A sugárzás nem látható, és talán ezért félnek tőle olyan nagyon az emberek. Pedig a különböző radioaktív anyagokat már „megszelídítették” és nagy sikerrel alkalmazzák nemcsak energiatermelésre, hanem a gyógyításban is. És nem csak az onkológiai osztályokon.
Sugárterhelés egy banántól?
Érdemes leszögezni, hogy maga az emberi test is sugárzik: bármilyen hihetetlen, de radioaktívak vagyunk. Az emberi szervezetet atomok építik fel. Ezek közül a szén és a kálium izotópja radioaktív, tehát folyamatosan bomlanak. Az ember szervezetében másodpercenként 9000 bomlás történik, vagy ha úgy jobban tetszik: óránként közel 16 millió sugárzó atom bomlik el szervezetünkben.
Az ember állandóan ki van téve különböző természetes és mesterséges eredetű sugárzásnak kívülről, belülről egyaránt. A külső sugárzás főleg a légkörből, a talajból származik. Belsőleges sugárterhelés élelmiszerekkel, azaz evéssel, ivással vagy a belélegzett levegővel jut a szervezetbe. Nyilván senki sem gondol erre, amikor mondjuk megeszik egy banánt. Pedig a gyümölcsben is kimutatható nagyon minimális sugárzás.
Érdekes, hogy a természetes eredetű sugárterhelés körülbelül kétharmada viszont a belélegzett radioaktív anyagoknak tudható be. Ezek fő forrása az épületek falazóanyagának urántartalmára vezethető vissza. Az urán bomlásakor radongáz keletkezik, melyet a lakásban tartózkodva belélegzünk. Persze ha rendszeresen szellőztetünk, még ez az elenyésző mennyiség is tovább csökkenthető. Ha pedig fából építkezünk, nincs mitől tartanunk. Az építőanyag egyébként annál több radioaktív anyagot tartalmaz, minél tömörebb.
A Vészhelyzetben CT-t kérnek
A gyógyításban a sugárzó anyagokat a diagnosztikában és a terápiákban hasznosítják, néhány esetben mással nem helyettesíthetők. A röntgenezés, a CT és az izotópkezelés során mind-mind valamilyen radioaktív anyagot használnak. Szerencsére egyre modernebb gépeket fejlesztenek ki, és az egyik szempont mindig az, hogy minél kevesebb sugárterhelés érje a beteget.
A röntgen a leggyakrabban használt sugárterhelést okozó diagnosztikai eszköz. Korszerű digitális változata a legjobb. A fogászatban például tizedannyi sugárzást jelent a beteg számára a digitális, mint a hagyományos röntgen.
A CT, azaz komputertomográf szintén röntgensugárral működik. Nagyon gyors, pontos (különböző metszetű) képeket képes szolgáltatni a test belsejéből. Pillanatok alatt elkészíti a teljes testről a felvételeket, és ezzel például gyors áttekintést ad egy súlyos balesetet szenvedett páciens állapotáról. Az orvosi sorozatokban szinte mindig CT-t készítenek, ha bevisznek egy vérző sérültet a sürgősségi osztályra. A daganatok diagnosztikájában is fontos szerepe van ennek a képalkotó eljárásnak, de például tüdőembólia vagy szívvizsgálat esetén is bevethető.
A diagnosztizáláshoz egyes vizsgálatoknál a betegnek valamilyen sugárzó anyagot adnak be szájon át vagy vénán keresztül. Ez a radiofarmakon vagy radioizotóp olyan sugárzó készítmény, amely bizonyos sejtekhez, szövetekhez kötődve nyomjelzőként működik. A beteg fölé helyezett jelfogó készülékkel, azaz egy speciális kamerával megállapítható, mely kóros képletekhez kötődött, illetve ezek a beteg területek hogyan viselkednek működés közben. Nagyon jól vizsgálható például a szív működése, az agy vérellátása vagy a hormonrendellenességek, a daganatok.
Forrás: www.nana.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése