... a rekviemről

November 1-jén és 2-án, Mindenszentek és halottak napján világszerte sok templomban felcsendül egy-egy rekviem. De mi is az?

A rekviem (requiem) eredetileg gyász vagy halotti mise megzenésített részeiből kialakult zenei műfaj. A requiem szó latin eredetű, jelentése „nyugalom, nyugodni”. A mű így kezdődik: „Adj nekik Uram örök nyugodalmat, és az örök világosság fényesedjék nekik”. A rekviem a római katolikus liturgia alapján íródott, de létezik keleti, ortodox rekviem (opello), anglikán rekviem, külön helyet kap a XX. és XXI. század rekvieme, vannak nem latin nyelven íródottak is. Valamikor a gyászmisét „fekete misének” nevezték, mert a papok fekete színű miseruhában mondták a misét. A liturgia 1969–1970-es reformja után a fekete helyett a bíbor szín jelent meg. A gyászmise megjelenése a középkorba vezethető vissza, de csak a reneszánsz korban találunk igazi, szerkesztett rekviem kompozíciót. A klasszikusok koráig a rekviemet templomokban adták elő, később koncerttermekre íródtak. (pl. Berlioz vagy Verdi rekviemjei.)
A mai napig kb. 2000 rekviem íródott.

Ismert rekviemek:

Michael Haydn (Joseph Haydn öccse) 1763-tól Salzburgban élt, a Szt. Péter-templom karnagya és zeneszerzője volt. Itt írta munkaadójának és a nagy zenebarát gróf Schrattenbach halála alkalmából fő művét, a C-mol rekviemet. (Ez a rekviem november 2-án, Szabadkán a Szent Teréz -templomban fog felhangzani, a „Pro Musica” kamarakórus és a Pécsi Szimfonikus Zenekar előadásában). Ezzel a rekviemmel búcsúztatták Joseph Haydnt a bécsi szertartáson. A mű érdekessége, hogy az előadásban közreműködött Leopold és W. A. Mozart is! A mű hatására komponálta Mozart saját, híres rekviemjét – a két mű között igen nagy a hasonlóság!
Mozart már nagy betegen feküdt, mikor 1791-ben gróf Walsegg rekviemet rendelt nála, amit a saját nevén szándékozott kiadni. (Abban az időben sem volt ritkaság, hogy valaki „más tollával”ékeskedett!). A súlyos anyagi gondokkal küszködő Mozart felvette az előleget, de úgy érezte, a művet saját halálára írja. S tényleg, a 35 éves művészt elragadta a halál, mielőtt a művet befejezhette volna. A rekviemet tanítványa Süssmayer fejezte be.
Johannes Brahms egyik legmeghatóbb műve a Német Rekviem. Protestáns lévén, ő a szöveget a Luther-féle Bibliából vette. 1888-ban csendült fel először rövidített változata Drezdában, egy évvel később a teljes mű Lipcsében. Tele van mély meditációkkal a halálról, az elmúlásról.
Giuseppe Verdi koncert-rekviemjét 1874-ben írta, Alessandro Manzoni olasz író halála alkalmából. Hatalmas mű, teátrális. A kritikusok szerint ez Verdi legjobb „operája”!
Furcsa, grandiózus rekviemet írt Hector Berlioz – 80 szoprán és alt énekest, 60 tenort, 70 basszust, 25 első hegedűst látott elő. Utasításai szerint a kórus lehet 700 vagy 800 tagú is!
A XX. és XXI. században a modern rekviem már nem bibliai textusra épül, költők, írók szövegére készül, létezik szöveg nélküli rekviem is. Benjamin Britten, amerikai zeneszerző 1962-ben megírta a Háborús rekviemet a II. világháború emlékére. Robert SteadmanFekete miséje Nostradamus próféciáján alapszik. Hans Werner Hense Che Guevara emlékére komponált rekviemet.
Átvitt értelemben prózai művek, költemények is íródnak, mint rekviem, ilyen pl. Nemeskürty IstvánRekviem egy hadseregért című műve, vagy Molcer Mátyás Requiem című haikuja: fehérebben a semminél/az emlék mögötti/ csöndben/mozdulatlan várakozás/sehová/semerre/mindörökre.

Forrás: www.magyarszo.com