Téli kedvenc: a birsalma

A birsalma kissé savanykás, fanyar ízű gyümölcs, leggyakrabban főzve, kompótként vagy birsalmasajtba téve fogyasztjuk. Érdemes azonban időnként nyersen is falatozni belőle, hiszen igazi C-vitamin raktár.

 

Élettani hatása: gazdag pektinben, mely csökkenti a bélgyulladást, valamint szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet. Kevés cukrot, és sok káliumot tartalmaz.
Színek hatása: a sárga színű ételek elősegítik az emésztést, a szervezet méregtelenítését, erősítik az immunrendszert, és segítenek a megfázás elkerülésében.
Lelki hatás: ha fáradtak vagy lehangoltak vagyunk, a sárga szín felfrissít.

 

Mézes birsalmaA birsalma aromája jobban érvényesül a sütéstől, mintha vízben főzzük. Különleges gyümölcs, érdemes kísérletezni vele. Szárnyas sültekhez köretnek is kiváló.
Hozzávalók 4 személyre:
4 nagyobb, érett, hibátlan birsalma
5 dkg vaj vagy ghí kis kockákra vágva
8 teáskanál méz
A sütőt melegítsük elő 200 °C-ra. A birsalma héját alaposan mossuk - és ha kell - dörzsöljük is meg, hogy a piheszerű szőröcskék lejöjjenek róla, majd egészben állítsuk egy kisebb tepsibe, és süssük kb. 1 órát. Amikor már nem tűzforró, hosszában vágjuk ketté, és vegyük ki a magházát. Dobjunk mindegyik mélyedésbe egy kis vajdarabot, és csurgassunk rá egy kanál mézet. Ezután tegyük vissza a sütőbe, és süssük teljesen puhára. Melegen tálaljuk, ízlés szerint vanília fagylaltot is adhatunk hozzá.
Glutén- és laktózérzékenyeknek ajánlott.
Elkészítési idő: 90-120 perc

Forrás: www.izekeserzesek.hu

Hogyan készítsük fel a gyereket az őszi-téli betegségek ellen?

A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők. 

"A felmérések szerint a magyar gyerekek harmada fogyaszt multivitamint. Amennyiben az étrend nem megfelelő, a vitaminnak van létjogosultsága. Sajnos itthon azonban inkább azok jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez, akiknek nem lenne rá szükségük, míg azok a gyerekek, akik mennyiségileg és minőségileg is alultápláltak, nem engedhetik meg maguknak a multivitaminokat" - mondja dr. Klujber Valéria csecsemő- és gyermekgyógyász, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet osztályvezetője.

A szakértő szerint fontos lenne, hogy lehetőleg helyi és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk. "Ma már tudjuk, hogy egy anya terhesség alatti táplálkozása akár három generációra is kihat. Úgy vélem, nem szerencsés, ha egy gyerek például a helyi gyümölcsök, zöldségek helyett nálunk nem honos, egzotikus tájakról származó termékeken nő fel" - mondja Klujber. A gyümölcsök közül október-novemberben van szezonja például az almának, a birsalmának, egyes körte- és szőlőfajtáknak, a naspolyának, a diónak és a gesztenyének. A zöldségek közül érdemes ilyenkor a padlizsánt, a brokkolit, a káposztaféléket, a metélőhagymát, a fekete retket, a céklát, a zellert, a csicsókát vagy a sütőtököt választani.

Kis és nagy gyereknek egyaránt ajánlott a D-vitamin-kiegészítés

"Multivitamin helyett én is inkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztást szoktam javasolni"-mondja dr.Pácz Ferenc a Bethesda Gyermekkórház Pulmonológiai szakrendelésének vezetője."Ha azonban a gyerek nem hajlandó zöldséget-gyümölcsöt enni, akkor a téli időszakban javasolt a vitaminkészítmények adása, ezek ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak. Ugyancsak van létjogosultsága a vitaminkészítményeknek a gyakorta beteges gyerekeknél, illetve a hosszantartó betegség után lábadozóknál is, de jó hatást látunk Béres-csepp és grapefruitmag-kivonat alkalmazásánál is."

