Agyserkentő ételek

Ha csökken munkabíró képességünk és teljesítményünk, vagy stresszes, nehéz időszaknak nézzünk elébe, segítsük agyunk munkáját tudatos étkezéssel!

Az agy számára a vércukorszint biztosítja a szükséges tápanyag-ellátást. Azonban alacsony vércukorszint esetén, elsősorban összetett és hosszan tartó működés (pl. hosszas koncentráció) alkalmával a nagyon aktív agyterületeken helyi hiány jelenhet meg. A glükózfelvétel javítja a felnőttek kognitív funkcióit. A hatás gyors, de csak rövid ideig (15-60 percig) tart. Az optimális vércukorszint mellett a megfelelő vízfelvétel is
elengedhetetlenül szükséges mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképességhez.
Fontos a szőlőcukor
Az agy fokozott anyagcserével működik, normális körülmények között az elsődleges energiaforrása a glükóz (szőlőcukor). Az agy aminosavakat (fehérje építőköveket) is képes energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben. Az agy a zsírsavakat közvetlen módon nem tudja energiaként hasznosítani. Mindemellett – főként éhezés során – képes a zsírsavakból származó ketontesteket is felhasználni. A ketontestek fontos energiaforrást jelentenek éhezéskor mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára. Ebben az állapotban a glikogénraktárak (tartalék szénhidrát) kiürültek, a máj pedig fokozottan állít elő ketontesteket a zsírsavakból. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. A legfőbb oka annak, hogy éhezés során az agy átvált a ketontestek hasznosítására az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, akkor a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami jelentős izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a „cukor-takarékosságban” betöltött szerepe az éhezés során kialakult stresszhez való alkalmazkodásban nagyon fontos.
Energia az agynak
Az agy fő tápláléka tehát a glükóz, amit elsősorban a szénhidráttartalmú élelmiszerekből nyerünk. A szénhidrát szó láttán nem kell csak friss, illatos kenyérre vagy gőzölgő tál rizsre gondolnunk, hiszen a szénhidrát-források jóval változatosabbak, a továbbiakban bemutatunk néhányat.

Burgonya
Nagyon értékes keményítőforrás, amely a szénhidrátok egyik összetett változata, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz létfontosságú ásványi anyagokat, például káliumot is. Ha lehet, ne az olajtól csepegő változatát preferáljuk, hanem például főzzük/süssük meg héjában.
Kenyér, péksütemények
A burgonyához hasonlóan értékes keményítőforrások. Táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, ezek rost és B-vitamin-tartalma sokkal jelentősebb, mint a finomított lisztből készült változatoké. Érdemes ezeket előnyben részesíteni.
Tészták
A magyar konyha fontos részét képezik a tészták, szívesen kínáljuk őket akár köretként, akár levesbetétként. A burgonyához, kenyérhez hasonlóan keményítő formájában tartalmaznak szénhidrátokat. A mediterrán étrend kapcsán vált népszerűvé a durum tészta fogyasztása, amely speciális fehérje-összetétele révén biztosít hosszabb jóllakottság érzetet. A főételként tálalt tésztát dúsíthatjuk zöldségekkel, sovány hússal. Ha délutáni ropogtatnivalóként valami gyorsra vágyunk, megfelelő alternatívát jelenthetnek az instant tészták is.
Gyümölcsök
A gyümölcsök, gyümölcslevek is értékes szénhidrátforrások a bennük lévő gyümölcscukornak (fruktóz) köszönhetően. Fogyasztásukkal ráadásul az energia mellett nélkülözhetetlen rostokhoz, az egészséges idegműködéshez fontos C vitaminhoz és számos más egyéb biológiailag aktív tápanyaghoz, például antioxidánsokhoz is hozzájut a szervezetünk.
Csokoládé
Finom édes íze miatt csokit enni magában öröm, nem is csoda, ha néhány kocka elmajszolása után több kedvünk lesz tanulni, dolgozni. Bár a csoki koffeinhez hasonló szerkezetű anyagot, ún. teobromint is tartalmaz, élénkítő hatását inkább cukortartalmának köszönhetjük, emellett az étcsokoládé magnéziumtartalma lehet még
jó hatással az idegeink működésére, szervezetünk stressztűrő-képességére.
Fontos tápanyagok
Az erős hajtásban azonban nemcsak szénhidrátokra van szükségünk, hanem minden tápanyagra. Alábbiak fokozottan segítik az agyműködést.
Tiamin és Niacin (B-vitaminok): szükségesek az idegi működésekhez.
Forrásaik: máj, teljes értékű gabona, hüvelyesek, élesztő, hús, zöldségfélék.
Cianokobalamin (B₁₂-vitamin): az idegrendszer megfelelő szerkezetének kialakításához és működéséhez szükséges.
Forrásai: állati eredetű élelmiszerek.
C-vitamin: a megfelelő idegi működésekhez szükséges.
Forrásai: zöldpaprika, saláta, zöldségfélék (pl. brokkoli, káposzta), friss gyümölcsök, citrusfélék, petrezselyem, csipkebogyó.

Réz: a megfelelő idegi működéshez szükséges. A réz szerepet játszik a vaslebontásban és az agyműködésben. Hiánya anémiát (vérszegénységet) okoz, amely a szervek elégtelen oxigénszállításával jár együtt. A rézhiány az immunválaszt, vagyis szervezetünk védekezőképességét is rontja, és változásokat idéz elő az agy bizonyos kémiai receptoraiban, továbbá csökkenti a neurotranszmitterek (ingerületátvivő kémiai anyagok) szintjét.
Forrásai: máj, hüvelyesek, gabonafélék.
Jód: hiánya szellemi visszamaradottságot idéz elő.
Forrásai: jódozott só, tengeri halak, kagyló.
Mangán: nyomelem, amely szerepet játszik a szénhidrátok lebontásában és az agyműködésben.
Forrásai: teljes értékű gabona, dió, mogyoró.
Omega-3 zsírsavak: fontos szerepet játszanak az idegrendszer egészséges működésében. Egyes tudományos kutatások antidepresszáns hatást is tulajdonítanak neki.
Forrásai: tengeri halak, egyes növényi olajok, például a repce, vagy a lenmagolaj.

Forrás: Nestlé

A téli depresszió okai

Az egyre rövidülő nappalok és a sokszor borús, esős időjárás rossz hatással lehet a közérzetünkre. Szakértőnk segítségével utánajártunk, hogyan védekezhetünk a téli időszakban sokakat érintő lehangoltság és álmosság tünetei ellen.

Környezet és hormonok
A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elő - magyarázza Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken. A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideghártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal” van, a melatonintermelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. A melatonintermelődés, illetve koncentrációjának „csúcsa” hajnali 4 óra körül van.
Rosszkedv, vagy depresszió
Az őszi-téli időszak gyakran borús időjárása, a korai sötétedés tehát serkentően hat a melatonin termelődésére. A magas melatoninszint azonban depresszióhoz vezethet. Ez a jelenség áll olyan megfigyelések hátterében, melyek azt igazolták, hogy az északi országokban, ahol kevesebb a napos órák száma, magasabb az öngyilkosságok előfordulásának aránya. A déli országokban, ahol a napsütéses órák száma magasabb, a lakosság vidámabb, kevésbé hajlamos depresszióra. A téli időszakban jelentkező lehangoltság ezért nem keverendő össze az évszaktól függetlenül is fennálló depressziós tünetekkel- hívja fel a figyelmet szakértőnk. A rosszkedv ez esetben inkább hangulatváltozásként jelentkezik, s nem jelent tartósan fennálló, egyre fokozódó tünetekkel, sok esetben az érdeklődés teljes elvesztésével járó depressziós betegséget. Megfigyelhetjük, hogy a téli lehangoltság máris alábbhagy, amint kisüt a nap, tavasszal pedig mintha kicserélődnénk, a természettel együtt mi is megújulunk.
Fontos a napirend
A lehangoltság, hangulatváltozások ellen sokat tehetünk, ha kialakítunk egy napirendet, amelyhez alkalmazkodunk. Az alkalmazkodás során igyekezzünk saját biológiai óránk szükségleteinek kielégítésére törekedni. A rendszeres napi étkezések, megfelelő mennyiségű alvás mellett élvezzük a testmozgás kedvező hatásait is. Az edzések során endorfin, azaz boldogsághormon szabadul fel a szervezetünkben, mely kiváló ellenszer a téli lehangoltság ellen. A napi rutin, a helyes napirend mellett fontos, hogy a megszokott tevékenységeinket olykor-olykor másra cseréljük fel. Az áthangolódás, a megszokottól eltérő programok új élményekkel töltik fel a szervezetet, ez szintén segíthet a rosszkedv elűzésében.
Miben segíthet a melatonin?
Ha úgy érezzük, mindez kevés, kérjünk segítséget a probléma megoldásához! A helyes napirend kialakítása különösen a több műszakban, éjszaka munkát végző személyek számára okoz problémát. A melatonin az ő esetükben is eredményesen használható, csakúgy, mint az ún. jet-lag, vagyis az időzónák átrepülése után. A normális bioritmus felborulása mindkét esetben súlyos problémát jelent, az eddig publikált tudományos vizsgálatok alapján azonban a melatonin mindkét esetben mellékhatások nélkül segíti a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást.
A melatonin – főként idősebb korban- az álmatlanság kezelésében is segítségünkre lehet, amennyiben a rossz minőségű alvásnak nincs semmilyen azonosítható oka, vagyis nem más gyógyszer, lelki probléma, vagy környezeti hatás következménye.

Forrás: endokrinkozpont.hu

Mire jó az ananász, a banán és a narancs?

A hideg téli hónapok alatt nemcsak vitaminpótlás céljából érdemes déligyümölcsöket fogyasztanunk. Segítségükkel kipihentebbek lehetünk, hosszú távon pedig az idegrendszeri elváltozások, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is csökkenthetjük.

Melatonin: az alvásért is
A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken. Ha a szervezet sok fényt kap – tehát élettani körülmények között „nappal” van - a melatonintermelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. Bizonyos betegségek, vagy a korral járó változások hatására a szervezetben a melatonin termelődése csökken, így gyakran alvásproblémák jelentkeznek. Ilyen esetekben kedvező hatást érhetünk el a melatonintartalmú táplálékkiegészítők szedésével is, de a legújabb felfedezések nyomán, természetes forrásból is pótolható a hiányzó hormon.
Gyümölcsök és hormonok
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és való igaz, hogy táplálkozásunkkal jelentősen befolyásoljuk szervezetünk állapotát. Bizonyos ételek fogyasztása a hormonrendszer működésére is hatással van. Ennek legismertebb példája kétségkívül a szénhidrátok inzulintermelésre gyakorolt hatása. Thaiföldi kutatók hasonló kölcsönhatást véltek felfedezni bizonyos déligyümölcsök fogyasztása és a melatoninszint emelkedése közt. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az ananász, banán és narancs jelentősen megemelte a résztvevők szervezetében a melatoninszintet, mely a gyümölcsök fogyasztását követő 120. perc környékén volt a legmagasabb.
Fiatalságelixír
A melatonint szokás fiatalsághormonként is emlegetni, s kedvező hatásait számos korábbi kutatás is igazolta. A fiatalság fenntartását a nyugodt és elegendő mennyiségű alvás biztosításán túl a melatonin egyéb következő, pozitív hatásai is segítik:
– antioxidáns hatásánál fogva véd a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen;
- javítja a szív- és keringési rendszer működését;
– tüneti szerként képes az Alzheimer-kór lefolyásának lassítására;
– egyes rosszindulatú daganatos betegségek kezelését segíti;
- erősíti a szervezet immunvédekezését;
- megkönnyíti az időzónák átlépését, illetve a több műszakos munkavégzésből adódó zavarokat.

Forrás: endokrinkozpont.hu

Miért együnk lencsét?

