A koleszterin az ember számára nélkülözhetetlen – szerepe pótolhatatlan a sejthártyák felépítésében vagy a nemi hormonok és a „stresszhormon” képződésében. Nem e létfontosságú molekulával van tehát a gond, hanem az emberrel, aki nem tart mértéket, és felesleges mennyiségben fogyasztja el az állati termékekkel együtt.
Hibás az a kényszerképzet, hogy az emelkedett koleszterinszint feltétlen kóros. A pajzsmirigy alulműködésekor vagy tartós stressz esetén is megemelkedik a szintje. Mivel a koleszterin csak a vér útján juthat felhasználása helyére, ha többre van szükség belőle, magasabb lesz az értéke is a mérés során. Stresszhelyzetben, amikor sok stresszhormonra (kortizolra) van szükség, nyilván több koleszterin kerül a mellékvesékbe – a stresszhormon előállításának a helyére –, hogy a szerv biztosíthassa az utánpótlást.
De magas a koleszterinszint akkor is, ha a mérés előtt egy-két nappal tojás, szalonna vagy más, állati zsírt tartalmazó étel fogyasztása történik. A magas koleszterinszint tehát egyaránt jelentheti a szervezet normál működését, és jelenthet fokozott kockázatot is. A gondot az elkülönítés lehetősége jelenti, hogy mikor melyik esetről van szó.
A probléma oka
A kétféle helyzet elkülönítésének kulcsa az életmódban keresendő. Ha a magas koleszterinszint mellett jellemző az ülő, mozgásszegény életmód, az állati eredetű táplálékok rendszeres fogyasztása, valamint egyéb kockázatnövelő káros szokások (dohányzás, koffein, alkohol) fennállása, akkor valószínű, hogy a magasabb koleszterin valóban rizikótényezőt jelent. Ha azonban a táplálkozás döntően növényi étrendre épül (zöldségek, gyümölcsök, gabonák, csírafélék, olajos magvak), akkor a magasabb koleszterinszint oka máshol keresendő.
Ilyen eset a már említett tartós stressz, vagy a pajzsmirigy alulműködése is. Ilyenkor nem a koleszterin, hanem a stressz csökkentése vagy hatékonyabb kezelése a megoldás. Ha a stressz tartósnak bizonyul, és a szervezet kifárad, egy idő után a pajzsmirigy is elkezd alulműködni. Az ilyenkor jellemző magasabb koleszterinszint a szervezet védekező mechanizmusainak egyik következménye. Indokolatlan csökkentése ilyenkor éppen a szervezet ellen lehet. Ez a helyzet a hormonegyensúly zavarainak esetén is. A magasabb koleszterinszint tehát nem minden esetben és mindenáron csökkentendő, csak akkor, ha indokolt.
Az étkezés szerepe
A rejtett koleszterin, amelyet a hús, a belsőségek, a tojás és más állati termékek tartalmaznak, valóban ártalmasak, ha rendszeresen kerülnek a szervezetbe. Ha ezen felül még a testmozgás is hiányzik, amely részben akadályozná annak lerakódását, még nagyobb a kockázat. A feleslegesen bevitt koleszterint kénytelen a szervezet valahol „elhelyezni”. Így döntően az erekben, azoknak is a már károsodott, vagy különösen terhelt területein, elágazódási pontjain rakódik le, amelyben később mész jelenik meg.
A koleszterin lerakódása, valamint a következményes érszűkület megdöbbentő mértéket ölthet. De megdöbbentő a szervezet bámulatos képessége is, ahogy ezt a szűkületet képes ellensúlyozni. A nyaki főverőér akár 60-80%-os mértékben is beszűkülhet, mire az első tünetek (feledékenység, memóriazavar, szédülés) megjelennek. Ha az életmód nem változik, előbb-utóbb a többi ér is hasonló sorsra jut.
A koleszterin lerakódása és a meszes erek által okozott érszűkület következtében a szövetek – elsősorban az agy – vérellátásának biztosítására a szervezetnek növelnie kell a vérnyomást. S mivel idősebb korban már nagyobb a szűkült erek aránya, ezért az optimális vérnyomásérték is magasabb. Az ilyen helyzetekben alkalmazott túlzott vérnyomáscsökkentés kétélű fegyver, amely bizonyos körülmények esetén –
például fizikai vagy szellemi terhelés alkalmával – kockázatossá is válhat. A mindenáron való csökkentés helyett inkább csak szabályozni kell a vérnyomást.
Dr. Csiszár Miklós
Forrás: http://www.izekeserzesek.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése