt is, hogy a kezeléshez mennyi méh szükséges. Szükséges esetben akár száz méhcsípést is elhelyeznek a beteg testén, de ez ritka eset. Az alsó határ 4-5 csípés egy kezelés alatt.

A klinika naponta 25-30 vendéget fogad, hétvégenként pedig 50-60 beteg várakozik általában. A kezelések annyira népszerűek lettek, hogy a klinika jövőre terjeszkedni szeretne. A betegek közül sokan Kína távoli részeiből érkeznek, de egyre több a külföldi páciens is. Egy kezelés ára 120 jüan, ami nagyjából 3500 forintnak felel meg, így ez a kezelés jóval olcsóbb a hagyományos gyógymódoknál.
A klinika adatai szerint a betegeik több mint 90 százaléka javulást tapasztalt az állapotában a kezeléseket követően. A fájdalmak ellenére sok beteg hosszú évekig rendszeresen jár a kezelésekre.

Forrás: www.origo.hu

... a masszázsról

A masszázsok két nagy vonulata, az ázsiai és az európai stílus alapvetően más és más filozófiájú, ám vannak találkozási pontjaik…

Minden olyan masszázskezelés, mely eltér a svédmasszázs szabályaitól, és az egészségügyi pénztár nem finanszírozza, alternatívnak minősül, ám vannak kivételek.

Gyógymasszázs Orvosi utasításra végzett, gyógyító célzattal alkalmazott kezelés, melyet általában összekapcsolnak más gyógyeljárással, különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával. Ebbe a kategóriába sorolható a szegment-, kötőszöveti és a csonthártyamasszázs.
Szegmentmasszázs Megfigyelték, hogy a belső szervek megbetegedésekor meghatározott bőrfelületen érzékenység mutatkozik. Ennek oka, hogy a bőr, az izmok, ízületek, csontok, erek és a belső szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat és funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. A kezelés lényege, hogy a belülről kifelé irányuló hatást megfordítható, és a bőrön, kötőszöveten, izmon keresztül terápiás céllal hatni lehet a különböző szervekre, szervrendszerekre.
Kötőszöveti masszázs A kötőszövet szerepe többrétű. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Elizabeth Dicke német gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkező derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett húzó fogásokkal igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így elkerülte a lábműtétet. 1929-ben tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötőszöveti masszázst, mint új kezelési módot.
Csonthártyamasszázs Csak az orvos végezheti, illetve orvosi ellenőrzés mellett az általa betanított masszőr. Távoli reflexek befolyásolása az alapja ennek a gyógyhatású masszázsnak is. A csonthártya idegekkel bőségesen ellátott terület, nyomásával az idegvégződései ingerületbe kerülnek és ennek kapcsán helyi, s részben pedig reflexes úton távol eső szervekben változások jönnek létre. A távoli reflexhatások befolyással vannak a szervek vérellátására, tónusára és a belek perisztaltikus mozgására.
Nyirokelvezetéses masszázs A nyirok szállítja el a szövetekből az anyagcsere végtermékeit, amelyek részben túl nagyok ahhoz, hogy a vérkeringésbe visszatérjenek. Ez a masszázstípus alkalmas kezelés műtétek után kialakuló nyirokduzzanatokban (pl. emlőamputáció utáni duzzadt kar), balesetekben (vérömleny, csonttörés), trombózis után kialakult, valamint gyulladásos eredetű duzzanatokban, a központi idegrendszer, a belső szervek funkcionális zavaraiban, menstruációs fájdalmaknál.
Sportmasszázs Sport területén alkalmazott frissítő, bemelegítő, lazító, regeneráló masszázs. Hatékony a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatóan hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után pedig feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.
Aromaterápiás masszázs Az utóbbi évtizedben egyike lett azoknak az alternatív kezelésmódoknak, melyeknek a népszerűsége a világ számos országában fokozódik. Ennek oka részben abban keresendő, hogy sokan szenvednek tartós stresszhatással összefüggésbe hozható betegségben, melyeknek kezelésében az aromaterápia jó eredménnyel alkalmazható a relaxációt elősegítő és stresszt oldó hatásainak köszönhetően.

Forrás: csaladilap.hu