"Ha a szülő hisz benne, ki lehet próbálni az aloe verás készítményeket is, és én nem vagyok ellene a homeopátiás készítményeknek sem. Nagy divat a probiotikum is, de úgy vélem, vegyes táplálkozást folytató gyereknek megelőzés céljából nincs rá szüksége. Antibiotikum-kúra, illetve széklet- és emésztési probléma esetén viszont kúraszerűen ajánlott a probiotikum-fogyasztás" - mondja a tüdőgyógyász.

A gyakori légúti fertőzések megelőzésében a tüdőgyógyász fontosnak tartja a megfelelő C- és D-vitamin ellátottságot. "Fontos azonban tudni, hogy a különféle vitaminokra és nyomelemekre vonatkozó ajánlások alapvetően nem megelőzésre, hanem az ismert hiányállapotok kiküszöbölésére születtek. C-vitaminból például napi 80 milligramm az ajánlás, ami a skorbut elkerüléséhez szükséges, de közben ismert, hogy Szent-Györgyi Albert naponta egy grammot fogyasztott belőle. Amikor világszerte megszülettek a D-vitaminra vonatkozó ajánlások, a megalkotóik szeme előtt a babák csontrendszerének egészséges fejlődése állt. Azóta azonban egyre több élettani folyamatban igazolják a D-vitamin szerepét, és ma már a tél végi fertőzéseket is inkább a D-vitamin-hiánynak, és nem a C-vitamin-hiánynak tulajdonítják. Egységes ajánlás nincsen rá, de úgy vélem, a gyerekorvos által felírt D-vitaminkészítmény rendszeres szedése egy éves kor után is hasznos minden gyermek számára"- mondja Klujber Valéria.

Lehet célzottan is edzeni az immunrendszert

"Ha a gyerek hajlamos a légúti betegségekre, lehet próbálkozni olyan, gyengített, a leggyakoribb légúti fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó készítményekkel is, amelyek az immunrendszert e baktériumokat felismerő ellenanyag termelésére késztetik. E készítményeket kora ősszel és tavasszal javasoljuk. Mivel a téli megfázások hátterében többnyire vírusok állnak, érdemes adni olyan vírusellenes szert is, mely részben segít az akut betegség rövidebb lezajlásában, ugyanakkor kúraszerűen alkalmazva megelőzésre, immunerősítésre is szolgálhat"- mondja Pácz Ferenc. E szerek vénykötelesek, ezért felírásukról a házi gyermekorvossal kell konzultálni.

"Fontos azonban, hogy mindenki számára egységes csodaszerek nincsenek, sem a megelőzésben, sem a gyógyításban. Minden gyerek, minden szervezet más, és mindenkinél mások a hajlamosító tényezők is. Van, akinél a dohányfüst, van, akinél a szennyezett városi levegő, másnál az alultápláltság vagy pedig a hat testvére növeli meg a téli felső légúti betegségek gyakoribb kialakulásának kockázatát" - mondja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gyermekorvosa.

"Ezért a legfontosabb, hogy az anyuka ismerje a gyerekét, és hogy ő bízzon, higgyen benne, hogy az alkalmazott szer használ a gyereknek. De a fertőzést egy szer sem képes önmagában legyűrni , hanem a szervezet győzi le. Ezért sokszor a gyerek állapotán a hagyományos törődés, ápolás sokkal többet segít, mint egy pirula."

Forrás: http://www.origo.hu

Most van a vitaminbomba ribizli szezonja

Június, július a ribizli szezonja. Három legismertebb fajtája a piros, a fekete és a fehér ribizli. A piros a legelterjedtebb, a feketét kevesebben fogyasztják, pedig tápanyagtartalom és élettani hatás szempontból a legértékesebb, a fehér pedig a legkevésbé ismert.

Az egészséges táplálkozás egyik közismert alapelve, hogy minden nap, 3-4 étkezésre elosztva, fogyasszunk 50-70 dkg friss, nyers gyümölcsöt, és évszaktól függően több fajtát együnk. A hazai friss, lédús gyümölcsök többségének viszonylag rövid az érési ideje, ezért lehetőleg minden nap együnk belőlük. Vitamin-, ásványianyag- és egyéb tápanyag-tartalmuk fajtánként is eltérő, ezért egészségvédő tulajdonságukban is nagy különbségek lehetnek.

A piros és a fehér ribizli tápanyagaiban megegyezik

Vadon termő fajtája is van, de kerti bokorként ismertebb. A fürtöket egyben kell leszüretelni, akkor a szemek nem esnek le a kocsányról, nem sérülnek. Sokan csak azért nem fogyasztanak belőle rendszeresen, mert vékony, fürtös szárairól a kis bogyók leszedése macerás, a termés magja pedig viszonylag nagy a gyümölcshúshoz képest.
Pedig érdemes lenne minél többet fogyasztani belőle, mert kiemelkedően sok vitamin van benne: legtöbb a C-vitaminból (60 mg/100g), ezt követik a B-vitamin-csoport tagjai és az E-vitamin, kisebb mennyiségben pedig A-vitamint és karotint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül kiemelkedően sok káliumot tartalmaz (216 mg/100g), továbbá nátrium, kalcium, foszfor, magnézium és vas is található benne.
Energiatartalma (45kcal/100g) és fehérjetartalma (0,9g/100g)  alacsony, zsírtartalma pedig elhanyagolható. Száz gramm piros ribizliben 9,5g szénhidrát található, így fogyókúrázók és cukorbetegek is fogyaszthatják, naponta körülbelül tíz dkg ajánlott számukra.
A gyümölcsnek magas az élelmirost-tartalma is, savanykás ízét pedig a benne lévő citrom-, alma-, oxál- és egyéb savak adják.
A fehér ribizli valamivel édesebb, mint piros társa, tápanyagtartalma és élettani hatása azonban megegyezik a piroséval.

A ribizli megakadályozza a daganatok kialakulását

A piros ribizli rosttartalma, amely legfőképpen a vízben nem oldódó pektinből áll, segíti a salakanyagok kiürülését a szervezetből. Antioxidáns vegyületei miatt tumorellenes hatású gyümölcsként tartják számon.
A gyümölcs szerepet játszik az egészséges bőr fenntartásában is, segíti a gyulladásos betegségek gyógyulását. Kozmetikumként a ribizliolaj táplálja a száraz, érzékeny bőrt.

A fekete ribizli igazi vitaminbomba

A fekete ribizli fürtjei kisebbek és lazábbak, mint piros társáé. A gyümölcshústól nehéz, szinte lehetetlen elválasztani a magot, jobb egyben megenni. Lekvár, dzsem készítésekor sem érdemes a magokkal törődni, csak akkor szükséges átpasszírozni a gyümölcsöt, ha valaki olyan betegségben szenved, hogy kerülnie kell az apró magvas gyümölcsöket. Aki a fekete ribizlit nem eheti meg egyben, annak érdemes a levét kinyomni és vízzel hígítva meginni. Bár így veszít a tápanyagaiból,  kiemelkedő élettani hatása még így is érvényesül.
A fekete ribizli "vitaminbomba". Legfőbb értéke rendkívül magas C-vitamin-tartalma (180mg/100g). Ezentúl magas a B1-, B2-, niacin- és folsavtartalma is, továbbá, bár kisebb mennyiségben, de tartalmaz A-vitamint, karotint és E-vitamint is. Az ásványi anyagok közül vasat, magnéziumot, szelént, foszfort, kalciumot, káliumot és rezet tartalmaz.
Energiatartalma (37kcal/100g) kisebb, mint a piros ribizlié, fehérjetartalma (1,3g/100g) viszont kicsit több. Zsírtartalma elhanyagolható. Szénhidrát 7g/100g van benne (főleg gyümölcscukor), fogyókúrázók és cukorbetegek naponta körülbelül tizenöt dkg-nyit fogyaszthatnak belőle. Élelmi rostból és vízből ugyanannyi van benne, mint a piros ribizliben. Kellemes ízét változatos savtartalma adja, a legtöbb citromsavból van benne.

