2009. július 26., vasárnap

... az agytornáról

Legendás szétszórtságunkat mostantól elfelejthetjük. A következő trükkök segítségével ugyanakkor a legapróbb dolgokat is könnyen az emlékezetünkbe véshetjük.

A helyzet mindannyiunk számára ismerős: tegnap este gondosan összeírtuk a legfontosabb tennivalókat, aztán a cetlit a reggeli sietségben otthon hagytuk. Lássuk csak! A számlákat ebédidőben befizettük, a nagymama névnapjáról sem feledkeztünk meg, és a kozmetikushoz is bejelentkeztünk. Ám a munkahelyünkről kilépve fogalmunk sincs, volt-e még valami a listán, amit ma feltétlenül el akartunk intézni. Miközben a mindentudó papírdarabka a nappali asztalán hever... Máris indulnánk hazafelé. De már megint gőzünk sincs, hova parkoltunk az autónkkal. Az ezekhez hasonló emlékezetkieséseknek mostantól azonban vége! Memóriafejlesztő stratégiáink segítségével folyamatosan edzhetjük az emlékezőkészségünket, hogy a hétköznapok során könnyebben megjegyezhessük a számunkra fontos dolgokat.

Memóriánk karbantartására fogyasszunk bőségesen a következőkből: lecitin, fokhagyma, sörélesztő, spirulina, ginkgó, glutaminsav, ginszeng, egyéb vitaminok és nyomelemek; többszörösen telítetlen zsírsavak, jó minőségű (értékes) fehérjék.

A gyakorlás a szellemi fittség alapja. Szedegessük ízekre a szavakat, fogalmakat, és rakjuk össze őket újra! Gyakoroljuk játékosan az emlékezést, a különböző társításokat, faggassuk a félretett memóriatartalmat! Fejtsünk rejtvényt! Absztrakt helyzeteket örökítsünk meg képeken!

A mozgás segít új idegi kapcsolatokat teremteni. Szörnyen elhanyagolt terület a "titkárnői jelenség". A naponta legalább perceken át gyakorolt gépelés vagy más, kézügyességet igénylő elfoglaltság fejleszti az emlékezőképességet, az intelligenciát, a koncentrálóképességet. Hasonló hatású a hosszabb, oldottabb hangulatú vagy lendületesebb séta, ami a keringést 15-20, maximum 40 százalékkal fokozza.

Ujjgyakorlatokkal tornáztassuk memóriánkat! Tanuljunk meg zongorázni, hogy az átlagéletkort túlszárnyaljuk!

Apropó, zene! Mozart, Telemann vagy Bach muzsikájával a fülünkben ebben igazán ügyessé válhatunk. Kimutatták, hogy a klasszikus zene a koncentrálóképességre és az intelligenciára egyaránt jó hatással van. Elsősorban akkor, ha valaki maga is gyakorolja (persze nem kell rögtön Beethovennel kezdeni). A zene a szociális magatartást és a kapcsolatteremtő képességet is pozitívan befolyásolja. Aki zenél, kevésbé agresszív.

Az aromaterápia is élesíti az elmét. Gondoskodjunk dolgozószobánk kellemes légköréről! (Például úgy, hogy borsmentaolajat cseppentünk az illatmécsesbe, és párologtatjuk. Újabb vizsgálatok szerint már ez a csekély mesterfogás is akár 20 százalékkal javíthatja koncentrálóképességünket!)

Az agytréning edzés a szürkeállománynak. Természetesen ezen a téren is különböző irányzatok bontakoztak ki. Közülük a Fischer/Lehrl-féle iskola tett szert egyértelműen domináns szerepre, még konkrét szabályokkal működő, s a gyakorlatban is sokrétű sikerrel alkalmazott módszer. A célirányos agytréning gondolkodószervünket úgy formálja, mint az erőkifejtő gyakorlatok a bicepszet. Agyunk egyre nagyobb plaszticitásra tesz szert, s emiatt egészen idős korunkig képesek leszünk új feladatok kijelölésére. Emellett nagyon lényeges, hogy gutaütéses betegek is profitálhatnak belőle. Az edzett agyban a veszendőbe ment funkciókat a szomszédos agyterületek könnyebben megtanulják kompenzálni. Az efféle egészen meglepő önszabályozó folyamatok lényegében az agy említett plaszticitásának függvényei.

Trenírozzuk koncentrálóképességünket! Kiválóan alkalmas erre az egyszerű inga-kulcs gyakorlat. Készítsünk ingát: egy kulcsot rögzítsük 40 centi hosszú zsinórra! A gyakorlat során üljünk le egy asztalhoz, könyököljünk! A kezdetben mozgó inga fokozatosan nyugalomba kerül, ha összpontosítjuk figyelmünket. Ha gondolataink elkalandoznak, enyhe lengőmozgásokat észlelünk. Ekkor a figyelem összpontosításával ellen kell kormányozni, ami folyamatos visszacsatolást, azaz feedback jellegű szabályozást biztosít, amely segít mindig a tárgynál maradni.

Legyünk ismét olyan kíváncsiak, mint a gyerekek! Mindenhol, ahol hosszabb ideig tevékenykedünk (akár az íróasztalon, akár a dohányzóasztalon), legyen készenlétben egy lexikon vagy idegen szavak szótára, hogy különféle fogalmaknak, adatoknak, eseményeknek, évszámoknak, melyek számunkra nem egészen ismertek, rögtön utánanézhessünk. Kutatásunk eredményét jegyezzük fel kis kártyalapocskákra, s az aktuális pakkokat időről időre nézzük át, lehetőleg családi körben, a gyerekekkel közösen!

Ne feledjük! A kor előrehaladtávala szellemi éberség meghosszabbítja, az életet és elősegíti a környezettel való kapcsolatteremtést. Az érzés, hogy használhatók vagyunk még valamire, segít megőrizni fittségünket és életörömünket. Megóv az olyan elbutulásos betegségektől, mint például az Alzheimer-kór.

Forrás: http://www.informed.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése