A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyógyító kerti vetemények. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyógyító kerti vetemények. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 24., péntek

Ami jót tesz az emésztőrendszerünknek

Emésztőrendszerünknek sem árt olykor egy kis kényeztetés. A savanyú káposzta leve például tökéletesen alkalmas erre. Kímélő módon élénkíti az anyagcserét, megoldást nyújt emésztési panaszokra. Méregtelenítő kúránkat, diétánkat is érdemes savanyúkáposzta-lével elkezdeni. De javasolt kipróbálni a legjobb fogyókúrás élelmiszereket is.



Burgonya: a főtt burgonya energiatartalma mindössze 70 kalória (10 dkg). Lassan szívódik fel, így tartósan enyhíti az éhségérzetet.

Csirkemell: kevés zsírt és sok egészséges fehérjét tartalmaz. Zsíros bőre nélkül fogyasszuk.

Chili: élénkíti az emésztést és a zsírégetést.

Kétszersült: telíti a gyomrot, ritkábban éhezünk meg.

Lencse: kalória- és zsírszegény, de sok nyomelemet tartalmaz. Annyit ehetünk belőle, amennyi jólesik.

Sovány sajt: rendkívül értékes aminosavjai és fehérjéi miatt fogyasszunk minél többet.

Grépfrút: a gyümölcs keserű anyagai fokozzák a telítettségérzést. Vízhajtó hatású.

Articsóka: stabilizálja a vércukorszintet, élénkíti a zsírégetést.

Zabpehely: egészséges rostokban gazdag, fokozza a jóllakottság érzését.

Alma: élénkíti az emésztést. Mindig legyen a táskánkban, mert hatásosan csillapítja az éhséget.


Forrás: stop.hu 

2010. július 5., hétfő

... a cékláról

A céklalé nitráttartalma miatt segít a vérnyomás csökkentésében - idéztek londoni kutatókat.
A céklalé jótékony hatására vonatkozó tanulmányt végeztek brit tudósok. Szerzői szerint 24 órán át csökkentette a vizsgálatba bevont emberek vérnyomását, ha céklalevet ittak vagy nitrát tablettákat kaptak. Azoknál volt jelentősebb a hatás, akiknek a vérnyomása egyébként magasabb volt.

A kutatók úgy vélik, a magas vérnyomást a mostaninál természetesebb módon is lehetne csökkenteni, hiszen több zöldségben megtalálható a nitrát.

Kimutattuk, hogy a cékla és a nitrát kapszulák egyformán hatékonyak a vérnyomás csökkentésében - hangsúlyozta a kutatásvezető, a londoni orvostudományi egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók igazolták, hogy a céklában található szervetlen nitrátok a zöldséglé elfogyasztása után nitrogén-oxiddá alakulnak.

A szakemberek szerint a leveles zöldségek - saláta, cékla - fogyasztása csökkenti leginkább a szélütés és a szívroham kockázatát, mert ezeknek magas a szervetlen nitráttartalma.

Forrás: csaladilap.hu

2010. március 21., vasárnap

... a spenótról


A paraj évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet kapott a népi gyógyászatban. Ajánlották többek között mind magas, mind alacsony vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen, illetve várandósoknak is. Kisbabáknak heti egyszer ajánljuk - csirkehússal, - májjal, később pedig habarva is.
Legismertebb neve a paraj és a spenót, de hívják spenátnak, spinátnak, spinácnak és barátparéjnak is. A libatopfélék családjába tartozó, egyéves, lágyszárú, többnyire kétlaki növény latin neve Spinacia oleracea. Téli és nyári parajt is termesztünk, szezonja ezért hosszú - s amikor épp nem jutunk friss áruhoz, az élelmiszerüzletekben bármikor hozzáférhetünk levelesen vagy pépesítve lefagyasztott változatához!

 A perzsa fű térhódítása
Gyógyító hatás szempontjából az egyik legértékesebb zöldségfélénk. Perzsa fű néven már a VIII–IX. században ismert volt a Közel-Keleten. Onnan vitték az arabok Spanyolországba. Angliában a XVI. században még újdonságként emlegetik. Hazánkba a törökök hozták a XVI–XVII. században. A legkorábbi friss zöldség, és az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Könnyen emészthető, nagy tápértékű. Jellegzetes ízét nem mindenki szereti. (Rengeteg receptet találsz válogatásunkban.)
Gyógyhatása
Mivel sok fehérjét, vitamint (A, B, C, K) és ásványi anyagot (főként magnéziumot, káliumot, kalciumot, vasat) tartalmaz, kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban, ezért csecsemőknek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt javasolt táplálék. 

Ajánljuk nyersen, salátában fogyasztva, mert úgy sokkal több hasznos alkotóelem marad a zöldségben. Nyersen meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést, főzéskor ez az ellenkezőjére fordulhat. Főzéskor a rendkívül hőérzékeny folsav is megsemmisül, pedig a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav-szintézishez, a magzati fejlődéshez és még számos élettani működésünkhöz. Várandósság idején fokozott spenótfogyasztást ajánlunk!
Magas karotinoid- és klorofill-tartalma miatt ajánlható rákos megbetegedések megelőzésére. Nyersen a bélműködést serkentő és vastagbéltisztító hatású, a benne lévő kálium vérnyomásszabályzó. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességektől. Spenótfogyasztással csökkenthető a vércukorszint, erősíthető az immunrendszer, a látás, és frissen tartható az időskori emlékezet. Alacsony energiatartalmának köszönhetően fogyókúrás étrendben is tökéletes helye van.

Hogyan tároljuk?
Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a paraj levelei ropogósak legyenek! A kiválogatott, egészséges leveleket nedves ruhába csavarva a hűtőszekrényben 12 óra hosszat tárolhatjuk. Ha nem tudjuk azonnal felhasználni, akkor feldolgozva tegyük a mélyhűtőbe, vagy gyorsfagyasztott terméket vásároljunk. A paraj nitrátot tartalmaz, ezért a szárakat szedjük le, és mindig frissen használjuk fel, ne hagyjuk megfonnyadni!
Forrás: www.astronet.hu

2010. március 10., szerda

… hadüzenet a főzeléknek

Kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy nem hajlandók megenni bizonyos ételeket. Egyéni ízlés vagy rossz étkezési szokások, betegségek, a legkisebbeknél pedig fogzás is okozhatja a jelenséget. Hosszabb ideig tartó válogatás esetén szakorvoshoz kell fordulni.
"Gergő sosem volt jó evő, de mostanra a helyzet annyira leromlott, hogy csak palacsintát és rántott húst hajlandó enni, zöldségről, főzelékről hallani sem akar. Az óvodai ebédet nem hajlandó megenni, inkább vajas kenyeret eszik, mert persze a felvágott se kell" - mesélt problémájáról egy hatéves fia étkezési gondjaival küzdő anyuka.
Gyakran szembesülnek a szülők azzal a problémával, hogy csemetéjük nem eszik meg akármit. Többé-kevésbé minden gyermek válogat, hiszen ízlésük is különböző, étvágyuk is változó lehet. Sokféle okra vezethető vissza a válogatás, és időtartama is változó. Lehet, hogy bizonyos ízeket nem szeret egy gyerek, máskor pedig rosszul érzik magukat, betegek, azért válogatnak.

Közbeszólhat egy betegség is

Akár egy betegségtől is függhet, mit esznek meg épp, és mit nem. Amelyik kicsinek fáj a torka, az a pépes ételt kívánja, amelyiknek a hasa fáj, az kevés ételt fogad el. Általában átmeneti a válogatás, de figyelnünk kell bizonyos jelekre. Gyanússá akkor válik, ha hirtelen kezdenek el kerülni bizonyos ételeket, mert lehetséges, hogy ennek hátterében egészségügyi okok állnak.
"Ha egyféle élelmiszert utasítanak el konzekvensen a gyerekek, akkor figyelni kell, hiszen okozhatja allergia vagy táplálék intolerancia" - hívja fel a szülők figyelmét a problémára Dr. Karoliny Anna gyermekgyógyász. "Elképzelhető, hogy tejcukor, vagy a gyümölcscukor érzékenység miatt nem hajlandó elfogyasztani egy-egy típusú ételt a kisgyermek. Gyakran ösztönösen érzik, hogy mi okoz nekik panaszt és mi nem. Például a paradicsomot van, aki azért nem eszi meg, mert csípi a száját, csak ezt még nem tudja a szülőknek elmondani. Utólag, szakorvosi vizsgálat során kiderülhet, hogy allergiás rá".

Szénhidrátok, zsír, fehérje, vitaminok, nyomelemek

Amikor egyoldalúan táplálkozik a gyermek, akkor az úgynevezett makronutriensek azaz a fő tápanyagok, mint a szénhidrát, zsír és fehérje - nem megfelelő arányban kerülnek a szervezetébe. Ez a felépítő folyamatok komoly zavarához vezethet, például nem fejlődik megfelelően a gyermek izomzata ilyenkor. Ezért is lényeges a fehér-, vagy az idegrendszer számára a zsír és cukorbevitel. Gyermekek esetében nehéz meghatározni, mennyi kalóriára van szükségük naponta, de ha válogatnak, meg van rá az esély, hogy nem jut elegendő kalória a szervezetükbe. Ennek következménye lehet például a növekedési zavar.
Szerencsére igen ritka, hogy a válogatás miatt súlyos hiányállapotok alakuljanak ki. Inkább technikai jellegű gondot jelent a válogatás, ez pedig a szülők találékonyságával orvosolható. Amikor ugyanis bizonyosféle gyümölcsöket nem eszik meg egy gyerek, akkor más fajták szolgálhatnak vitaminforrásként. Mindenképpen szükség van a szülők leleményességére Dr. Karoliny Anna szerint is, hogy alternatívát nyújtsanak az apróságoknak a visszautasított élelmiszerek helyett.
Problémát a hús vagy a zöldség félék elutasítása jelenthet. Nem ritka, hogy a gyerekek a párolt zöldségeket nem eszik meg, vagy egyáltalán nem nyúlnak a zöldségekhez. "Jó volna, ha a kicsik a kisétkezések alkalmával - tízórai, uzsonna - megennék a szendvicshez a paprikát, paradicsomot" - véli Solymosi Dóra, dietetikus.
Mindenképpen orvosi segítségre van szükség, ha túlzottnak gondoljuk a válogatást. Ugyanis így előfordulhat, hogy alapvető ásványi anyagok, nyomelemet, vitaminok hiányoznak a táplálékából, így például az A-vitamin, vagy a cink, vitamin- és ásványi anyag pótlására is szükség lehet. "Addig is kínáljuk meg a kicsit zöldséglevekkel, gyümölcsök kicsavart levével, új ételekkel, és ne féljünk kísérletezni sem. Bevonhatjuk úgy is őket az ételkészítés folyamatába, ha elmondjuk nekik, hogy most milyen alapanyagok találhatók otthon, és együtt kitaláljuk, milyen ételt készítünk el belőle. Nem kell megkérdezni naponta arról, hogy mit kér, hiszen ha minden alkalommal azt feleli, palacsintát, akkor azt azért nem kaphat adhatjuk neki" - tanácsolja a dietetikus.

Helytelen étkezési szokások 

Bizonyos ételek elvehetik az étvágyat. Kristóf Emília védőnő arra figyelmeztet, hogy "amelyik kisgyermek napközben sok cukrozott ételt és sok cukros üdítőt kap, az bizonyos ételeket kerülhet, esetleg csak édességet lesz hajlandó fogyasztani". Okozhatja viszont pszichés probléma is, hogy az asztalnál válogatós lesz a gyerek. Nem használ a dietetikus szerint, "amikor a szülők túl nagy figyelmet szentelnek az étkezésnek, ráerőltetnek bizonyos ételeket. Amint ugyanis egyre jobban figyel a szülő az evésre, és egyre inkább erőltetné, a gyerek ellenállása egyre jobban nő: ez egy ördögi kör". Solymosi hozzátette még, hogy "hiba az is, ha a testvérével, barátaival példálózunk".
"Teljesen semlegesnek kellene maradnunk étkezés közben, nem szabad sem szidni, sem állandóan dicsérgetni a gyereket. Viszont nagyon fontos, hogy a család többi tagjával, illetve a szülőkkel együtt üljön asztalhoz, és ehhez hozzá is szokjon" - fejti ki Solymosi. "Ne álljon fel, ne rohangáljon, jó, ha azt látja, hogy mindenki nyugodtan ül és eszik. Egy idő múlva neki is megjön az étvágya, csak ehhez a szülők részéről türelem kell. Így lehet a gyermekek megfelelő étkezési kultúráját idejekorán kialakítani, Étkezés alatt ne nézzen tévét a gyerek, ne vigyen játékot az asztalhoz, mindez elvonja a figyelmét az étkezéstől: az ételeket nem rágja meg megfelelően, és ez további egészségügyi problémához vezethet".

Egészséges táplálkozási szokások alapjai

Nem árt tudni, hogy a gyerekek ízlése folyamatosan változhat. Egy-egy nemszeretem étellel érdemes később újra próbálkozni, amíg el nem fogadja, anélkül persze, hogy tukmálnánk vagy erőltetnénk. Egyszerűen csak kínáljuk meg vele, de akkor se keseredjünk el, ha visszautasítja. Lehet, hogy a tizedik alkalommal már megeszi. Ha csak rövid ideje válogat, ne aggódjunk, éhen halni biztosan nem fog.
Arra is érdemes figyelni, hogy a szilárd táplálék bevezetésénél a gyerekek többféle ízt is megismerjenek, ugyanis az anyatej elhagyása után a túl sok új, idegen íz esetleg nehézséget okozhat a gyerekeknek.
Édességeket is ehetnek a kicsik, persze csak mértékkel. Heti egy vagy két alkalommal belefér egy-egy szelet csoki. Születésnapján természetesen tortával, süteménnyel kedveskedhetünk neki. Fontos, hogy a szokásos édességeken kívül neveljük rá arra is a gyerekeket, hogy másfajta, cukormentes desszertek is léteznek. Tejberizst, túrókrémet, kölest készíthetünk egy kis kefir hozzáadásával, mazsolával, aszalt, szárított gyümölcsökkel, így a természetes cukrok adnak nekik édes ízt. Joghurtból, gyümölcsökből kevés mézzel fagylaltot is készíthetünk, ehhez még gépre sincsen szükség. Rágcsálnivalónak adhatunk sózatlan diót, mogyorót, olajos magvakat, zöldségszószokat bulátával.

Tippek az ételek elfogadásához

Előfordul, hogy bizonyos élelmiszerek színe, formája vagy mérete nem tetszik gyermekeinknek. Bevonhatjuk az arra már elég idős gyerekeket a koruknak megfelelő műveletekkel a sütésbe-főzésbe. Olyan alapanyagokat használjunk, amelyeket szeret. Lehet játszani is ilyenkor a zöldségekkel: figurákat vághatunk ki belőlük, díszíthetjük, csillag alakúra szelhetjük őket. Kirakhatunk a zöldségekből figurákat a tányéron, mondjuk kisvonatot, arcot, katonákat készíthetünk, és felsorakoztathatjuk őket.

Beválhat, ha a többi alapanyag közé rejtjük azt, amelyiket visszautasítja. Rakott fogást készítünk, felaprítjuk a kérdéses zöldséget vagy húst és mártásba, szószba szórjuk. Krémlevesekbe is keverhetjük a nemszeretem zöldségeket, és pizzafeltétként is felhasználhatjuk őket, csakúgy, mint a húsokat. Színesebb és ízletesebb lesz a burgonyapüré is egy kis sárgarépától és brokkolitól. Húspogácsákban, vagdaltakban talán szívesebben elfogyasztják a válogatós gyerekek a húst.

Gyümölcs mindig legyen elől, elérhető közelségben. Ám a "tiltott", kalóriadús, vagy ritkábban fogyasztandó ételeket ne dugdossuk előlük, mivel akkor annál erősebb lesz számukra a kísértés. Ugyanakkor a nassolnivalókkal se tukmáljuk őket.

Forrás: www.lifenetwork.hu


2010. február 15., hétfő

... a spárgáról

A jellegezetes aromájú, egészséges növény ritkán szerepel a magyar családok étlapján. Pedig nagyon finom, ráadásul rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz.
Nem lehet pontosan tudni, Európából vagy Ázsiából ered-e a spárga. Már az egyiptomiak és a rómaiak is megemlékeztek róla ránk maradt írásos feljegyzéseikben. Európában feltehetőleg már több ezer éve termelik és hasznosítják, egyes nemzetek díszítésre, mások táplálkozásra használták. A középkorban Nyugat-Európában kedvelt növény volt, egészen a 20. század elejéig azonban csak fehér változatát fogyasztották. Később fokozatosan elterjedt a zöld spárga is. Kecses formája miatt ezt a zöldséget több országban a fiatalság jelképének tartják. Ma már az egész földkerekségen termelik, legnagyobb tömegben a Földközi-tenger vidékén, ahol 8-10 fajtája ismeretes, ezek nemesített változatai az elődöknek.

Meghálálja a törődést

A termesztése körülményes, és csak rövid ideig, június közepéig lehet szedni. A hőmérséklettől függően akár napjában kétszer is szedhető. A sípok helyét a repedezett bakhát jelzi. A szedés alkalmával a bakhátakat kibontjuk, a spárgasípot a tövénél kitörjük, majd a földet gondosan visszaigazítjuk. A leszedett termést azonnal vízbe, vagy nedves papír, illetve rongy közé kell helyeznünk, hűvös helyre tennünk. A rendkívül lédús, zsenge termés ugyanis máskülönben egy óra alatt megfonnyad. A zöld spárgánál a szedés egyszerűbb, mivel ott nincs bakhát-készítés, a sípok jól láthatók. Nem szabad megvárni a szedéssel, hogy a hajtás vége kinyíljon. A zöld spárga ugyan valamivel lassabban fonnyad mint a fehér, de azt is célszerű gyorsan hűvös és párás helyre szállítani. A spárga az ültetése utáni negyedik évben hozza meg első igazi termését. Szezonja áprilistól júliusig tart. Színe attól függ, hogy érettségének mely szakaszában szüretelik. Legnépszerűbb a zsenge fehér spárga, amely még nem bújt ki a földből. Megnőve a spárga a napfény hatására zöld színűvé válik, íze erőteljesebb lesz.

Gyógyulni vágyóknak

- Ez az egyik legegészségesebb növény, fogyókúrázók is bátran ehetik. Száz grammjában mindössze 14 kalória van. Rengeteg C- és E-vitamint, A-provitamint és folsavat tartalmaz.
- Rendszeres fogyasztása jó hatással van a bőrre. Csökkenti a pattanások és az ekcéma kialakulásának esélyét, véd a ráncosodástól.
- B-vitamin- tartalma segít a haj és köröm egészségének megőrzésében.
- Vízhajtó hatással bír, ezért fogyasztása a vesegondokat is enyhítheti.
- Lúgtartalma miatt mindenki számára ajánlatos, helyreállítja ugyanis a vér egészséges sav-lúg egyensúlyát.
- Folyamatos használata csökkentheti vagy akár meg is szüntetheti a reumatikus fájdalmakat és a köszvényt.
- A nyers spárga lé vesekő kioldására is alkalmas. Ne feledjük azonban, hogy a spárga lé erős szer, naponta háromszor fél decinél többet nem szabad fogyasztani, azt is más lével kell kevernünk.

Miről ismerhető fel a friss spárga?

Vásárláskor ügyeljünk, hogy friss zöldséget vegyünk. Nyomkodjuk meg a tövét, ha sárgás lé folyik belőle, megvehetjük. Hűtőszekrényben csak néhány napig áll el. Tekerjük nedves ruhába, akkor tovább eltartható.
Felhasználás előtt alaposan hámozzuk meg a növényt, máskülönben keserű lesz az étel. Forrásban lévő, enyhén sós vízben főzve 15–20 perc alatt puhul meg. Ha a vízhez kevés cukrot és kiskanálnyi vajat adunk, a spárga még ízletesebb lesz. Egy citromkarikát a főzővízbe téve garantáltan megmarad a zöldség színe. Ügyeljünk, hogy a szálak csúcsát ne lepje el a víz. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha a spárgát csokorba kötjük, és állítva helyezzük az edénybe. Nem érdemes túlságosan erősen fűszerezni, hiszen ennek a zöldségnek jellegzetes aromája van. Tálalhatjuk mártással vagy sonkával, esetleg sültek mellé köretként.

Forrás: www.astronet.hu

 


2009. november 8., vasárnap

... a káposztáról


Ezt a mindig kéznél lévő zöldségfélét széles körben alkalmazza a hagyományos népgyógyászat. Nem csak, hogy vitaminokban, tápanyagokban gazdag étel, de a már tudományosan igazolt gyógyhatása és betegségmegelőző szerepe is jelentős. Hatóanyagai közül kiemelkednek kéntartalmú fitovegyületei, melyek a rák különböző fajtái ellen nyújthatnak bizonyos fokú védelmet.

A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, jó E-vitamin, vas, kalcium- és káliumforrások, de tartalmaznak béta-karotint, rostanyagot, folsavat, tiamint (B1-vitamin) is. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik.

A káposztában található kálium jó a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges. A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az enyhébb emésztőrendszeri fertőzésekért felelős Escherichia coli. szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatású, és enyhíti a torokfájást.

A káposzta magas rostanyagtartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, tisztítja a szervezetet és javítja az ellenálló képességet. Fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek hasznos táplálék, de tisztító hatása miatt rendszeres fogyasztása segít a reumás és a köszvényes betegeken, valamint bőrbetegségek esetén is kedvező hatású (belsőleg tisztít).

A savanyú káposztában lévő mikroorganizmusok egyrészt B és K vitamint termelnek, másrészt elősegítik a belekben a hasznos baktériumok elszaporodását. A K vitamin fontos szerepet játszik a sebek gyógyulásában, és a savanyú káposzta egy adagja fedezi a napi szükségletünket. A savanyú káposzta levéből készített ital növeli az étvágyat, serkenti a fehérjeanyagcserét, ugyanakkor enyhe hashajtó hatása miatt tisztítja a gyomrot és a beleket.

Fekélyellenes hatása

A káposzta segíthet a fekélybetegségek megelőzésében és gyógyításában. Kedvező hatását még a 40-es években egy amerikai orvos fedezte fel, aki 55 gyomor- és nyombélfekélyes betegével naponta 1 liter kipréselt fejeskáposztalevet itatott. 3 beteg kivételével állapotuk javult. Röntgen igazolta, hogy fekélyük elmúlt, sőt a gyógyulási időtartam is hozzávetőlegesen 75%-kal csökkent. A hatásmechanizmusra azonban csak a 60-as években derült fény: a káposzta bőségesen tartalmaz olyan vegyületet (Smetilmetionin), amit maga a gyomornyálkahártya is termel, és ami a gyomrot a sav maró hatásától védi.

Ha a fekély már fennáll, akkor érdemes a biztos gyógyulást hozó gyógyszerekhez fordulni, de a kiújulás megelőzésében a diétát hatásosan egészíti ki a rendszeresen fogyasztott préselt káposztalé. A savanyú káposzta azonban fokozza a gyomorsav termelődését, ezért gyomor és nyombélfekély, vesebaj, valamint hasnyálmirigy-gyulladás esetén kerülendő.

Rákmegelőző élelmiszer

A káposzta nagyon gazdag olyan vegyületekben, amelyek védelmet nyújtanak bizonyos rákkeltő anyagokkal szemben. Kísérletek igazolták, hogy rendszeres fogyasztásakor a gyomor és vastagbélrák kockázata csökken, de összefüggés lehet a rendszeres káposztafogyasztás és a sok esetben vastagbélrákká fajuló vastagbélpolip visszafejlődése között is.

A védő hatást több kémiai anyag eredményezi, így meg kell említeni a keresztesvirágzatúak családjában található fitovegyületeket (glükozinolátok, izotiocianátok, indolok, ditiolok), az antioxidáns C- és E-vitamint, illetve a zöld és vörös fajták színét adó béta-karotint. Ezek mellett jelentős szerepe van a káposztában lévő polifenoloknak és a klorofillnak is.

Az elsősorban keresztesvirágúakban gyakori indolok a nőknél közvetetten elősegítik az ösztrogén lebontását és eltávolítását a szervezetből, ezáltal talán csökkenthetik az emlő és petefészekrák kialakulásának veszélyét is. Kéntartalmú vegyületei (glükozinolátok, izotiocianátok) olyan enzimek termelésére késztetik a májat, melyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürítését meg serkentik. Ezen kívül glükozinolát nevű sajátos aromaanyaga nagymértékben blokkolja a daganatos sejtek szaporodását.

A népi gyógyászat tapasztalatai szerint az ekcémát eredményesen lehet kezelni friss káposzta vagy kelkáposztalevelekkel. A megmosott leveleket tépjük apróra darabokra, melegítsük meg, majd többrétegű pólyát képezve fedjük be velük az érintett bőrfelületet minden reggel és este.

A megtört káposztalevélből készített borogatás a migrénnek is régi orvossága. A népi gyógyászatban a zöldséget alkalmazzák még hörghurut, ekcéma, visszérgyulladás és reuma esetén. Savanyított változatát ajánlják vérszegénység, tavaszi fáradtság, megfázás és fertőzések megelőzésére.

Forrás: vital.hu


... a sárgarépáról

Ez az egész évben beszerezhető zöldféle a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.

A népi orvoslás vizelethajtóként, "hasrángás" csillapítására, máj, epe, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.

Tápanyagtartalma

Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.

A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.

Hatékony immunserkentő

A közelmúlt kutatásai a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését, és mivel nagyrészt a thymus (csecsemőmirigy) hámsejtjeiben koncentrálódnak, képesek nagymértékben csökkentik visszafejlődését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javíthatók az immunválaszok, és hogy a szájon át adott béta-karotin (napi 180 mg) jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását különösen a Tsejtek számát, melyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.

Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.

Rákmegelőző hatása

Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor, vastagbél daganatok számát.

Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy , a gége, a nyelőcső, a prosztata, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Rostjai

1978-ban tudósok összehasonlították a korpa, a káposzta, az alma meg a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását és arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Mérgező vegyületek

A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük. Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.

Forrás: vital.hu


2009. november 2., hétfő

… a tökről


A tökfélék családjának rendkívül színes és változatos a világa. Különleges "egyéniség" valamennyi fajta. Közéjük tartozik az étkezési tök is, amely igen fontos szerepet tölt be a mai magyar konyhaművészetben. Méltatlan lenne megfeledkezni róla.

A közönséges vagy étkezési tök (Cucurbita pepo), a Cucurbitaceae családba tartozik, amelybe mintegy 114 nemzetség és 500 faj tartozik. Ezek között szerepelnek egylaki és kétlaki növények, lágyszárúak és fás szárúak is. Termésük alakja és formája igen változatos lehet.
Egyes feltételezések szerint a tök őshazája India és Kína lehetett, onnan került Európába.
A magyarnép hívja dinkának, főzőtöknek, de úri töknek is. A tök szára több méterre elfut a talajon, fénykedvelő, az árnyékot nem szereti, és az alacsony hőmérsékletet sem tűri jól. Termése toktermés. A főzőtök megérve halványsárga színű. A tök rokona az uborkának, a patisszonnak és a cukkininek is.
Az étkezési tök sokoldalú kultúrnövényünk, amelyet étkezési célra, takarmánynak és olajáért is termesztik.

Miért jó?

A főzőtök levében szerves nátrium és só található, amiket a máj nagyon jól tud hasznosítani. A cukorbetegségben szenvedőknek ajánlott a nyers tök fogyasztása, mivel a só és a nátrium a vérbe felszívódik, és ezzel egyidőben csökken a vér cukortartalma.
A főzőtök fiziológiás értékei elmaradnak a többi zöldségfajétól, mivel fehérje-, zsír-, és szénhidráttartalma csekély, ugyan úgy, mint vitamintartalma, viszont fontos értéke a kiváló rostanyag és a biológiailag tiszta víztartalom.
A termésben található magvak gazdagok fehérjében és esszenciális zsírsavakban, de található bennük még fitoszterol, E-vitamin, szelén, mangán, réz és cink is.

Hogyan fogyasszuk?

Érdemes felfedezni ezt a sokszínű zöldséget. Az étkezési tök népszerűségét a változatos felhasználhatóságának köszönheti. A maximum 1-2 kg-os termések kedvelt alapanyagai a háziasszonyok egészséges ételeinek.
Ha piacon vásároljuk, bizonyosodjunk meg róla, hogy zsenge tököt vásárolunk, és nem "kőkemény" héjút, mert akkor meggyűlhet a bajunk nem csak a megpucolásával, hanem az elkészítésével is. Ha a tök szára friss, akkor nyugodtan megvehetjük.
A magyar konyha leginkább főzeléket, levest készít belőle, de van, ahol mártások alapanyagaként is felhasználják.
Egyes helyeken a zsenge tököt ugyan úgy kirántják, mint rokonát, a csillagtököt. Tölteni szintén a gyenge tök a legalkalmasabb, de a nagyoktól sem kell megriadnunk. Ezeket érdemes meggyalulni.

Tippek - tanácsok

Ha előre előkészített gyalult tököt vásárolunk, érdemes alaposan megvizsgálni, mert olykor a rafinált piacos a gyengébb minőségű árut is "rásózza" a gyanútlan vásárlóra.
A gyalult tök jól viseli a mélyhűtést, ezért sok háztartásban télre zacskókban nyersen lefagyasztják. A laska (istengyalulta) tököt például kifejezetten téli eltartásra termesztik. A tökmagot rendkívül sokoldalúan hasznosíthatjuk, tehetjük pogácsába és kenyérbe is. A pirított és sózott tökmag kedvelt csemege. Ha szándékunkban áll konyhakertben termelni, úgy számoljunk vele, hogy négyzetméterenként 2-6 termést ad.
Érdekesség
A tököt a spanyolok hozták Európába az 1500-as években. Sokan nem tudják, de a tök is megbarnul fény hatására. Az öreg, kemény tökből régi magyar hagyományként töklámpás készíthető.

Forrás: www.hazipatika.com

2009. augusztus 12., szerda

... a fokhagymáról


A fokhagyma egészségre kifejtett jótékony hatását évszázadok óta számon tartják. Nem mindegy azonban, milyen formában fogyasztjuk: amerikai kutatók tudományos bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a nyers fokhagyma jobb hatású, mint a szárított.

A Connecticuti Egyetem kutatói patkányok két csoportját etették nyers, illetve feldolgozott fokhagymával 30 napon át, majd szívinfarktus idéztek elő az állatoknál, ezt követően pedig a szív gyógyulási folyamatait vizsgálták.
A kísérleti állatok mindkét csoportjánál csökkent az oxigénhiány okozta károsodása, de a frissen préselt fokhagyma szignifikánsan jobb hatásúnak bizonyult az aortában folyó vér áramlása, és a bal kamra nyomásviszonyainak helyreállítása szempontjából.
Az eddigi hiedelmekkel ellentétben nem a magas antioxidáns-tartalom, hanem a fokhagyma felvágásakor vagy préselésekor keletkező hidrogén-szulfid eredményezi a jótékony hatást. „Bár ugyanez az anyag felelős a záptojás elviselhetetlen szagáért, az emberi szervezetben az erek kitágítása révén a vér jobb áramlását teszi lehetővé – mondja Dipak Das kutató. A feldolgozott és megfőzött fokhagyma azonban elveszíti a képességét, hogy hidrogén-szulfidot állítson elő.”
A kutató szerint az eredményeket az teszi jelentőssé, hogy a szívbetegek érdeklődése megnőtt a természetes gyógymódok iránt. A felmérések szerint minden harmadik amerikai felnőtt használ valamilyen természetgyógyászati módszert. „Eredményeink rámutatnak, hogy friss fokhagyma fogyasztásával a szív-érrendszeri betegek sokat tehetnek a gyógyulásukért” – mondja.


Forrás: Medipress

2009. július 22., szerda

... a paradicsomról


A paradicsom rendkívül egészséges, tápanyagokban és az antioxidáns hatású likopinban gazdag zöldség. Dietetikus szakértőnk cikkéből kiderül, miért érdemes paradicsomot fogyasztani, és hogy mi a különbség a természetes, napfényen érlelt, valamint az üvegházban termesztett paradicsom között. A paradicsomos ételek elkészítéséhez egyszerű, gyorsan elkészíthető receptekkel nyújtunk segítséget.
Az érett paradicsom lédús, húsos bogyótermése tápanyagokban gazdag. Szénhidráttartalmának több mint a fele glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor). A vitaminok közül sok benne a karotin, a B1-, a B2-, és a C-vitamin. Az ásványi anyagok közül káliumtartalmát érdemes a leginkább kiemelni. A paradicsom kellemes ízét a sokféle szerves sav - almasav, citromsav, borostyánkősav és tejsav - és illóolajtartalma biztosítja. Az éretlen paradicsomban szolanin található, ami érés közben eltűnik. A szolanin keserű ízű, zöld színű és mérgező vegyület - ez előfordulhat például a burgonya gumójában is - ezért a legjobb, ha nem eszünk éretlen paradicsomot.

Miért fogyasszunk paradicsomot?

A friss paradicsom élénkpiros, fényes, rugalmas, a szára élénkzöld, a gyorsan érlelt paradicsomnak azonban túl feszes a bőre, nincs illata, színe pedig foltosan piros. A paradicsom fogyasztása csökkenti a reumás és ízületi fájdalmakat, és jó hatású a köszvény, valamint különféle gyulladásos megbetegedések esetén. Segíti az emésztést és csökkenti a gyomorsavtúltengést. Magas víztartalma megelőzi a vér besűrűsödését és oltja a szomjúságot. Külsőleg (pl. arcpakolás) alkalmazva és belsőleg is helyreállítja a bőr pH értékét, jótékony hatású a zsíros, pattanásos bőrre.

A paradicsom és a likopin

A paradicsom élénkpiros színét a likopin nevű színezék adja. A likopin egy karotinszármazék, amiben nincs oxigén, ezért kémiailag stabil vegyület. Ennek köszönhető, hogy hőhatásra - például főzéskor - nem károsodik, nem bomlik fel. Legjelentősebb mennyiségben a paradicsom tartalmazza, de megtalálható a görögdinnyében és kisebb mennyiségben a sárgabarackban, sütőtökben és a piros bélű grapefruitban is. A legtöbb likopin a természetes napfényen érlelt paradicsomban található, viszont sokkal kevesebb van az üvegházban érlelt, illetve a még sárgás színű termésben.

A szervezeten belül lejátszódó oxidációs folyamatok kapcsolatba hozhatók az érelmeszesedés és a daganatos betegségek kialakulásával. A likopin antioxidáns hatású vegyület, így ezeket a folyamatokat lelassítja, illetve megelőzheti. A paradicsom likopintartalma szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a prosztatarák, a szájüregi és a gyomrot, illetve a bélrendszert érintő daganatok megelőzésében. A likopin ezen kívül segíti a szervezet zsíranyagcseréjét, szabályozza a sejtosztódást és erősíti az immunrendszert.

A nyers paradicsom likopintartalmát a növényi sejtek megkötve tartalmazzák, ezért az emésztőenzimek nehezebben tudják lebontani, így kevesebb szívódik fel belőle. A paradicsom feldolgozásakor likopintartalma nem csökken: a gyártási folyamatok során a vegyület felszabadul, ezért magasabb a likopintartalma a sűrített paradicsomnak, a paradicsom ivóleveknek, vagy a ketchupnak. A paradicsom sűrítmények a paradicsom értékes tápanyagtartalmát is megőrzik, mert csökkentett nyomás mellett, 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten történik a feldolgozása.
Forrás: egeszseg.origo.hu