A fekete ribizli időseknek különösen ajánlott

A fekete ribizlit gyógygyümölcsként tartjuk számon, melynek fogyasztása minden korosztálynak, de idős embereknek különösen ajánlott. Az ókorban köszvénybogyónak nevezték, köszvényre, vértisztításra és reuma ellen adták a betegeknek.
Napjainkban inkább antioxidáns hatását hangsúlyozza a szakirodalom: a káros szabadgyököket megkötő színanyagokban (pl. antocián), flavonoidokban és polifenolokban is gazdag. Ezek a vegyületek védik az érfalat, lassítják az érelmeszesedést, csökkentik a magas vérnyomást, és a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) szintjét.
A fekete ribizli továbbá vizelethajtó, fokozza a nátriumürítést, de a káliumot visszatartja. Reuma és köszvény kezelésére jó hatásúnak tartják napjainkban is. Kiemelkedően magas C-vitamin-tartalma erősíti az immunrendszert, csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét.
A fekete ribizliben lévő vas a gyümölcs rendszeres fogyasztásakor alkalmas a vashiányos vérszegénység megelőzésére és kezelésére. A B-vitaminok csoportjába tartozó vitaminjai a szervezet szinte minden életfolyamatában részt vesznek.
Fontos azonban, hogy a fekete ribizliből egyszerre ne együnk meg nagy mennyiséget, mert nyálkahártya irritációt válthat ki.

Ribizliből készíthetünk levest, lekvárt, a leveléből pedig teát is

A fekete és a piros ribizli értékes tápanyagtartalma legjobban nyersen, frissen fogyasztva érvényesül, főleg a C-vitamin-pótlás miatt. Nem sokáig tárolhatók, de kitűnően tűrik a fagyasztást, így télen is hozzájuthatunk.
A gyümölcsből főzhetünk levest, mártást, de készíthetünk lekvárt, dzsemet, gyümölcskocsonyát, szörpöt, kompótot is, csak kicsit több cukor kell bele, mint más gyümölcsökhöz. Akit zavar a gyümölcs magja, átpasszírozva szabaduljon meg tőle (a fekete ribizlinél nem feltétlenül szükséges a mag eltávolítása). A gyümölccsel ízesíthetünk túrót, natúr joghurtot, tortakrémet is, de piskótatésztát is megkenhetünk vele.
A fekete ribizli nyári, friss leveleiből teát is készíthetünk, az értékes hatóanyagok a levelekben is megtalálhatók. Szárítva télen is ihatjuk a teát. Bár a tea vizelethajtó hatású,  csökkent vesefunkció és szívelégtelenség miatt kialakult ödéma kezelésre nem alkalmas, az ilyen betegségekben szenvedők ne fogyasszák.

Forrás: www.origo.hu

... a cékláról

A céklalé nitráttartalma miatt segít a vérnyomás csökkentésében - idéztek londoni kutatókat.

A céklalé jótékony hatására vonatkozó tanulmányt végeztek brit tudósok. Szerzői szerint 24 órán át csökkentette a vizsgálatba bevont emberek vérnyomását, ha céklalevet ittak vagy nitrát tablettákat kaptak. Azoknál volt jelentősebb a hatás, akiknek a vérnyomása egyébként magasabb volt.

A kutatók úgy vélik, a magas vérnyomást a mostaninál természetesebb módon is lehetne csökkenteni, hiszen több zöldségben megtalálható a nitrát.

Kimutattuk, hogy a cékla és a nitrát kapszulák egyformán hatékonyak a vérnyomás csökkentésében - hangsúlyozta a kutatásvezető, a londoni orvostudományi egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók igazolták, hogy a céklában található szervetlen nitrátok a zöldséglé elfogyasztása után nitrogén-oxiddá alakulnak.

A szakemberek szerint a leveles zöldségek - saláta, cékla - fogyasztása csökkenti leginkább a szélütés és a szívroham kockázatát, mert ezeknek magas a szervetlen nitráttartalma.

Forrás: csaladilap.hu

... a cseresznyéről

 Nehéz ellenállni a ropogós cseresznyének. Úgy kínálja magát, ahogy talán egyetlen más gyümölcs sem. Olyan, mint a chips, a sós mogyoró vagy a sült krumpli. Nehéz abbahagyni. De miért is kellene?

Ismerjük meg!

A cseresznye (Prunus cerasus, Prunus avium) gyönyörű gyümölcs. 20-25 méteresre is megnövő, termetes fája tavasszal halványrózsaszín virágaival kápráztat el bennünket először. Rovarbeporzású, a méhek és egyéb apró rovarok örömmel dongják körül illatos virágait. Május végén, júniusban általában párban lecsüngő, formás, szív alakú, gömbölyded bogyói nyitják meg nyári gyümölcseink sorát. Az első, még vízízű és halovány szemek megjelenésének annyira örülünk, hogy méregdrágán is megvesszük a piacon. Az érett gyümölcs fényes héja lehet egészen világos, fehéres sárga is, így könnyen megtévesztheti a kertek mellett elhaladó és érett szemekre vadászó turistákat, de vannak már-már fekete, mély bordóra érő cseresznyefajták is. Minél nagyobb szeműek, annál jobbak, szebbek, drágábbak, akár 2-2,5 cm-es átmérőjűekre is nőhetnek. Fajtától függ héjának puhasága és a gyümölcshús lédús volta. A korán érő cseresznyék általában világosabbak, a későiek a sötét szeműek. A gyümölcs íze éretlenül fanyar savanyú, éretten édes, olykor kesernyés. Csonthéjas magot rejt.
Csaknem ezer fajtája közül -, melyek nagyjából érési sorrendben a Münchebergi korai, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, János cseresznye, Sunburst, Solymári gömbölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni óriás, a Kavics cseresznye, a Katalin stb., - alig egyet-kettőt ismerünk névről. Valamennyi őse valószínűleg az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő erdei (Cerasus silvestris) vagy vadcseresznye, amely lomberdeinkben, főként tölgyesekben mindenhol megtalálható. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Nevezik madárcseresznyének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a madarak ne választhatnák inkább az édes kerti fajtákat eledelül. A kerti cseresznyét is hívják így: az "avium" a latin avis=madár szóból származik. A cseresznye a madarakra bízza magjának elterjesztését, cserében finom gyümölcshússal jutalmazza őket. A vadcseresznyéből lassú szelekció eredményeként alakultak ki a mai fajták.

Miért jó?

Az úton levő ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.
Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.
Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték. Hasonló élettani hatást lehet megfigyelni magának a gyümölcsnek az elfogyasztása nyomán is, télire azonban csak a száraz szár marad.
Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.

Hogyan fogyasszuk?

Lehetőleg frissen fogyasszuk, még a szedés napján. A hűtő alsó fiókjában legfeljebb két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható. Csak -1,8 °C fokon fagy meg. Leszárazáskor a gyümölcs sérülhet, ezért ajánlatos csak közvetlenül fogyasztás előtt leszedni a szárakról. A cseresznyét mindig mossuk meg, mert gyakran permetezett. Ennek legkíméletesebb módja, ha egy vízzel telt edénybe borítjuk a gyümölcsöt, és hideg-langyos vízben mintegy 15 percig áztatjuk, majd gyümölcsszűrő segítségével óvatosan lecsorgatjuk róla a vizet. Így a gyümölcs sem törik meg, másrészt az áztatás alatt a kukacos szemek színt vallanak, és könnyen kiválogathatók.
Jól bírja a mélyhűtést, így vitaminjai megmaradnak. Előtte érdemes kimagozni.
A cseresznye főzéssel is tartósítható. Így is sok értékes növényi rostot tartalmaz, de a vitaminoknak már csak töredékét találjuk meg benne. Befőttnek, édességnek csakis leszárazva, kimagozva használjuk fel. Magja különben is enyhén mérgező lehet. Ízletes ételek a cseresznyével készült gyümölcslevesek, rostos gyümölcslevek, torták és sütemények, rétesek. A kandírozott cseresznye süteményekbe vagy koktélok díszítésére használatos. A cseresznyéből bort vagy pálinkát is lehet készíteni. Leveleit fehérborba áztatva különleges italt nyerünk. 

Tippek, tanácsok

A legjobb természetesen a saját kertben termő, fáról szedett "cseri". Piacon mindig érettet vegyünk, mert leszedve már nem tud utánérni. A jó gyümölcsös nem sajnál vevőitől néhány szem kóstolót. A gyümölcsök legyenek épek, folt- és repedésmentesek, kemények és fényes héjúak. A puha, tompa fényű cseresznyék gyakran kukacosak. A szárral együtt kínált cseresznyén tudjuk csak ellenőrizni az áru frissességét: szára legyen kemény és élénk zöld, levelei szintén. A cseresznye érzékeny a nyomódásra, ezért zacskó helyett jobb dobozban, kosárban hazaszállítani.
A csonthéjas termésekre jellemző keserű glükozidok, a prunazin és az amygdalin a cseresznyében is megtalálhatók, feltehetően a belső a magot védik. A benne lévő amygdalin és az azt ciánsavvá alakítani képes enzim nem érintkezhet egymással, hiszen ez a növény számára is mérgező volna. Ha viszont valaki ráharap a magra, a kémiai reakciót beindítva mérget szabadít fel. A cianoglükoziddá alakult anyagok kis mennyiségben fokozzák a légzést és az emésztést, még rákellenes hatást is tulajdonítanak nekik. Nagy mennyiségben azonban mérgezők. A gyümölcshúsban csak nyomokban található meg. Az amygdalinból víz és az emberi emésztőrendszerben található gyenge savak és emésztőenzimek jelenlétében is mérgező ciánsav képződik.
A cseresznyéből gyorsan bekapkodunk akár fél kilót is. Nyugodtan ehetjük, mégis sokan óvakodnak tőle, mert gyümölcssavai érzékennyé teszik a fogakat a fognyaknál. Érdemes megszívlelni továbbá a tanácsot, hogy nagy mennyiségű cseresznye bekebelezése után inkább ne igyunk vizet, mert a héján található élesztőgombákat csak a tömény gyomorsav képes azonnal elpusztítani. Ha a felhígított emésztőnedvek életben hagyják, az élesztőgomba erjesztő munkája nyomán puffadás, gyomorfájás lehet a panasz.
Ha tehetjük, terebélyesre növő fáját célszerű a többi fától távol, a ház és terasz közelébe ültetni, ahol kitűnő árnyékot adhat. Egyetlen ügyesen gondozott fa évente 80-100 kg terméssel ajándékozza meg gazdáit. Ha különböző időben érő fajtákat oltunk, vagy oltatunk egy tőre, az egész szezonban elláthatja a családot friss, ropogós gyümölccsel. Gondozása nem nehéz, de metszéséhez kérhetjük szakember segítségét. Szedéskor vigyázni kell az ágakra, nehogy mindjárt a következő évi termést is megtépázzuk. Lehetőleg egyetlen szemet se hagyjunk a fán, így őrizhetjük meg legjobban a túlérett szemeken megtelepedő kártevőktől. Élénk zöld, 7-10 cm hosszú, ovális, fűrészelt szélű levelei ősszel szépen sárgulnak.

Érdekességek

Mivel szép és ízletes gyümölcsről van szó, nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották. A távol keleten is élnek változatai, s méltán híres a japánok tavaszköszöntő ünnepe, amit a cseresznyevirágzáskor tartanak. A cseresznye ott a fiatalság és a megújulás jelképe.
A cseresznye ma ismert kerti változatait sokan a lakomáiról híres Lucullus hadvezérhez kötik, aki perzsa hadjáratát követően a pontuszi Kerasuntból hozott egy ízletes nagy szemű fajtát Itáliába i.sz. előtt 64-ben. Innen van botanikai neve is: Prunus cerasus vagy Prunus avium. Ennek ellentmondani látszik, hogy a legkorábbi írásos emlékek a cseresznyéről az i.sz. előtti 4. századból valók. Nyugat-európai kelta sírleletekben is találtak a vadcseresznyénél nagyobb szemű cseresznyemaradványokat. A csemegévé nemesített gyümölcsfajták bizonyára tudatos szelekció eredményeként alakultak ki. Tenyésztésük a Földközi tenger medencéjében már az ókorban megkezdődött. A cseresznyétől egyértelműen különböző meggyet eltérő néven csak a XVI. századtól említik.
Hazánkban szívesen ültetik szőlős kertekben, mert ha a cseresznye virágzáskor elfagy, a szőlő kárpótolhatja termésével a gazdát, a cseresznye viszont a szőlőt veszélyeztető májusi fagyra nem érzékeny.
Szép erezésű, vöröses fája és gyökere kemény, értékes bútoralapanyag. Intarziák, bútordíszek, hangszerek alapanyagául szolgál, a biedermeier korában vált kedveltté.
Ha a cseresznyefa kérge sérül, gyantát ereszt, amit filckalapok keményítésére használtak. Borban feloldva pedig köhögés ellen kortyolták.
A cseresznyemagokat lenvászonba téve és kályhán melegítve eleink melegítőpárnának használták.

Forrás: www.hazipatika.com