Léteznek megszakíthatatlan szokások, melyek nemzetek között, vagy akár országon belül is eltérnek egymástól. Számunkra az újévi lencselakoma egyike ezeknek a tradícióknak. Persze nem árt, ha tudjuk, hogy nem csak a következő év gazdag napjainak reményében érdemes fogyasztani az Ázsiából érkezett hüvelyest.

Vegáknak ajánlva
A lencse igazán pozitív tulajdonságokkal lett megáldva, ezért gyakori fogyasztása jó hatással van a szervezetre. A vegetáriánus életmódot folytatóknak különösen ajánlott ez a csemege, mivel sok olyan tápanyagot tartalmaz, melyet más forrásból nem, vagy csak nehezen lehet pótolni. Fehérjetartalma mellett energiatartalma sem csekély, így a diétázóknak viszont érdemes elkerülniük a lencsés ételeket. Ugyanis nemcsak a szénhidrát, de a nyerszsír is nagy értékben megjelenik benne.
Hüvelyesek között ő az úr
Míg a bab és a borsó esetében előfordul, hogy hüvellyel együtt vásárolják, a lencse legtöbbször szemezve érkezik meg otthonunkba. Ezek az apró magok pedig nagy mennyiségű aminosavat rejtenek magukban, mellyel szintén megelőzik más hüvelyes rokonát a lencsének. Emellett könnyebben fel tudja dolgozni a szervezet az elfogyasztott lencsét a babnál vagy a borsónál.Viszont puffaszt, tehát aki érzékenyebb a szelekre, módjával egye.
Jól bevált csemege
Hazánkban a hosszú idő óta termesztett és fogyasztott lencsének több fajtája ismert, melyeket méretük és színük alapján csoportosítunk. A lencseszemeket megfigyelve létezik kis-, közepes- és nagyméretű. Érdekesség, hogy elkészítés és fogyasztás szempontjából a kisebb szemű lencse a kedvező, mégis többnyire a nagyobb magokat vásárolják. Színét tekintve a legelterjedtebb a szürkés-barna lencse, de emellett zöld és vörös árnyalatú változataival is találkozhatunk.
Ezerarcú
Nálunk főként leves és főzelék formájában jelenik meg az étlapon vagy az asztalon, de kultúránként eltérő felhasználási módjai is ismertek. Angliában és Indiában például őrölt formában liszttel keverik össze, majd abból lepény jellegű ételeket készítenek. Más európai országban pedig gyakori köretként, vagy salátaként tálalják. Nem csak felhasználási módban, színeiben is eltér a nálunk ismert lencséhez képest a külföldön beszerezhető fajtája. Sárga, narancs és fekete színei mind előfordulnak.
Szilveszterkor és utána
Míg a lencse legendás ereje újévkor szerencsét hoz, az év többi napján egészséget. A szemeink számára hasznos A-vitaminban gazdag, illetve bővelkedik B1- és B2-vitaminban is. Ezen kívül kálium-, vas- és cinkforrása a szervezetnek. Tehát nem árt, ha havonta többször lencsét csemegézik a család.

Forrás: napidoktor.hu

9 élelmiszer, amelyekkel nem árt vigyáznunk...

Sok a félretájékoztatás az élelmiszerekre nézve, hogy mi milyen hatással van az emberi egészségre, mi hasznos és mi káros. Az egészséges ételek kiválasztása így igen nehézzé válhat. Ebből kiindulva összegyűjtöttünk 9 olyan konkrét élelmiszert, amelyek fogyasztását kerülni érdemes, mert szinte semmi tápértékük nincs, egészségügyi előnyöket nem hordoznak, sőt mi több, fogyasztásuk egészségromboló és kockázatos.

1) Fehér kenyér, finomított liszt. Definíció szerint, a fehér kenyér és a finomított liszt általában mérgezőek a test számára. Minden vitamin, ásványi anyag-, rost-, és más fontos tápanyagoktól megfosztott állapotukban a test számára értéktelennek minősülnek. Emiatt a szervezet nem tudja, hogyan kell helyesen megemészteni és asszimilálni ezeket az úgynevezett élelmiszereket, ami egészségügyi problémákhoz vezethet. A finomított fehér lisztet klórral fehérítik és bromiddal brómozzák. Ez a két mérgező vegyi anyag pajzsmirigy- és más szervi károsodásokat okozhat.
2) Hagyományos fagyasztott ételek. A legtöbb hagyományosan elkészült fagyasztott étel tele van tartósítószerekkel, feldolgozott sóval, hidrogénezett olajokkal és egyéb mesterséges összetevőkkel. Nem is beszélve arról, hogy legtöbbjük már erősen előfőzött, így tápanyagtartalmuk egyébként is minimálisra csökken. Az pedig, hogy otthon a mikrohullámú sütőben újra felmelegítjük az ételt, annak még a maradék tápértékét is megöli.
3) Fehér rizs. Úgy, mint a fehér kenyérből, a fehér rizsből is eltávolították már a legtöbb tápanyagot. A barna rizs azért barna, mert a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát” (korpa és csíra), emiatt nagyobb a tápértéke. A fehér rizsből a korpa és a csíra, e két természetes komponens hiányzik. Még az úgynevezett “dúsított” fehér rizs is hiányos tápanyagokban, a test még mindig másképp dolgozza fel, mint a barna rizst, amely lassabban szívódik fel és nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet sem.
4) A mikrózható pattogatott kukorica. Egyaránt kedvelt rendszeres mozibajárók és nassolók körében, azonban egyike a legkevésbé egészséges élelmiszereknek. Gyakorlatilag a kukoricamagon kívül minden összetevője: a feldolgozott só és tartósítószerek, ízfokozók egészségtelenek és betegségeket generálnak. Ezen felül, a mikrohullámozható popcorn egy diacetil nevű kémiai anyagot is tartalmazhat, amely ténylegesen pusztítja a tüdőt. Ha szereted a pattogatott kukoricát, próbálj bio kukoricát venni amit egy edényben magad is kipattogtathatsz kókuszolajban, vagy fűvel táplált állat tejéből készült vajban. Hintsd meg rózsaszínű himalája sóval.
5) Pácolt húskészítmények, nitrátok, nitritek. Felvágottak, kolbászok, virslik, bacon szalonna és sok más boltban fellelhető feldolgozott hús tele van nátrium-nitrittel és más vegyi tartósítószerrel, amelyek összefüggésbe hozhatók a szívbetegségek és a rák kialakulásával. Ha húst szeretnél enni, maradj a kezeletlen, nitrit- és nitrátmentes fajtáknál és lehetőleg azokat válaszd, amelyek házi, fűvel és nem hormonokkal táplált állatokból származnak.
6) A hagyományos fehérje- és energiaszeletek. Mellesleg gyakran úgy forgalmazzák őket, hogy úgy tűnhet, ezek rettenetesen egészségesek. De gyakrabban, mint nem, az étkezést helyettesítő szeletek feldolgozott szójafehérjét, finomított cukrot, hidrogénezett zsírt, és egyéb káros adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához. Nem minden fehérje-és energiaszelet rossz, persze el kell olvasnunk a címkét a hátoldalon és értelmeznünk kell, hogy mit vásárolunk.
7) Margarin. Rejtetten mindenféle feldolgozott ételben benne van. A margarin egy hidrogénezett transzzsír-olaj, mindenáron kerülendő. A közhiedelemmel ellentétben a vaj és telített zsírok általában nem egészségtelenek, különösen, ha azok kukorica- és szójatakarmány helyett füvön legeltett állatoktól származnak. Azonban  ha az  állati eredetű zsírok nem a kedvenceid, a legjobb alternatíva az extra szűz kókuszolaj vagy olívaolaj használata lenne.
8) Szójatej és a szója alapú húshelyettesítők. A modern idők egyik legnagyobb egészségügyi csalása a szójaőrület. Ne dőljünk be ennek a hóbortnak. A legtöbb szója adalékanyagot egy hexán nevű mérgező vegyület felhasználásával dolgozzák fel, amely szoros kapcsolatban áll születési rendellenességek, szaporodási problémák és a rák kialakulásával. A meg nem erjesztett szója ösztrogéntartalma igen magas, amely felboríthatja a test természetes hormonegyensúlyát.
9) Semmi diétásat. A sok úgynevezett “diétás” termék a piacon mesterséges édesítőszereket, aszpartámot, szukralózt, szacharózt stb. tartalmaz. Ezeket az édesítőszereket neurológiai károsodás, emésztőrendszeri problémák és endokrin zavarok megjelenésével hozták összefüggésbe. Sok diétás termék hozzáadott vegyi ízesítőanyagokat is tartalmazhat, amelyek a zsír és más természetes összetevők eltávolítása miatt kerültek beléjük, hogy mesterségesen csökkentsék kalóriatartalmukat. Ehelyett maradj az egészértékű élelmiszereknél, amelyek előállítása olyan közel van a természethez, amennyire csak lehetséges, beleértve a magas zsírtartalmú ételeket is. Tested meglepően jól fog reagálni rájuk.

Forrás: naturahirek.hu

A fruktózfogyasztás túlevést eredményezhet

A fruktóz vagy gyümölcscukor fogyasztása túlevést eredményezhet - állítják kutatók az amerikaiak étrendjét uraló cukorféleségnek ezt a hatását vizsgáló első tanulmányban. Egy fruktózzal édesített üdítőital megivása után az agy nem érzékeli azt a jóllakottság érzést, amely glükóz fogyasztása után jelentkezik - állapították meg a szakemberek a Journal of the American Medical Association című folyóiratban közölt tanulmányban.

Mint hangsúlyozták, ez azonban csupán kis méretű vizsgálat, amely nem bizonyítja, hogy a fruktóz vagy a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup elhízást okozhat, csupán azt mutatja, hogy szerepet játszhat a probléma kialakulásában.
     Ezt a cukorféleséget gyakran használják különböző feldolgozott élelmiszerekhez és italokhoz, fogyasztásuk mértéke pedig - akárcsak az elhízottságé - drasztikusan megnövekedett az 1970-es évek óta. Az amerikai gyerekek és tinédzserek egyharmada, míg a felnőttek több mint kétharmada küzd elhízottsággal vagy túlsúllyal.
    Nem mindegyik cukor egyforma hatású - habár ugyanannyi kalóriát tartalmaznak -, mivel a szervezet különbözőképpen alakítja át őket. Az asztali cukor - vagyis a szukróz - fele-fele arányban glükózból és fruktózból áll. A kukoricaszirup 55 százalékban fruktózt és 45 százalékban glükózt tartalmaz. Egyes táplálkozási szakértők úgy tartják, hogy utóbbi édesítőszer kiemelt kockázatot jelenthet, ám más szakemberek, illetve a cukor- és édesipar képviselői szerint ez nem igaz.
    A tanulmány készítése során a kutatók mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) révén figyelték meg a vizsgálatba bevont húsz, normális súlyú fiatal agyában a véráramlást az előtt és az után, hogy a résztvevők glükózt, illetve fruktózt tartalmazó italokat fogyasztottak. A vizsgálatot két részletben végezték, több hetes különbséggel.
    Az eredmények szerint a glükóz fogyasztás "kikapcsolja, illetve elnyomja az agy étvágyért és jutalmazásért felelős területeinek aktivitását" - magyarázta a tanulmány egyik vezetője, Robert Sherwin, a Yale Egyetem endokrinológusa, aki szerint a fruktóz esetében ilyesfajta változás nem észlelhető. Mint hozzátette, ennek eredményeképpen az evés iránti vágy sem szűnik meg.
    A kutatók most azt vizsgálják, hogy az elhízott emberek is ugyanúgy reagálnak-e a fruktózra és a glükózra, mint a normális súlyú társaik.
    A szakemberek nemcsak az otthoni főzés előnyeire hívják fel a figyelmet, hanem a fruktóz, illetve kukoricaszirup tartalmú, feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának a korlátozására is buzdítanak. Tanácsuk szerint érdemes elkerülni a cukorral édesített italokat, ami nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet ilyeneket fogyasztani, mindössze ügyelni kell a mennyiségre és a gyakoriságra.

