A mai gyerekeknek egyre kevesebb kapcsolatuk van a természettel, ami negatívan hat mind egészségi állapotukra, mind fejlődésükre. A szabadban való játéknak rengeteg jótékony hatása van: fokozza a kreativitást, javítja a problémamegoldó képességet és segít, hogy gyermekeink megtanuljanak felelősséget vállalni magukért.
Amerikai felmérések szerint a mai gyerekek 64 százaléka csak hetente egyszer játszik a szabadban, jelentős százalékuk sohasem jár gyermekkorában - sőt, később felnőttként sem - tanyán, farmon, háztáji gazdaságban.
Csak elenyésző százalékuknak adatik meg, hogy gyermekkorában fára másszon, patakban fürödjön, malacot, tyúkot etessen, erdőben, folyóparton csatangoljon, azaz hogy együtt éljen a természettel.
Rengeteg hátránya van nagyvárosban felnőni
Ily módon nem csoda, hogy a most felnövő generáció számos téves ismerettel rendelkezik a természettel kapcsolatban, hiszen felfedezni sincs lehetőségük. Egy átlagos kiskamasz valószínűleg többet tud mesélni a Csillagok Háborújában szereplő robot, R2-D2 (ejtsd: artu-ditu) kalandjairól, mint a falusi házak körüli tipikus állatokról.
A gyerekek többsége manapság ötven négyzetméteres lakásban nő fel, ahol naponta órákon keresztül tévét néznek, és a számítógép előtt görnyednek.
A városban élő gyerekek ráadásul még abból a szempontból is hátrányos helyzetben vannak a falusi kölykökkel szemben, hogy a legtöbb szülő 14 éves koráig nem szívesen engedi csemetéjét felnőtt felügyelet nélkül utcára, mert tartanak a forgalmas utcák miatti veszélyforrásoktól.
Az elektronikus kütyük fogságában
A gyerekek természethez fűződő viszonyát az elmúlt évtizedekben markánsan befolyásolta a technikai fejlődés: ugyancsak amerikai felmérések szerint a 8-18 évesek több mint 7 órát töltenek naponta elektronikus szórakoztató eszközök használatával.
Emellett az iskoláskorúak az oktatási intézmények felől is egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, valamint délutánjaik sem szabadok, hiszen kell az idő különórákra, sportolásra.
Pedig a szakemberek szerint a kábeltévé, videójátékok és az internet korában még fontosabb, hogy a gyerekek ne veszítsék el a kapcsolatot a természettel, és tudják élvezni a szabadtéri kalandokat. Orvosok, pszichológusok, pedagógusok és szociológusok egybehangzó véleménye, hogy a szabadban történő játék hiánya nemcsak az egyén fejlődésére, hanem magára a társadalomra is káros.
A természetről szóló tudást ne a biológia könyvből szerezze meg a gyerek!
Egy-két generációval ezelőtt a gyerekeknek természetes volt a kimozdulás, kirándulás, a nagyszülőknél nyaralás, amiből nagyon sokat profitálhattak.
"Az állatok életmódját a természetben közvetlenül tapasztalhatták meg, például ha háziállatokat tartottak a nagyszülők, akkor láthatták, ahogy a csirkék szaladgálnak az udvaron, vagy ha ilyen nem volt, akkor megfigyelhették a kertben élő csigák, kukacok, békák viselkedését, és ezáltal a közvetlen érintkezés, a saját tapasztalatok által váltak a gyermekek tájékozottabbá, nem pedig a biológiai könyvből kellett megismerniük az állatokat. A tapasztalat által megszerzett tudás pedig sokkal értékesebb és hosszabb távú, mint az elméletben megszerzett tudás" - nyilatkozta lapunknak Deliága Éva gyermekpszichológus.
A szabad levegőn szaladgálás továbbá fejlesztő hatású, a mozgás elősegíti az idegrendszer fejlődését.
"Ma sajnos a családoknak külön erőfeszítés, hogy a természetbe kimozduljanak, elmenjenek kirándulni, nem könnyen elérhető, mindennapos tevékenység. Sajnos én is azt látom, hogy folyamatosan csökken a természetben, természetes körülmények között töltött idő" - tette hozzá a szakértő.
A természet növeli az önbizalmat, csökkenti az agressziót
A szabadban való játék hiányának legfontosabb következménye az elhízás. De nem csak a mozgás miatt hasznos a természetben töltött idő, több vizsgálat is igazolta, hogy javítja a figyelemzavaros hiperaktivitást, a tanulási zavarokat, fokozza a kreativitást, és jótékony hatással van a lelki egészségre is.
Már félórányi szaladgálás is jelentős hatással van a gyerek kedélyállapotára és önbizalmára. A kinti játék ezen kívül javítja a problémamegoldó képességet, a koncentrációt és az önfegyelmet is, valamint elősegíti az együttműködést és a rugalmasságot is. Csökken az agresszió szintje és javul a hangulat is tőle.
A természet tehát egyben egy eszköz ahhoz is, hogy a gyerekek saját magukat is jobban megismerhessék. Amikor ugyanis fára mászik, azt is megtanulja, hogyan vállalhat felelősséget saját magáért, és hogyan mérje fel rá leselkedő veszélyeket. Ha leesik, jó leckét kap kockázatból és jutalomból.
A természet ezernyi csodája a játszótéren nem fedezhető fel
Ha idős embereket kérdezünk meg legkedvesebb gyerekkori játékukról, a legtöbben valamilyen szabadtéri, felnőttek nélküli tevékenységet fognak említeni.
Ez a mai gyerekek többségének már nem adatik meg: csak egyötödük játszik rendszeresen a szabadban, míg szüleik korosztályának 70 százaléka a természetben töltötte gyermekkora nagy részét.
Nagyon fontos lenne hát, hogy kimozdítsuk gyermekeinket, hogy ne csak a játszótereken, hanem a természetben: erdőkben, mezőkön is felszabadultan játszhassanak. Olyan helyeken, ahol nincsenek előre felépített játékok, csupán fatörzsek és sáros pocsolyák, gombák és galagonyák, hangyák és gyíkok, és még ezernyi apró csoda.
A gyerekek ilyen környezetben saját maguk kihívásaival nézhetnek szembe, saját magukért vállalhatnak felelősséget és saját kalandjaikból tanulhatnak. Ezt pedig felnőttként, naponta egy órás játékkal a játszótéren nem taníthatjuk meg nekik.
Sok gyerek a legnépszerűbb zöldségeket sem látja kertben nőni
A természettől való eltávolodás egy másik következménye étkezési szokásaink megváltozása. Már nem a kertben termesztett zöldséget-gyümölcsöt esszük nap mint nap, mint őseink egy-két generációval előttünk. Sőt, sokszor nem is ismerjük a zöldségeket-gyümölcsöket, amelyeket a boltban megveszünk: azt sem tudjuk, mit eszünk!
"A kutatások szerint az emberek tisztában vannak a globális környezeti problémákkal és nem érzik magukat tehetetlennek, tudják, milyen előnyei vannak annak, ha helyi vagy bio termékeket vásárolnak, de nem teszik. Ennek számos oka lehet, például túl drága a bio élelmiszer, ily módon nem illeszthető be a jelenlegi életmódba " - mondja Balázs Bálint környezeti társadalomkutató. Elmondása szerint a magyar gyerekek azonban kevésbé tájékozatlanok, mint a tőlünk nyugatabbra élő országokban.
Magyarországon a gyerekek helyzete közel sem olyan rossz, mint a nyugat-európai társaiké. A magyar társadalom minden csoportjában jelentős az agrárérintettség, szinte mindenhol van egy olyan családhoz közel álló ember, nagyszülő, rokon, akinek van köze a vidéki élethez és a gazdálkodáshoz. Nyugat-Európában ez nincs így, a gyerekeknek gőzük sincs arról, mi az a sárgarépa vagy a krumpli.
"Nálunk nem ilyen vészes az ételekkel kapcsolatos tudatlanság, ha mutatunk egy répát nekik, fel fogják ismerni, legfeljebb azzal nincsenek tisztában, hogy a szupermarketes szépen megtisztított répa miért nem olyan egészsége, mint a biorépa" - magyarázza Balázs Bálint.
Arra a kérdésre, hogy ez a tendencia merre vezet, a szociológus bizakodó választ adott: úgy véli, hogy az emberek újra a természetes, az autentikus, a történetileg-kulturálisan sokszínű, a családi, a közösségi, a helyi felé fordulnak. "A jövőben a megerősödött globális élelmiszer-ellátás mellett meg fog erősödni egy új típusú, helyi élelmiszer kultúrát felértékelő mozgalom" - adott hangot reményének Balázs Bálint.
Forrás: www.lifenetwork.hu