Forrás: www.magyarszo.com

A sertéshús – valóban tilos?

Lehet-e elképzelni a nyugdíjas embernek természetesebb és olcsóbb tevékenységet, ha egészségét szeretné fenntartani, a kiadós, mindennapi sétától? Aligha. Személyesen ugyan nem számolom az előírt 6000 lépést, lépésszámolóra sincs szükségem, mert a derekam időben jelzi, mikor kezdődjön a szünet. Ilyenkor, ha belenyilall, hasít, szúr, megmered, leroskadok az előre kiszemelt útszakasz egyik padjára, ha éppen az éjszakai randalírozok nem tették tönkre az ülődeszkát. Az elhasznált csigolyák jelenleg beérik 7-10 percnyi tehermentesítéssel. Meddig? Nem tudhatom.

Kettős az öröme a nyugdíjas sétálónak, ha kutyát vezethet, persze feltéve, ha összeöregedtek: ismeri az állat minden mozdulatát, s gondolataival sincs egyedül. Óhatatlan és mellesleg rejtett motiváció is a találkozás ismerőssel, baráttal, elpanaszolhatjuk egymásnak fájdalmainkat, hol és mi kapható kedvezményesen. Ritka véletlen, amikor személyemben nem ismerik fel az orvost, akinek a testi-lelki nyavalyákat is ki lehet önteni. Természetes dolog ez, ha segíthetek, nekem az öröm, társamnak vigasz. Ez is egyfajta újabb kettőség, amely szebbé varázsolja a napot. Ritka alkalom, amikor feljegyzem ezeket a beszélgetéseket, a minapi társalgás azonban, úgy tűnik, közhasznúvá válhat. Íme a jegyzet:

A zsírmentes táplálkozás élettanilag elképzelhetetlen

„Mit tegyek – kérdezett ismerősöm – évek óta magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedek, koleszterinszintem is magas, sőt állítólag egy „néma” szívinfarktusom is volt. Tiltanak tőlem sokféle ételt, a disznóhústól pedig évekkel ezelőtt letiltottak, még gondolni sem szabad rá. Őszinte leszek, unom a szárnyasokat, egy sertéskarajért az életem adnám. Úgy hallottam a mangalica sertéshús néha-néha megengedett egy erősen diétázó szívbeteg számára is. Mi ebben az igazság?”
Valóban, mi az igazság? Egy mondattal nem tudok közérthető feleletet adni. Mindenekelőtt értetlenül állok a sertéshús szigorú eltiltása előtt, bármi is legyen a beteg diagnózisa. A zsírmentes táplálkozás élettanilag elképzelhetetlen. A zsiradéknak, legyen az kémiailag telített, telítetlen, avagy többszörösen telítetlen,
25-30%-ban jelen kell lennie napi táplálékunkban, húsban, tojásban, tejtermékben. Kivételt képeznek a nagyon káros transzzsírok, amikről írtam a Gyógykalauz december 7-én megjelent mellékletében. A telített zsírsavak feladata az energiatermelés, védelem a lehűléstől, a zsírban oldódó vitaminok bevitele, az egyszeresen telítetlenek az elhalt sejtek újraépítésére, míg a többszörösen telítetlenek a sejtek – jobbára az agysejtek – közötti hormonális kommunikáció fenntartására hívatottak. Kissé tovább mélyedve a részletekbe, tudjuk, a telített és telítetlen zsírok egészségünkre kedvező aránya orvostanilag 1:1–1:3-ig terjedhet, a táplálékkal bevitt koleszterin mennyisége felnőtteknél átlagosan nem haladhatja meg a napi 300 milligrammot.

Törekedjünk a mérsékletességre

Ezek az alapvető orvosi ismeretek, amelyek távolról sem zárnak ki egyetlen húsfajtát az étkezésünkből, csupán a javasolt arányok megtartására ösztönöznek, és arra figyelmeztetnek. Való igaz, a sertéshús zsírtartalma magasabb a szárnyasok, és kiemelten magasabb a vadas húsokénál, de nagyban függ az állat korától, fajtájától, különösen pedig a választott húsrészektől. Példaképpen: a sertésdagadó 10 dekagrammjában pl. 41 g zsiradék van, míg a combban csak 8,0 g. Ha tehát sovány és fiatal disznóhúst választunk, nem járhatunk rosszabbul, mint ha marha-, liba-, esetleg tyúkhúst fogyasztanánk, ha ezt mértékkel tesszük. A mérce lehet például a következő: a tyúkzsír 27, a libazsiradék 30, a sertészsír pedig 40 százalékban tartalmaz telített zsírokat. Nem kell nagy matematikai tudás, ha be akarjuk tartani a javasolt arányokat: nagyjából 25%-kal legyen kevesebb a fogyasztandó sovány disznóhús a szárnyas húsokénál. Összességében tehát – ismétlem – a disznóhús nincs kitiltva étkezési listáról, a zsírsavak pedig bármely alakban legyenek is, nélkülözhetetlenek szerveink számára. Vannak megkerülhetetlen szabályok: tekintettel a koleszterin-bevitelre, ne lépjük át a naponkénti 8 dkg mennyiséget, azaz a 160 kcal értéket. A magyar gasztronómiának elengedhetetlen alapanyaga a sertéshús, valószínűleg még a honfoglalás korából. Törekedjünk a múlt értékeit megőrizni, ha kell, korunk követelményeihez nemesítve. A kiegyensúlyozott, változatos, rendszeres étkezés alfája és ómegája a modern táplálkozástudománynak. Ügyelni kell a felesleges zsiradék eltávolítására, a mérsékletességre és a konyhatechnológiára (alufóliában való sütés/párolás, teflonedény, kukta), s akkor egy sovány sertéskaraj nem ronthat betegségünkön.

Forrás:  www.magyarszo.com

Evés és edzés kizárják egymást?

Mit egyek edzés előtt? Tényleg csak gyümölcsöt, vagy jöhet a hús? Igyak közben, vagy ne? Utánajártunk, hogyan tehetsz még jobbat a szervezetednek, ha az edzésre már rászántad magad. 

„Az egyik legelképesztőbb dolog, amit láttam, az az, hogy a comberősítő gép használata közben a kedves vendég két szendvicset is elrágcsált, de olyan is volt, aki edzés közben capuccinózgatott” – mondja Lévai István, az Arnold Gym személyi edzője. „Az legfeljebb szabadidőtöltés, de nem edzés.”

Inni?

Sokan sokfélét gondolnak arról, hogy mennyit kell inni edzés előtt vagy közben. Péter 26 éves, és hetente kétszer jár thai box edzésre. „Én például másfél-két órán keresztül nem iszom edzés közben, nem igényli a szervezetem, de a többiek nem bírják ki víz nélkül.” Inni, pontosabban vizet kortyolgatni edzés közben mindenképpen jó István szerint. „Ha egyórás intenzív edzést csinálunk, elég a víz, de ha több, mint egy órát mozgunk, akkor a sportitalokat javasolom, hogy bírja energiával az ember” – magyarázza a személyi edző. Nyilván nem mindegy, hogy milyen edzést űzünk: futunk, jógázunk, vagy épp súlyzózunk, más mértékben kívánja a szervezetünk a vizet. „Edzés után mindenképpen pótoljuk a folyadékot, olyankor egy nagyobb mennyiséget is lehúzhatunk, mert ugye az mozgás közben nehezebb.

Enni?

Rohanunk a munkahelyünkre, aztán a gyerekért az iskolába, rohanunk haza vagy bárhova, de olyan nehéz mindig rendesen, nyugodtan, időben enni. Pedig ha tornázni, edzeni szeretnénk, akkor oda kell figyelni, hogy előtte minimum másfél-két órával már ne együnk. Nem jó tele hassal mozogni. De mit csináljunk, ha reggel éhesen ébredünk, de mégiscsak tornáznánk egyet? „Célszerű edzés előtt fél órával inni egy fehérjeturmixot, amiben sok a szénhidrát, én még zabpelyhet is szoktam bele tenni, vagy akár lenmagolajat” – javasolja István.

Más a helyzet, ha valaki napközben, délután sportolna, persze akkor is órákkal az edzés előtt egyen. „Mondjuk olyan ételeket, ami szénhidrátokban, fehérjékben gazdag: például barna rizst egy kis natúr csirkével, pulykával.” Sokan elkövetik azt a hibát István tapasztalat szerint, hogy szigorúan csak gyümölcsöt esznek, de ez szerinte nem jó. „A gyümölcsök tele vannak cukorral, persze azért lesz tőle energiád, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan elillan. Gyümölcsevés után gyorsan éhes leszel újra, és nem tesz jót a vércukorszintnek sem” – teszi hozzá István, aki az összetett szénhidrátokban gazdag ételeket javasolja: gabonafélék, rizs, tészta, krumpli, mert azok lassabban emésztődnek meg, és lassabban emelik a vércukorszintet.

Általános recept helyett nyugodtan kísérletezz: mit és mennyit bír a szervezeted, mi esik a legjobban edzés előtt, után, és persze közben (a csokitortát azért hanyagold!).

Forrás:  www.nlcafe.hu

Isten gyalulta sütőtök

A sütőtök az eltűnt nyár s az eljövendő tél, más szóval az elmúlás szép, rozsdás színű jelképe. De ugyanígy jelképe az emberi furfangnak is: folyton keressük, hogyan lehet érdekfeszítőbbé tenni ezt a tápláló, ám önmagában kissé egyhangú táplálékot.

Nálunk korábban a nagy, akár több tíz kilogrammot nyomó, kívül szürkés, töb­bé-kevésbé gömbölyded termésű sütő­tök volt a jellemző. Ma már leggyakrab­ban a hosszúkás, kiöblösödő végű, sötét narancsszínű héjú kapható: ez az Észak-Amerikában elterjedt fajta az utóbbi év­tizedekben jelent meg nagyobb számban nálunk is. Eleinte nem is sütőtöknek, ha­nem kanadai töknek vagy sonkatöknek nevezték. Ezek mellett számos olyan tök­fajta létezik, amelyek húsát éretten fo­gyasztják, így több-kevesebb jóindulattal sütőtöknek nevezhetjük. A sütőtök meg­nevezés ugyanis nem jelent külön nö­vényfajtát: az éretten sem kásás, finom, jellemzően sárgás húsú, ízekben és táp­anyagban gazdag terméseket hozó fajtá­kat szokták így nevezni.

A tárolóedények húsa

A sütőtökök, a legtöbb tökfajtához hason­lóan, Amerikából származnak. Az ameri­kai őslakosok a kicsi, fehér és zöld szí­nű vad tökféléket 5-15 ezer évvel ezelőtt kezdték termeszteni, és azóta alakították ki a ma létező számtalan szín-és alakfaj­tát. A termesztést nem a tök húsa, hanem az edénynek használt kemény héj mi­att kezdték. A vad tökfélék húsa ugyan­is keserű és kissé mérgező, ezért nem is nagyon (esetleg többször váltott víz­ben, alaposan megfőzve) fogyasztották. Ugyanakkor az ízletes és tápláló tökmag mindig is kedvelt élelemforrást jelentett. A termesztés során folyamatosan szelek­tálták az edénynek való, nagyméretű és fás héjú, a nagy magvú, valamint az édes húsú és vékony héjú egyedeket, így ala­kultak ki a mai főző-, sütő-és egyéb (pél­dául takarmány-vagy dísz-) tökök.

Amerikában a tökféléknek öt nagy fajta­körét termesztik, ezek közül nálunk ket­tő terjedt el. A Cucurbita pepo családba tartozik a legtöbb (biológiai értelemben véve) éretlenül felhasznált tökfélénk, mint például a spárgatök, a cukkini vagy a patisszon, de léteznek gömbölyű vagy nagy makkra emlékeztető alakú, éret­ten szedett és sütésre használt fajtái. Erre utal latin neve is: a pepo (akárcsak a gö­rög pepon) nagy, érett, gömbölyű dinnyét jelent. A halloween alkalmából készített töklámpások hagyományos alapanyagai, a kívülről is narancsszínű, gerezdes ame­rikai fajták (pl. Connecticut Field) is pepók avagy peponok, tehát érdekes módon kö­zelebbi rokonságban állnak a spárgatök­kel, mint a mi sütőtökjeinkkel. A nálunk elterjedt étkezési célú sütőtökök ugyanis - a hagyományos fajtákat és a sonkatököt is beleértve - a Cucurbita maxima család­ba tartoznak.

Ezek a tárolóedénynek nemesített fajták egyben kitűnő, finom szemcsés, sárga vagy narancsszínű hússal is rendelkeznek, és tápértékük is kiemelkedő. Dél-Ameriká­ból, főleg Peru partvidékéről származnak, viszonylagos hidegtűrésük miatt a hegy­vidékeken (2000 méter tengerszint feletti magasságig) is előfordulnak. A magyaror­szági piacokon gyakori formák mellett ba­nán vagy turbán alakú, ovális és még sok fajtája létezik. Ebbe a családba tartozik a Japánban nemesített, kitűnő minőségűnek tartott, hagyma alakú Hokkaido tök vagy a világon a legnagyobb terméseket hozó faj­ta, az Atlantic Giant. Utóbbi termései közel két méter átmérőjűek és akár több száz ki­lósak is lehetnek. A többi három fajtakör közül a Cucurbita ficifolia, azaz fügelevelű, más néven istengyalulta tök ismert még nálunk: ezt is ősszel, éretten szedik, szin­tén nagyon sokáig tárolható, de nem süt­jük, hanem főzeléknek használjuk. Húsa főzéskor szálasan szétesik, így előtte nem kell gyalulni, csak feldarabolni.

Pirított tökmag

Sütőtököt kisebb mennyiségben Magyar­országon szinte mindenhol termesztenek, jellemzően - akárcsak az indiánok - kuko­rica közteseként: a karcsú kukorica nem veszi el a napfényt, ugyanakkor kellő vé­delmet biztosít a tök indáinak kapaszko­dását zavaró szél ellen. Nagyobb arányú termesztése Szabolcsban, Nagydobos környékén alakult ki. Az itt szelektált faj­ta nagy területet fut be indáival, termé­sei hat-nyolc, de akár harminckilósak is lehetnek. Élelmes, szárazságtűrő növény, az amerikai fajtáknál sokkal jobban bír­ja a Kárpát-medence meglehetősen szá­raz nyarait. Megjelenése nagyon változó, hosszúkástól a lapítottig, turbánformától a gömbölyűig, a különböző mértékben barázdálttól a simáig sokféle lehet. A héj színe is elég változatos, az ezüstfehértől a zöldesszürkéig fordulnak elő árnyalatai. Úgy tartják, az első fagyok idején kell le­szedni, amikor az első dér már megcsíp­te - igazából a piacon is ezt követően ér­demes vásárolni. Ilyenkor már, ha minket is megcsípett a dér, bizony jól is esik egy gerezd forró sütőtök. Tök szavunkat feltehetően déli szláv nyelvekből vettük át.

Növényre vonatkozóan első írásos em­lítése 1405 körül származik, ami Ameri­ka felfedezésének dátumához viszonyít­va kissé furcsának tűnhet, de ekkor még nyilvánvalóan afrikai vagy ázsiai eredetű tökről (mint például a lopótök vagy a kol­básztök) lehetett szó, amelyeket már a ró­maiak is termesztettek.

A sütőtöknek nemcsak a húsa, de a mag­ja is kedvelt élelem: ki ne ismerné a sta­dionok takarítóinak rémét, a pirított tök­magot. Erre a célra a takarmányozásra használt tökfélék magját is felhasználják, az üzletekben kapható, zöld színű, héjat­lan (valójában csak a belső, nagyon vé­kony héjjal rendelkező) tökmag pedig az úgynevezett olajtökből származik. Ebből nyerik az utóbbi években rendkívül kere­sett tökmagolajat. Népszerűsége minden bizonnyal annak köszönhető, hogy egyes gyulladásos betegségek, például prosz­tataproblémák ellen ma már az orvosok is ajánlják. Viszont ami benne van a tök­magolajban, az benne van a mezei tök­magban is, ráadásul ez utóbbi értékét nö­veli, hogy fehérjében szintén gazdag.

Szappan és gyógynövény

Az édes húsú tökök az őslakos indiánok számára fontos táplálékot jelentettek. A kemény húsú fajták általában sokáig tárolhatók, de a friss, gyenge tököt is igye­keztek eltárolni: a sziú indiánok például a fiatal, néhány napos terméseket szeletek­re vágták és megszárították. A vad, keserű tököt is gyűjtik a mai napig: Mexikóban a mag fogyasztása mellett a szappananya­gokban gazdag, keserű húst gyógynö­vényként és ruhák mosására használják.

A tök különböző fajtáit az Amerikába vándorló telepesek is megszerették. Az angol nyelv megkülönbözteti a sütőtö­köt a főzésre használttól. A sütőtök el­nevezése (pumpkin) a latin pepóból, míg a fiatalon fogyasztott tökféléké (squash) az új-angliai indiánoktól származik, akik "askutasquash"-nak hívták az éretlenül fogyasztott zöldségféléket. A tök sütésé­nek hagyománya is a gyarmati korban alakult ki: a termés tetején lyukat vág­tak, kiszedték a magokat, majd gyümöl­csöket, cukrot, fűszereket és tejet tettek a helyükre. A töltött tököt ezután nyílt tű­zön, illetve annak parazsán sütötték meg.

Ennek a receptnek egyszerűbb formá­ja volt, amikor a tököt először megsütöt­ték, felszeletelték, majd a szeleteket zsír­ral és/vagy mézzel, sziruppal ízesítették. A sütőtököt alapanyagként is használják: a vele készült sütemény, puding, palacsin­ta, kenyér, vaj és sör régi hagyományokkal bír Amerikában. A termések mellett - a cukkinihez hasonlóan - a nagyméretű vi­rágokat is fogyasztják, de Afrikában és In­diában a tökfélék levelei és fiatal hajtásai is élelmiszernek számítanak.

A sütőtök nálunk leginkább csak magá­ban megsütve készül, esetleg krémlevest főzünk belőle, pedig a kevés friss zöld­séggel megörvendeztető téli időszak sok­oldalú alapanyaga lehetne. Az élelmiszer­ipar is felhasználja: ma már leginkább csak bébiétel, de korábban, a rossz nyel­vek szerint, némi alma hozzáadásával akár baracklekvár is készült belőle.

Forrás: magyarkonyhaonline.hu

A koleszterin valóban bűnös?

A koleszterin az ember számára nélkülözhetetlen – szerepe pótolhatatlan a sejthártyák felépítésében vagy a nemi hormonok és a „stresszhormon” képződésében. Nem e létfontosságú molekulával van tehát a gond, hanem az emberrel, aki nem tart mértéket, és felesleges mennyiségben fogyasztja el az állati termékekkel együtt. 

Hibás az a kényszerképzet, hogy az emelkedett koleszterinszint feltétlen kóros. A pajzsmirigy alulműködésekor vagy tartós stressz esetén is megemelkedik a szintje. Mivel a koleszterin csak a vér útján juthat felhasználása helyére, ha többre van szükség belőle, magasabb lesz az értéke is a mérés során. Stresszhelyzetben, amikor sok stresszhormonra (kortizolra) van szükség, nyilván több koleszterin kerül a mellékvesékbe – a stresszhormon előállításának a helyére –, hogy a szerv biztosíthassa az utánpótlást.
De magas a koleszterinszint akkor is, ha a mérés előtt egy-két nappal tojás, szalonna vagy más, állati zsírt tartalmazó étel fogyasztása történik. A magas koleszterinszint tehát egyaránt jelentheti a szervezet normál működését, és jelenthet fokozott kockázatot is. A gondot az elkülönítés lehetősége jelenti, hogy mikor melyik esetről van szó.

A probléma oka
A kétféle helyzet elkülönítésének kulcsa az életmódban keresendő. Ha a magas koleszterinszint mellett jellemző az ülő, mozgásszegény életmód, az állati eredetű táplálékok rendszeres fogyasztása, valamint egyéb kockázatnövelő káros szokások (dohányzás, koffein, alkohol) fennállása, akkor valószínű, hogy a magasabb koleszterin valóban rizikótényezőt jelent. Ha azonban a táplálkozás döntően növényi étrendre épül (zöldségek, gyümölcsök, gabonák, csírafélék, olajos magvak), akkor a magasabb koleszterinszint oka máshol keresendő.
Ilyen eset a már említett tartós stressz, vagy a pajzsmirigy alulműködése is. Ilyenkor nem a koleszterin, hanem a stressz csökkentése vagy hatékonyabb kezelése a megoldás. Ha a stressz tartósnak bizonyul, és a szervezet kifárad, egy idő után a pajzsmirigy is elkezd alulműködni. Az ilyenkor jellemző magasabb koleszterinszint a szervezet védekező mechanizmusainak egyik következménye. Indokolatlan csökkentése ilyenkor éppen a szervezet ellen lehet. Ez a helyzet a hormonegyensúly zavarainak esetén is. A magasabb koleszterinszint tehát nem minden esetben és mindenáron csökkentendő, csak akkor, ha indokolt.

Az étkezés szerepe
A rejtett koleszterin, amelyet a hús, a belsőségek, a tojás és más állati termékek tartalmaznak, valóban ártalmasak, ha rendszeresen kerülnek a szervezetbe. Ha ezen felül még a testmozgás is hiányzik, amely részben akadályozná annak lerakódását, még nagyobb a kockázat. A feleslegesen bevitt koleszterint kénytelen a szervezet valahol „elhelyezni”. Így döntően az erekben, azoknak is a már károsodott, vagy különösen terhelt területein, elágazódási pontjain rakódik le, amelyben később mész jelenik meg.
A koleszterin lerakódása, valamint a következményes érszűkület megdöbbentő mértéket ölthet. De megdöbbentő a szervezet bámulatos képessége is, ahogy ezt a szűkületet képes ellensúlyozni. A nyaki főverőér akár 60-80%-os mértékben is beszűkülhet, mire az első tünetek (feledékenység, memóriazavar, szédülés) megjelennek. Ha az életmód nem változik, előbb-utóbb a többi ér is hasonló sorsra jut.
A koleszterin lerakódása és a meszes erek által okozott érszűkület következtében a szövetek – elsősorban az agy – vérellátásának biztosítására a szervezetnek növelnie kell a vérnyomást. S mivel idősebb korban már nagyobb a szűkült erek aránya, ezért az optimális vérnyomásérték is magasabb. Az ilyen helyzetekben alkalmazott túlzott vérnyomáscsökkentés kétélű fegyver, amely bizonyos körülmények esetén –
például fizikai vagy szellemi terhelés alkalmával – kockázatossá is válhat. A mindenáron való csökkentés helyett inkább csak szabályozni kell a vérnyomást.
Dr. Csiszár Miklós

Forrás: http://www.izekeserzesek.hu

Készüljünk fel a megfázás elleni harcra!

Ahogy az ősz, s vele együtt a hideg beköszönt, érkezik a megfázásos időszak is. Szinte már előre nyugtázzuk, hogy egyszer-kétszer szobafogságra kényszerülünk majd, holott egyetlen pillanatot sem kell elveszíteni megfázás miatt! Inkább fel kell készülni a harcra! A titok a megelőzésben rejlik, és ha mégis megtörténik a baj, válasszunk olyan gyógyító szereket, amelyek a tudományt ötvözik a természet ihlette összetevőkkel.

Hiába tűnik a tél a legzordabb évszakunknak, a megfázásokat tekintve mégis veszélyesebb az ősz. A szeptemberi nappalokon még javában érezzük a nyár utolsó napsugarait, ám estére akár 10-15 fokkal is hűvösebb lehet, ami pillanatok alatt kihat szervezetünkre is. A köhögést és a megfázást hajlamosak vagyunk félvállról venni, pedig később komoly szövődményei lehetnek. A nyári szabadságolások ideje lejárt, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy rosszul időzített betegség miatt napokra kiessenek a munkából, vagy éppen elszalasszák az iskola első heteit. Úgy viszont sem dolgozni, sem tanulni nem lehet, hogy az orrukon nem kapunk levegőt, társaink figyelmét pedig éktelen hurutos köhögésünkkel vívjuk ki.
Ha már gyógyszerekhez kell nyúlni, akkor érdemes előnyben részesíteni azokat, amelyek a tudomány és a természet egyedi kombinációjával jöttek létre. De mikor mit használjunk? Amikor érezzük, hogy kezd kitörni rajtunk a betegség, érdemes forró italporokhoz fordulni; ma már citrommal ízesített, szinte finomnak mondható fajtái is vannak. Alkalmasak láz és fájdalom csillapítására, vagy akár hurutos köhögésre is. Száraz köhögésre viszont hatásosabbak a szirupok és szopogatótabletták, ezek közül is a mézzel ízesítettek lehetnek a legalkalmasabbak a torok számára. Nem gyógyszerek, így bár gyógyító hatással nem rendelkeznek, de kellemes, hűsítő érzést adnak a toroknak a Wick torokcukorkák, amelyek mentolos változatát cukorbetegek is fogyaszthatják. Orrdugulás esetén az eukaliptuszos orrspray mellett remek lehetőség az inhalálás is: felforralt vízhez adagoljunk mentolt vagy eukaliptuszt, törölköző a fejre, és már hajolhatunk is a jótékony gőz felé. Sokak örömére remek hír, hogy újra kapható Magyarországon az a gyógyszerkészítmény, amely mellkasra kenve segíti a könnyebb légzést, akár 8 órán keresztül, így egy teljes éjszakát is végigaludhatunk, nátha ide vagy oda, kipihenten ébredhetünk reggel.
A megfázás elleni küzdelem időszaka tehát elkezdődött. Az pedig, hogy milyen gyorsan számolunk le a legszebb napokat is megkeserítő tünetekkel, csak rajtunk múlik. Legyünk tisztában a hatóanyagok erejével, és akár egy-két nap alatt túl lehetünk a betegség nehezén!

Forrás: redlemon.hu

Jó szívű életmód

Mit tesz ön szíve védelmében?
– Rendszeresen mozgok 36.7%
– Nem teszek semmit, de időnként elmegyek ellenőrzésre 26.6%
– Egészségesen táplálkozom 21.0%
– Szedem a gyógyszereimet 15.7%




Dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsírszint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség – mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A Szív Világszövetség kezdeményezésére a kardiológusok minden évben, szeptember utolsó hétvégéjén hívják fel a figyelmet e betegségek kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre. A rendezvényeken az életmódváltást – több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást – igyekeznek népszerűsíteni hitelesen, megalapozottan, közérthetően.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 4 évvel ezelőtt 17,3 millió ember halt meg érrendszeri megbetegedések következtében, s előreláthatóan 2030-ban ez a szám eléri a 24 milliót. A szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást illetően Szerbia a harmadik helyen áll. Bár az Európai Unió országaiban csökkent a kardiovaszkuláris mortalitás, nálunk sajnos vezető halálokként tartják számon. Minden 8. elhunyt a legproduktívabb, a 25–64 év közötti korosztályból kerül ki, e csoportban több nő hal meg, mint férfi. Az esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, ha helyesen táplálkoznánk, mellőznénk étrendünkből a zsírt, a sót, a cukrot, naponta legalább 30 perces sétákat tennénk, nem dohányoznánk.
Szívünk védelmében az orvosok nem győzik elégszer hangsúlyozni az egészséges táplálkozás fontosságát, a megfelelő testsúlyra való törekvést. A felesleges kilók ugyanis megsokszorozzák a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Túlsúlyosaknál nagyobb a magas vérnyomás és cukorbetegség kialakulásának veszélye. Ezért a szakemberek azt tanácsolják, figyeljünk arra, mennyi kalóriát fogyasztunk, ügyeljünk a zsír- és koleszterinbevitelre. Az elfogyasztott teljes kalóriamennyiségből 10 százalék alatt maradjon a telített zsírsavak bevitele. Az állati zsiradékok eredményeznek leginkább magas koleszterinszintet. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz.
Igyekezzünk naponta legalább 30-40 dkg gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani. Rendszeresen ellenőriztessük koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat is, mert a jól beállított vérnyomás megelőzi a szövődmények kialakulását! Magas vérnyomásnak a folyamatosan fennálló 140/90 Hgmm feletti értékeket nevezzük, mely a szívet keményebb munkára készteti, illetve az érrendszer súlyos károsodását idézi elő. Időnként álljunk rá a mérlegre is, az elhízás ugyanis a dohányzás után a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor!
Ami pedig a dohányzást illeti, az egészséget veszélyeztető tényezők közül e káros szenvedély kerülhető el a legegyszerűbben. A dohányzás elhagyását követően pedig már egy év elteltével a szív- és érrendszeri betegségek kockázata felére csökken! A szakszerű leszokáshoz segítséget lehet kérni, egészségügyi szakemberek támogatásával könnyebb abbahagyni a cigarettázást. Fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Múltheti internetes körkérdésükben arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek olvasóink szívük védelmében. Legtöbben – a válaszadók egyharmada – mozgással igyekszenek karbantartani az egészségüket. És ez nagyon jó, az orvosok is azt tanácsolják: Mozogjunk többet, legyünk fizikailag aktívabbak! A Vajdasági Közegészségügyi Intézetnek a lakosság egészségi állapotáról készült felmérése ugyanis azt mutatja, hogy a vajdaságiak túlnyomó többsége – fiatalok, középkorúak, idősek egyaránt – mozgásszegény életet él. Elgondolkodtató, hogy szabadidőnknek csaknem a felét a tévé, a komputer előtt ücsörögve töltjük. Napi legalább 30 perc mozgás pedig már elegendő ahhoz, hogy a mozgásszegénységet mint kockázati tényezőt kiiktassuk az életünkből. Ez lehet séta, futás, kerékpározás, úszás stb. Ha a mozgást receptre kellene felírni, akkor talán komolyabban vennénk? Elképzelhető. A Heidelbergi Egyetem kutatásából ugyanis kiderült, hogy a nők 60, a férfiak 47 százaléka betartja orvosa testmozgásra vonatkozó utasítását, ha a doktor azt írásba adja!
Amennyiben valakinek egészségügyi problémája van, pontosan kövesse orvosa tanácsait. Brit szakemberek ugyanis kimutatták, hogy évente mintegy 130 ezer szívbeteg azért hal meg, mert nem szedi azokat a gyógyszereket, amelyekre szüksége van. Vizsgálatuk hét olyan készítmény adagolásának pontosságára vonatkozott, amelynek élethossziglani szedése a nemzetközi gyógyítási irányelvek szerint feltétlenül szükséges. Sajnálatosan elenyésző volt az orvosságait mindig megbízhatóan szedők száma. A betegeknek tudniuk kell, mennyire életbe vágó a pontos gyógyszerbevétel, a terápiahűség – mondják a szívgyógyászok, és a felhívják a figyelmet egészségi állapotunk rendszeres ellenőrzésének a fontosságára is. Ezért ne sajnáljuk az időt és menjünk el az alkalmi ellenőrzésekre, napjainkban egyre több helyen szerveznek nyílt egészségügyi napokat, melyeken beutaló, idegtépő sorban állás, egészségügyi könyvecske nélkül elvégezhetőek a legalapvetőbb vizsgálatok. Az idejében felfedezett baj pedig nagyobb eredménnyel kezelhető.

Forrás: http://magyarszo.com

Barna kenyér, fehér kenyér

„Ételed legyen a gyógyszered!” (HIPPOKRATÉSZ)

Térjünk be bármelyik pékségbe, önkiszolgálóba, a kenyeres polcokon szinte kimeríthetetlen mennyiségben sorakoznak az aranysárga héjú, domborúra kelesztett, szemre oly kívánatos fehér cipók, kenyerek. Mindegy, merre járunk, Szabadkán, Belgrádban vagy Szegeden, a kép ugyanaz: az „egészség mintaképe”, a „családias”, a „békebeliség” hangulatát árasztó fehér kenyerek árnyékában itt-ott meghúzódik néhány rozskenyér, színezett félbarna és barna, míg az igazi integrális (integrális = teljes, ép, hiánytalan), a teljes kiőrlésű termék hiánycikk. Nincs keletje – mentegetőzik az eladó. Valóban, a lakosság 72%-a nem is hallott előnyeiről, vagy homályosak az elképzeléseik.

Németországban dolgozva az 1970-es években meguntam a kórházak íztelen kosztját, és elindultam kenyérkeresőbe a városba. Sokáig reményvesztetten bolyongtam, mivel mindenhol sötét színű, elrettentő lapos „bodagokkal” voltak megrakva az üzletek polcai. Végül egy idegenek által látogatott pékhez irányítottak, ahol boldogan öleltem magamhoz a hazai illatú, ropogósra sült fehér cipót. A köznépi felfogás mit sem változott Közép-Európában és a Balkánon az elmúlt évtizedekben. Bár régóta elérhetőek a nyugati fejlett országok akár testileg, akár szellemileg, bepillanthatunk szokásaikba, mi nem adjuk fel a megszokottat, a régit, táplálkozásunkban konzervatívabbak vagyunk Európa bármely nemzeténél. Árusítják ugyan „integrális”néven, sokszoros áron a malátával vagy kávéval barnára festett cipókat, de a zsebünk és az egészségünk rovására. A cukrászdákban még rosszabb a helyzet: elvétve sem találunk teljes őrletből készült zsemlét, kiflit vagy perecet.

A búzaszem tökéletes alkotás, amíg az ember hozzá nem nyúl, nem manipulálja. Táplálékként eszményi összetevői vannak: 82%-át a fehér liszttest alkotja (keményítő és cukor), míg a búzahéjban és a csírában rejtőzködő 18%-ot az orvos-kutató dr. Werner Kollath által „vitálanyagok”-nak nevezett rész képezi. Ez a 18% az élet fenntartója, s együttesen a fehér liszttesttel ez adja a tökéletes emberi táplálék példaképét. Ehhez alkalmazkodtak mind belső szerveink, mind testünk egésze évezredeken át, amíg fel nem borítottuk a rendet a malomipar korszerűsítésekor, a XIX. század első felében, száműzve azt az életszükségletet hordozó 18 százalékot. A nyugati világ észbe kapott már az 1960-as években, ami a mai egészségmutatókból, az elhalálozási okokból, betegségstatisztikákból is kiviláglik. Röviden szólva: az emberek ott egészségesebbek, tovább élnek, azaz az életüket születésüktől az elmúlásig összehasonlíthatatlanul jobban és teljesebben élik, mint mi. Természetesen kenyér mellett sok egyéb is szerepel a kedvezőbb életstílusban. De ezúttal koncentráljunk mindennapi betevő falatunkra, a kenyerünkre!

Rostok nélkül nem megy

Kezdeném a cellulóz- és pektintartalmú rostanyagokkal, melyeket a búzaszemről malmaink hengerei választanak le a fehér liszt nyerésekor. Eltávolítják mindkettőt gyökeresen, pedig az érfalak védelmében kulcsszerepük van, hasonlatosan ugyanis a szivacshoz, lekötik az erek meszesedését okozó koleszterin jó részét, akadályozva tömeges felszívódását ereinkbe. A rostok összedolgoznak, szövetkeznek a C-, E- és A- vitaminnal, melyek más módon, antioxidáns hatásukkal semlegesítik a többletkoleszterint. Jórészt, azaz 50%-ban ettől a csapatmunkától függ életünk hossza, minősége. Lényegében olyannyi százalékban, amennyiben a szív- és érbetegségek vidékünkön vezető haláloknak számítanak. Számokban ez azt jelenti: minden második ember halálát közvetlenül a 40–45 évesen megkezdődött érelmeszesedés okozza. De ez csak a jéghegy csúcsa. Hibázunk abban is, ahogyan az antioxidánsokkal bánunk. Bár az említett A-, E-, C-vitamin tárházai, a salátafélék fogyasztása feltörőben van vidékünkön, még mindig másodlagosnak, mellékesnek számítanak étrendünkben. Példaképpen: ritka vidékünkön az olyan étterem, ahol egy csipetnyi salátánál többet kapunk. Pedig (egyebek mellett) az ő feladatuk lenne kialakítani az egészséges étrend mintáját. A rostok emellett bizonyos mértékig gátolják az elhízást, megakadályozzák a zsírok és a cukor gyors felszívódását, akadályozzák a cukorbetegség kialakulását, laktatóbbak, hiszen később jelentkezik az újbóli éhségérzet, elősegítik a bélműködést, természetes gyógyszerei korunk népbetegségének, a székrekedésnek.

Mentsük meg a férfiakat!

Anyaországunkban alakult egy női szervezet, „Mentsük meg a férfiakat!” jelszóval. Egyik feladatukként a házilag készített barna kenyér rendszeres elkészítését jelölték ki. Kenyérsütő géppel, sőt házimalommal is „felfegyverkeztek” a gondos asszonyok férjük egészségének megőrzése érdekében, elhatárolva magukat a péküzletek esetleges hamisítványaitól. Megengedem, kissé reklámszaga van mindennek, de – higgyenek nekem – nem célom ezeket a gépeket konyhánk polcaira varázsolni. Létezik egy komoly tudományos háttér: egy mérvadónak számító, óriási tanulmány ugyanis nemrég zárult, amely kimutatásaival semlegesíti ezt a benyomást. A vastagbélrák és a teljes kiőrlésű gabona bevitele között kerestek összefüggést a kutatók. 500 000 önkéntes (300 000 férfi, 200 000 nő) személynél 5 éven keresztül figyelték a táplálkozás és a rákos megbetegedés összefüggéseit. Az első csoport teljes kiőrlésű élelmet fogyasztott. Teljes kiőrlésű tápláléknak számítottak a kész gabonapelyhek, magas rosttartalmú pelyhek, más rostos gabonafélék, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér vagy zsemle, főtt zabkása vagy dara és pattogatott kukorica. A másik csoport főleg finomlisztből készült termékeket, süteményeket és chipset tartotta előnyösebbnek.Az eredmények megerősítették a korábbi vizsgálatokat, amelyek szintén kimutatták a teljes kiőrlésű gabonafélék védő hatását a vastag- és végbélrákkal szemben a férfiaknál. A heti négy és több adag már védő hatásúnak bizonyult, a kockázatcsökkenés 34 százalékot tett ki. Nem lehet ezt az eredményt csak a rostok javára írni, szerepe van más, a dr. Kollath által meghatározott vitálanyagoknak (mai szóhasználattal vitaminoknak és nyomelemeknek) is. Nem tisztázott még, mi a pontos helyzet a szebbik nemnél, várjuk az újabb híradásokat.

Vitaminok és nyomelemek

Visszatérve a vitálanyagokra, nyugodt lélekkel megállapítható, hogy nemzedékünk és lakosságunk vitálanyaghiányban szenved. Mit jelent ez? Szervezetünket mindennap arra kényszerítjük a fehér lisztből készült termékek fogyasztásával, hogy a kenyér helyett máshonnan, például a gyümölcsből, zöldségből, salátákból, magvakból kísérelje meg pótlását, illetve kinyerését a napi B1-, B2-, B3-, B6-, E- és A-vitaminnak, az ásványi anyagok közül pedig a magnéziumnak, káliumnak, kalciumnak, foszfornak, cinknek, szelénnek és az elprédált aminosavaknak. Összességében elmondható, hogy a gabonafélék korpa- és csírarészének eltávolítása során a létfontosságú vitaminok és ásványok 70–90 %-a odavész. A rostokról már beszéltünk. Szervezetünk hosszú időn át képtelen az felsorolt vitálanyagok pótlására, egyszerűen a modern gyorsétkezés és a kegyetlen élettempó ezt nem teszi lehetővé. Az eredmény pedig kitűnik a látottakból, hallottakból, a szomorú statisztikai adatokból: felnövő fiataljainknak egyre gyengébb a terhelhetőségük, mind többen panaszkodnak idegi és mentális zavarokra, fiatalkori emésztési betegségekre, gerincferdülésre. Ehhez csatlakoznak a társbetegségek 40–50 éves korban: a cukorbaj, az elhízás, az érelmeszesedés és a hipertónia minden ismert következményével.

A barna kenyérnek – a politikusok nyelvén szólva – egészségünk megőrzésében nincs alternatívája. A modern orvostudomány bebizonyította Hippokratész és dr. Werner Kollath elveit, hogy az ételeink a jövőben gyógyszerek is lesznek, azoknak kell lenniük, s a kenyér itt az élmezőnyben van. A fejlett nyugati világ már elfogadta, évtizedek óta alkalmazza ezt az új szempontot, tudva, hogy a helytelen táplálkozás és az életmód minden betegségnek, elsősorban a szív- és érbetegségeknek a melegágya. Vagy váltunk és erre neveljük gyermekeinket is, vagy tovább őrizzük a legbetegesebb országok közötti dicstelen helyezést. A félreértés elkerülése végett: nem tilos a fehér pékkészítmények használata. De táplálkozásunk középpontjába helyezzük a barna (integrális) kenyeret, a Graham-féle süteményeket! Nem célom az otthoni kenyérsütés népszerűsítése, bár a befektetés gyorsan megtérül, hiszen a kisült kenyér ára nemigen több a búza áránál. A péküzemek azonban gyorsan és sikeresen átállhatnának, ha keresettje volna az igazi barnának. Keressük, kérjük egészségünk megőrzése, javítása érdekében!

Forrás: http://magyarszo.com

BB — avagy barack és biblia

Bőre bársonyos-hamvas, formája szemet gyönyörködtető, mindenki rajong érte, bár óvatosan, kesztyűs kézzel illik vele bánni. Nem, nem a hatvanas évek francia szexszimbólumára, nemzeti nőalakjára, az isteni BB-re, vagyis Brigitte Bardot-ra emlékezünk. A két bé jelen esetben a miénk: Abaúj féltett kincseit, a gönci barackot és az első magyar nyelvű Bibliát jelzik. A Hernád alsó szakaszának olykor termékeny, olykor pusztításra is képes völgyében, az egykori megyehatárt alkotó a Tokaji-hegység kapujában olyan értékek ezek, melyek nem csak a pár napra érkező turisták számára érdekesek, hanem a helyi identitás alapvető értékeivé is válhatnak...

A Kelet-Magyarországon élők a Duna túloldalának lakóit irigylik: nekik bezzeg sokkal jobb! Tele vannak látnivalókkal, turistákkal, öreg házaik árát holland és osztrák betelepülők verik magasra. A dunántúli nép Ausztria vonalzóval metszett vidéki gazdaságaira sandít sóvárogva: a sógoroknak bezzeg könnyű, kiszámítható az élet, virágzik a turizmus. Nem tudni, hogy az osztrákok ugyanilyen szívfájdalommal sajnálják-e le saját adottságaikat Svájchoz képest, illetve arról sincsenek pontos adataink, hogy Szatmár-Bereget az Igéret Földjének látják-e a Kárpátok ukrajnai bérceiről letekintő huculok: egy azonban biztos a meridiánok Magyarországra eső szakaszán az itt élőket örökös nyugati sóvárgással verte meg a sors. Ha lenne jellemző, összmagyar vallásunk, akkor születésünk pillanatában – iszlám mintára – nem az Allah szót, hanem a „máshol jobb” kifejezést súgnák először fülünkbe, elmúlásunkkor pedig Nyugat felé fordulva borulna ránk az örök sötétség.
Némiképp ellentmond ennek a külföldi látogatók lelkes és kitartó rajongása Magyarország iránt, akik rámutatnak saját értékeinkre, és visszatanítják nekünk azokat, melyek hétköznapi módon körülvesznek bennünket, de a távoli horizontokat kémlelve magunk nem vagyunk képesek észlelni.

 

VALAHA ERRE HÚZÓDOTT a Balkánt a Baltikummal összekötő kereskedelmi útvonal. Gönci hordóból pont négy fért a borkereskedők szekerére „Tele van az ország rendkívüli dolgokkal, de nem tudtok neki örülni, folyton panaszkodtok, és ahelyett, hogy élveznétek ezek előnyeit, sajnáltatjátok magatokat” – emlegetik angol barátaim. „Könnyű nektek, fogalmatok sincs: esztek-isztok, élvezitek a magyar vendégszeretetet, és azt hiszitek, ilyenek a hétköznapjaink” – jön rögtön a közhelyes megállapításra a közhelyes válasz. Különösen kihívásos a pozitív hangolódás az egykor jobb napokat megélt, mára öregedő, munkanélküliséggel, elvándorlással, természeti csapásokkal kapcsolatban emlegetett tájegységeken, mint Borsod, Abaúj vagy akár Szatmár és Bereg kisebb települései. Annak ellenére, hogy az egykori Abaúj vármegye történelme és adottságai minden alapot megadnak ahhoz, hogy a helyiek keble dagadjon a büszkeségtől és lokálpatriotizmustól, nemzeti boldogságindexünk skálájának negatív értékeihez e térség egyelőre még masszívan hozzájárul.

A mára csendessé szelídült települések forgalma egykor nagy volt: a Hernád és a Bódva termékeny síkságain, a számtalan kisebb patak mentén már az Árpád-kortól kezdve települések alakultak ki. A közelben lelt obszidiánból és egyéb kövekből készült eszközök egész Európában elterjedtek voltak. Az Aba nemzetség egyik legfontosabb birtokán, a boldogkői vár és az egykor megyei jogú város, Gönc között a Balkánt Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonalon pedig évszázadok alatt megszámlálhatatlanul sok kocsi zötyögött végig, derekukban boroshordókkal, aszalt gyümölccsel. Azt gondolhatnánk, hogy a legzamatosabb fajtaként számon tartott gönci barack ősidők óta terem e tájon, pedig a valóságban csak az 1950-es években vált ismert márkanévvé. Mit lehet kezdeni a pavlovi reflexeket indító gyümölccsel, melyet majd' mindenki ismer és szeret? Melynek pálinkája az Európai Unió földrajzi oltalma alatt áll? Lehet-e kitörési pont és perspektíva a helyiek számára?

 

A LEGENDA SZERINT IV. Béla aszalómestere és hét tündér építtette a várat. Annyi bizonyos, hogy a 13. században oklevél említi létezését

Gönc, barack, Biblia

A gönci magyar kajszi tudatos nemesítés eredménye, melyre a régió fekvése miatt volt szükség: Gönc a legészakabbra található városunk. Az erdetileg Örményországból – vagy talán a Selyemúton Kínából – hozzánk érkező barack a 19. századi filoxérajárvány által kipusztított szőlők helyén kezdett teremni. (A szőlővész után eleinte cseresznyés telepítésével próbálkoztak, melyet a későbbiekben szorított ki a barack.)
A gönci barack nem csak Göncön található: itteni, közel 500 hektáros termőterületén 45 település osztozik. Röghöz kötött növény: csak ezen a tájon, ilyen földrajziklimatikus adottságok között bontakoztatja ki valódi zamatát. A talaj meszes, tápanyagban gazdag, a hűvösebb, helyi klíma pedig egyenletességet biztosít télen is. A nyár derekán esedékes barackszüret alapos odafigyelést kívánó művelet, csak kézzel végezhető. A sérülékeny, könnyen nyomódó barackot kesztyűs, vagy rövidre vágott körmű, szorgos kezek óvatosan, egyenként helyezik ládákba.

 

EGYENKÉNT, ÓVATOSAN, HOGY NE NYOMÓDJON... — A barackszüret júliusban kezdődik, a gyümölcs szedése és szállítása nagy odafigyelést kíván. Lekvárnak és pálinkának is kiváló. Ez a barack már üvegekben várja a reggeli fonott kalácsot

A piacozó háziasszonyok július első felében képesek transzba esni egy vájdlingnyi igazi gönci barack láttán – ősi, női befőző-dunsztoló-gondoskodó ösztönök ébrednek bennük. A pálinkaszakértők pedig a kisebb gyümölcsök 4 centiméteres átmérőjét tartják ideálisnak, a nagy fajlagos héjfelület okán (a jó barackpálinkához elengedhetetlen zamatanyagok közvetlenül a héj alatt rejtőznek). Azt képzelhetnénk, hogy a barackosjogokkal rendelkező 45 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település kertjeiben rengeteg Gönci magyar kajszit találunk, a házaknál lekvárt, pálinkát végtelen mennyiségben kóstolhatunk, és az itteni éttermek menüjében előkelő helyen szerepel mint alapanyag. Törökország keleti tartományai közül Malatya jut eszembe, ahol a kerítés ugyan nem, de a lapos tetők sárgabarackból vannak: ott aszalják a környék megkerülhetetlen termékét, mely előbukkan a piacon, az étteremben, a buszmegállóban és minden valószínűsíthető értékesítési ponton. Ha Malatya, akkor barack, végeláthatatlan területeken. Megvalósulhat-e ez Gönc környékén is? Mikor lesz a gönci magyar barack a helyi identitás kézzelfogható része? Érdemes lesz-e ezt a karakteres gyümölcsöt telepíteni és feldolgozni?

Forrás: www.afoldgomb.hu
Szöveg: Méhész Zsuzsa
Kép: Egyed Péter

Butít a cukor

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói a Journal of Physiology című lapban megjelent tanulmányukban számoltak be arról a felfedezésükről, miszerint a fruktózban gazdag étrend lelassítja az agyat, rontja a memóriát és a tanulási képességeket, ám az omega-3 zsírsav segítségével mindezt kompenzálni lehet.

Amint arról Fernando Gomez-Pinilla professzor, az Egyetem David Geffen Orvosi Iskolájának idegsebésze beszámolt, amit megeszünk, az hatással van arra, ahogy gondolkodunk. A magas fruktóz-tartalmú ételek megváltozatják az agy tanulási képességét és emlékezőtehetségét, ám az omega-3 zsírsav segítségével csökkenthető a károsodás. Noha azt már korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy a fruktóz káros hatással van a testünkre, ez az első vizsgálat, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyra is hasonló befolyással van.
 A szakemberek vizsgálataik során nem a gyümölcsökben természetesen előforduló fruktózra irányították figyelmüket, hanem a rendkívül magas fruktóztartalmú kukoricaszirupra, amely hatszor édesebb a nádcukornál, és igen gyakran fordul elő különféle üdítőitalokban, fűszerekben, gyümölcslevekben, sőt bébiételekben is. Egy átlag amerikai évente több, mint 18 kg kukoricaszirupot fogyaszt.
 Gomez-Pinilla és munkatársa, Rahul Agrawal hat héten át tanulmányoztak két csoport patkányt, melyek ivóvíz helyett fruktózoldatot fogyasztottak, ám az egyik csoportnak omega-3 zsírsavat is adtak lenmagolaj illetve DHA formájában, mely utóbbi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az agysejtek képesek legyenek egymás számára jeleket közvetíteni, vagyis ahhoz, hogy képesek legyünk tanulni és emlékezni.
 A kísérletek során a szakemberek azt tesztelték, hogy különböző módon táplált patkányok miként képesek eligazodni a labirintusokban, és azt tapasztalták, hogy azok a rágcsálók, amelyek omega-3 zsírsavat is kaptak, jóval gyorsabban teljesítették a feladatot, mint azok, akik nem. Emellett az is kiderült, hogy utóbbiaknál inzulinrezisztencia is kialakult, vagyis nem működött rendesen az a hormon, amely a vércukorszintet ellenőrzi, valamint az agy szinaptikus funkcióit szabályozza.
 Gomez-Pinilla a kísérletek fényében úgy véli, mindenki próbálja meg a minimumra szorítani a fruktózfogyasztását, és az édességek helyett inkább friss bogyós gyümölcsöket vagy joghurtot fogyasszanak, emellett néha megengedhető egy-egy kocka étcsokoládé is. Ha mégis bűnöznénk, legalább kompenzáljunk olyan élelmiszerekkel – például lazaccal, mogyoróval, lenmaggal – melyek bővelkednek omega-3 zsírsavban.

Forrás: Medipress

Aktív idősödés

Christa Sedlatschek, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatójának álláspontja arról, hogyan  segíthetünk az idősebbek munkaerőpiaci aktivitásának megőrzésében.

2012 az aktív idősödés, teljes nevén az aktív idősödésés a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve. A legtöbbünk előtt már ismert a tény, miszerint Európa-szerte idősödik a népesség. Ez részint olyan okokra vezethető vissza, amelyekre büszkék lehetünk: a várható élettartam sokkal hosszabb, mint a korábbi generációknál. Átlagosan nyolc évvel tovább élünk, mint 1960-ban, és a következő négy-öt évtizedben valószínűleg további öt évvel nő majd a várható élettartam. Ez mindannyiunk számára jó hír. Ha azonban ehhez hozzávesszük az elmúlt évtizedek alacsony születési arányszámát, akkor egy olyan, a fejlett világban mindenütt önmagát ismétlő mintát kapunk, amelyben abszolút értelemben véve egyre több idős ember van, és az arányuk is egyre nagyobb a társadalom egészében.
 Az európai társadalom gyorsan idősödik: 2010-ben valamivel több, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték. Ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a munkaképes korú lakosság arányában, és 2060-ra a duplájára nő. Ez kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit.
Hogyan tudjuk kezelni ezeket a mélyreható változásokat? Mint azt Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős európai biztos mondta: „  az idősödő emberek növekvő társadalmi arányára a megoldás az ’aktív idősödés’: bátorítani kell az idősödő embereket, hogy továbbra is maradjanak aktívak, dolgozzanak tovább, és csak később menjenek nyugdíjba, majd a nyugdíjazás után vegyenek részt önkéntes munkában, és őrizzék meg az egészségüket és önálló életvitelüket.”

 Aktív idősödés

 Ezért bír nagy fontossággal az aktív idősödés európai éve, amelyet januárban indítottak el Koppenhágában. Az év célja, hogy felhívja a figyelmet az idősebb emberek társadalmunkhoz való hozzájárulására, és az emberek aktív idősödésének elősegítsére bátorítsa a döntéshozókat. Az aktív idősödés lényege, hogy jó egészségben idősödjünk meg, folytassuk az önálló életvitelünket és teljes értékű szerepet töltsünk be a társadalomban. Ehhez kulcsfontosságú, hogy az idősebb dolgozókat hozzásegítsük, hogy képesek legyenek tovább megőrizni egészségüket a munkaerőpiacon. Az idősebb dolgozók (55 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási aránya jelenleg 50% alatt van a 27 uniós tagállamban. Más szóval, különböző okok miatt az idősebb dolgozók több, mint fele a nyugdíjkorhatár előtt otthagyja a munkát, ami azt jelenti, hogy hatalmas, jelenleg kiaknázatlan potenciált jelentene, ha tovább dolgoznának az emberek, és segítenék támogatni az európai polgárok hosszabb élettartamát. Az előrejelzések kiemelten foglalkoznak az idősödő nők növekvő számával a 27 uniós tagállam munkaerőpiacán, ahol az 55 és 64 év közötti nők foglalkoztatási aránya 2010 és 2060 között várhatóan 20,9%-kal nő majd, szemben a férfiak 11,5%-os növekedésével.
Vajon örülnek az emberek annak, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az idősebbek a munkahelyeken? Egy nemrég kiadott Eurobarométer felmérés szerint igen. Széles körű támogatottságot élvez az az elképzelés, hogy az idősebbek a nyugdíjkorhatárig, vagy azt meghaladóan is dolgozzanak. Az európaiak 61%-a például úgy gondolja, hogy meg kell engedni az embereknek, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár után is dolgozhassanak. A megkérdezettek egyharmada mondta, hogy az után is szeretné folytatni a munkáját, hogy jogosulttá vált a nyugdíjra.
Amennyiben azonban ezt meg is akarjuk valósítani, figyelembe kell vennünk, hogy a felmérések szerint a válaszadók jelentős hányada tisztában van azzal, hogy a további munkával töltött években nagyon fontos szerepe van a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek. Az ügynökségünk megbízására az IPSOS Mori által a közelmúltban végzett, a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozó második pán-európai közvélemény-kutatás szerint Európa-szerte az emberek 87%-a úgy vélekedik, hogy a megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem fontos (a válaszadók 56%-a szerint „nagyon fontos”) szempont, ha az emberek még későbbre akarják tenni a nyugdíjba vonulást. Az Eurobarométer felmérés azonban kimutatta azt is, hogy számos európai dolgozó úgy látja, hogy a munkahelyén a munkavégzés körülményei nem teszik majd lehetővé, hogy idősebb korban is tovább dolgozzon: tízből négyen (42%) azt mondták, hogy képesek lennének a jelenlegi munkájukat 65 éves korig vagy még annál is tovább folytatni, míg 17% azzal számol, hogy 59 éves kor után nem fogja tudni folytatni jelenlegi munkáját. A válaszadók több mint fele látta úgy, hogy munkahelye nincsen felkészülve az idősebb dolgozók igényeire.

 Az idősebb dolgozók munkabiztonsága és egészségvédelme

Miközben az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség az európai évet népszerűsíti, egyúttal szeretnénk hangsúlyozni azt is, mennyire nélkülözhetetlen a munkabiztonság és az egészségvédelem, valamint a munkahelyi egészséges életmód népszerűsítése, a munka minden szakaszában, ha azt akarjuk, hogy az idősebb emberek is tovább legyenek képesek dolgozni.
Ha arra kívánjuk bátorítani a munkavállalókat, hogy tovább maradjanak a munkaerőpiacon, akkor fel kell lépnünk a jelenleg még létező, az idősebb dolgozók ellen irányuló diszkriminációval szemben: az európai év egyik fő célja ezen negatív gondolkodásmódok megváltoztatása. Ahelyett, hogy az idősebbekre a munkaképes korú lakosságra nehezedő teherként tekintenének, fel kellene ismerni azokat az értékes készségeket és tapasztalatokat, amelyekkel ők rendelkeznek, és a különféle módokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a munkahely működéséhez.
Ugyanakkor bizonyos értelemben az idősebbek jóval védtelenebbek is. Sokkal nagyobb eséllyel válnak például halálos kimenetelű munkahelyi baleset áldozatává. A hosszú távú egészségügyi problémák súlyosbodnak az évek múlásával: a mozgásszervi betegségek kiemelt gondot jelentenek, ezenkívül a depresszió is gyakori oka az idő előtti nyugdíjba vonulásnak. Természetesen a nagy fizikai igénybevételt jelentő munkáknál valamennyi korban nagyobb a betegszabadságok száma, de ez jelentősen emelkedik a 45 és 50 év közötti dolgozóknál. Azonban egyénenként nagy eltérések lehetnek bármely korban a személy által végezhető munkák tekintetében, és a legtöbb idősebb dolgozó képes megőrizni egészségét és fizikai képességeit, ha erre adottak a megfelelő körülmények.

Életkorkezelés a munkahelyen

Nagyon fontos hangsúlyoznunk az életkorkezelés kiemelt szerepét a munkahelyen: a vezetőknek képesnek kell lenniük figyelembe venni az életkorral kapcsolatos tényezőket, amikor feladatot osztanak egy adott alkalmazottra, hogy kortól függetlenül, mindenki el tudja végezni a munkáját. Ez azt jelenti, hogy a „munkaképesség”-re kell összpontosítanunk: meg kell találni az elvégzendő munka és az egyéni erőforrások közötti helyes egyensúlyt.
E tekintetben számos lépést tehetnek a munkáltatók. Lehet népszerűsíteni az egészségvédelmet, például azzal, hogy a helyes étkezésen, folyadékbevitelen és testmozgáson keresztül segítenek a dolgozóknak az egészséges életmód fenntartásában. Továbbá készíthetnek kockázatértékelést is, amelyben figyelembe veszik az egyes dolgozók közötti különbségeket a képességeik és egészségük vonatkozásában. A kor csupán egy szempont a sok közül, amit figyelembe kell venni, amikor a vezetők a megfelelő személyt keresik egy adott munka elvégzésére.
Végezetül pedig az életkorkezelés elengedhetetlen része az egyes munkafeladatok átszabásának, hogy azok megfeleljenek az idősebb dolgozók erősségeinek, igényeinek és képességeinek. Kutatások szerint számos módon lehet javítani a munkaképességet a munkaszervezésen, a munkaórákon, a képzéseken, az ergonómiai intézkedéseken és egyéb lépéseken keresztül. A leghatékonyabban pedig úgy lehet a dolgozók igényeihez alakítani a munkahelyet, ha bevonjuk őket is az intézkedések megtervezésébe és kivitelezésébe. Ők a saját munkahelyük igazi szakértői.
Számtalan példa van arra, hogyan működik ez a gyakorlatban. Egy gyártó vállalat például egy „Age Master” (kormester) kezdeményezést vezetett be, amelyben az 58 év feletti alkalmazottak extra szabadnapokat kapnak fizikailag megterhelő munkavégzés után, hogy jobban kipihenhessék magukat. Ennek eredményeként az idősebbek körülbelül három évvel elhalasztották a vállalatnál a nyugdíjba vonulásukat. Egy energetikai vállalat pedig egy „80-90-100” elnevezésű programot indított, amely lehetővé tette az idősebb dolgozóknak, hogy 20%-kal csökkentsék a munkaidejüket, amiért mindössze a fizetésük 10%-ról kellett lemondaniuk, és továbbra is megtarthatták valamennyi nyugdíjjuttatásukat. Ez is azt eredményezte, hogy a dolgozók később mentek nyugdíjba.
Ezek a példák jól mutatják, hogy az emberek képesek és hajlandóak is tovább munkában maradni, ha erre motiválják őket. Kutatások pedig kimutatták, hogy mindez a betegszabadságok arányának csökkenését, a munkaképtelenséghez kapcsolódó költségek csökkenését és nagyobb munkahatékonyságot is eredményezett. Az ilyen típusú befektetések megtérülési aránya pár éven belül elérheti a 3–5 az 1-hez arányt.
Az európai munkahelyeken alkalmazott életkorkezelés alapján egyértelmű különbség mutatható ki azon szervezetek között, amelyek problémamegoldó és proaktív hozzáállással foglalkoznak az idősödő alkalmazottaikkal, és azok között, amelyek nem törődnek ezzel. Azok a szervezetek, amelyek az idősödő munkaerőre csak problémaként tekintenek, sokkal kevésbé sikeresek, mint azok, amelyek meglátják a helyzet kínálta lehetőséget, és igyekeznek a legtöbbet kihozni abból, hogy a fiatalabb dolgozók például tanulhatnak is az idősebbektől.
Az aktív idősödéssel érdemes komolyan foglalkozni, mert később megtérül, és nem csak a munkavállalók és munkaadók számára. Egy közelmúltban végzett kutatás rámutatott, hogy minél jobb a nyugdíj előtti munkaképességünk, annál jobb életminőséget élvezhetünk utána, mert kevesebbszer betegszünk meg, és kevésbé épülünk le szellemileg és fizikailag. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunk számára kevesebbe kerül az egészségügy fenntartása. A munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe történő befektetés egy mindannyiunknak szóló befektetés. Fontos azonban, hogy ezt minél előbb megtegyük, mert a mostani fiatalok lesznek a jövő idősödő dolgozói.
Mindennek az alapja egy megelőző gondolkodásmód bevezetése, valamint az emberek arra való ösztönözése, hogy aktívan részt vegyenek egy jobb munkahelyi környezet kialakításában. A jó vezetői hozzáállás és az alkalmazotti részvétel bizonyított sikertényező.

Ha többet szeretne megtudni az EU-OSHA ezen a téren végzett munkájáról, látogasson el az alábbi oldalra:

http://osha.europa.eu/en/priority_groups/ageingworkers

vagy töltse le uniós társügynökségünk,

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund) oldalán található forráscsomagot az alábbi címen

http://www.eurofound.europa.eu/resourcepacks/activeageing.htm

A klíma miatt nyáron ne fájjon a torka!

Nyáron kevés dolog kellemetlenebb annál, mintha fájó torokkal, tüsszögve fújjuk az orrunkat, pedig minden ötödik megbetegedés ebben az időszakban következik be. A nyári megfázás hátterében gyakran a légkondicionáló készülékek nem megfelelő beállítása és használata áll.

A hirtelen hőmérsékletváltozás a kinti meleg és a klímás helyiség között szintén megviseli a szervezetet, ami tovább növeli a betegség kockázatát. Ahhoz, hogy a legforróbb hónapokban se legyen piros az orrunk és rekedt a hangunk, elegendő egy kicsit odafigyelnünk. A témával kapcsolatban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa ad pontosabb tájékoztatást.

„A nyári megfázást okozó vírusok sajnos a magas hőmérsékletet is kedvelik, mert így könnyebben tudnak szaporodni, de alapvetően hasonlóak azokhoz, amelyek télen fenyegetik az egészségünket. A vírusos betegségek leggyakoribb tünetei a fejfájás, a hőhullámok, hidegrázás, a rossz közérzet, a torokszárazság, a rosszullét és az ízületi fájdalmak. Ezek a betegségek rendszerint kevésbé súlyosak, azonban ha a tünetek egy hét után sem enyhülnek, vagy magas láz kíséri, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni” – mondta Dr. Nagy-László Nóra.

Ma már a legtöbb üzletben és munkahelyen megtalálható a légkondicionáló berendezés, de egyre többen szereltetnek be klímát saját otthonukba is. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az előnyös tulajdonságai mellett – például csökkenti a hőártalmak következtében kialakult halálesetek számát –, a készülék több veszélyt is hordoz magában. Amellett, hogy fülfájást okozhat, kiszáríthatja a szemeket, valamint az orr nyálkahártyáját, amely így támadási felületté válik a vírusok számára. Nem megfelelő beállítása esetén pedig komoly stresszhatásnak teszi ki a szervezetünket is, mert a meleg levegő után a hőelvezetést végző kitágult erek azonnal összehúzódnak a hidegben, ezáltal romlik a vérkeringés. Hasonló a helyzet az autóba szerelt légkondicionálókkal is, csak ott még koncentráltabban ér bennünket ez a hatás.

A legjobb, amit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt. A légkondicionáló beállításakor a legfontosabb alapszabály, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség legfeljebb 5-8˚C legyen, és lehetőleg minél alacsonyabb fordulatszámon működtessük a készüléket, így ugyanis kevésbé lesz huzatos a helyiség vagy az autó. Figyeljünk oda arra is, hogy a hideg levegőt soha ne irányítsuk közvetlenül az arcunkra, testünkre. A közlekedési eszközökön ne álljunk az ablak mellé, ha pedig autóval utazunk, ne tekerjük le teljesen az ablakot, így nem ér bennünket erős szembeszél.

„Sokat teszünk a megelőzés érdekében, ha nyáron is odafigyelünk immunrendszerünk erősítésére. Kerüljük a túl erős UV sugárzást, és árnyékban is használjunk naptejet, mert a leégés nemcsak a bőrnek, hanem a szervezetünk egészének, így immunrendszerünknek is árt. Fogyasszunk minden nap kellő mennyiségű folyadékot, lehetőleg szénsavmentes ásványvizet, illetve könnyű ételeket. Mielőtt egy jóval hidegebb helyiségbe mennénk be, próbáljuk kissé lehűteni testünket, vagy terítsünk magunkra egy sálat” – fűzte hozzá a doktornő.

Forrás: morpho.hu

Új gyógyszer zsibbadó lábra

A nyugtalanláb-tünetcsoport pontos okát még nem sikerült tisztázni. Vannak bizonyos ideggyógyászati betegségek, amelyek esetén gyakrabban jelentkezik, de eddig sem a tünetek megjelenésének magyarázatát, sem megfelelő kezelését nem sikerült megoldani.
A nők gyakrabban tapasztalják ezt a kellemetlenséget, és sajátos módon jelenhet meg a terhesség időszakában, de szerencsés esetben a szülést követően megszűnik. A kor előrehaladása is hozzájárulhat a szindrómához, és bizonyos gyógyszerek szedése ugyancsak kiválthatja.

Japánban az Astellas és a XenoPort gyógyszergyár közösen hozta forgalomba a Regnite nevű készítményt, amelyet a gyógyszerkészítményekkel foglalkozó hivatal az év elején engedélyezett, és most jelent meg a patikákban. A korszerű gyógyszereket világszerte igyekeznek a cégek úgy elkészíteni, hogy a napi adagot egyszeri bevétellel megkaphassa a beteg. Ez a szer is így szedhető. A bélből történő fölszívódás után a hatóanyag, a gabapentin az idegek végkészülékein bizonyos kalciumcsatornákhoz kötődik. A korai vizsgálatok tanúsága szerint a készítmény adagjának növelésével a hatás is fokozódik.

A gyógyszert az illetékes hivatal az idén januárban engedélyezte, de csak most került forgalomba. Az első kedvező vizsgálatok adatai után a gyógyszer tényleges hatékonyságát a sok betegen történő alkalmazás igazolhatja.

Forrás: magyarszo.com/fex.page:2012-07-25_Uj_gyogyszer_zsibbado_labra.xhtml

A kacagás belső kocogás

Egyre több hahotajóga-klub van. A résztvevők először bemelegítik arcizmaikat, melyekre a közel egyórás röhögés során szükségük lesz. Néhány jógalégzés után halandzsaparti keretében üdvözlik egymást. Értelmes szó nem hagyhatja el ajkukat. Nevetnek némán, zümmögve, csukott szájjal, teli szájjal.

A kacagóklubot Domján Ferenc okleveles kacagáskarnagy, dr. Madan Kataria által speciálisan kiképzett magyar nevetéstréner vezeti. Azt mondja, a szervezet háromféle módon reagál a stresszre. Harcol, menekül vagy nevet. Ő az utóbbit tartja a legegészségesebbnek.

A nevetés az ember különleges kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az önbizalmat, kibontakoztatja a kreativitást. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer.
Mélyíti a légzést, javítja az oxigénellátást, csillapítja a fájdalmat, csökkenti a stressz ártalmait, elősegíti az immunrendszer védekezőképességét, megelőz és gyógyít.

Egy indiai orvos, dr. Madan Kataria találta ki a Hahotaklub hálózatot, amely az 1995-ös kezdetek óta mára már világméretű mozgalommá nőtte ki magát. Állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, amivel amúgy is főleg csak magunkat tudnánk mérgezni, méghozzá szó szerint. A nevetés mindig pozitív - vallja az indiai orvos.

Budapesten egyre több hahotajóga-klub van. Például minden vasárnap 14 órakor, időjárástól függetlenül, a margitszigeti szökőkútnál várják azokat, akik csatlakozni szeretnének a klubhoz.

 
Forrás: STOP/Kiskegyed