Vasárnap Luca-nap, ezért jó, hogyha felelevenítjük, mit is kell tennünk, illetve nem tennünk ezen a napon, ahhoz, hogy rontásmentes legyen a jövő évünk.
A Gergely-féle naptárreform életbe lépése előtt december tizenharmadika volt az év legrövidebb, épp ezért legsötétebb napja, talán ezért tartották hagyományosan „gonoszjáró” napnak. Rengeteg dolgot tehet ilyenkor az ember, aki nem veti meg a régi babonákat, hogy elhárítsa a bajt, elősegítse a termékenységet vagy a jó időjárást. A szokások közül a legismertebb a Luca széke, de van például lucakalendárium, lucapogácsa, lucabúza is.
Szent Luca neve egyébként a latin lux (világosság) szóból ered.
Luca napján a nők a hagyomány szerint csak fosztó, bontó dologba kezdhetnek, mert ha esetleg mással foglalatoskodnak, azt előreláthatólag sosem fejezik be. Vigyázat! Aki ezen a napon lisztbe nyúl, az orbáncos lesz, aki pedig tüzet rak és kenyeret süt, annak a kenyere kővé változik. Lucaboszorkány – akinek napját a kelta mitológia szerint is megünneplik – megköveteli asszonyhíveitől, hogy az ő napját megbecsüljék, és ne dolgozzanak. És ne feledjük a seprűt, a boszorkányok lovát az ajtó mögé rejteni, és biztos, ami biztos, együnk meg egy-egy gerezd fokhagymát rontás ellen.
A praktikusabb gondolkodásúak cserépedénybe lucabúzát vethetnek. Karácsonyig naponta meg kell locsolni, és ha karácsonyra kizöldül a búza, jó termés várható. A lucabúzát éjfélig az asztalon szokás hagyni, az éjféli misére viszont magával viszi a gondos háziasszony, megszentelteti a pappal, majd hazatérve az állatoknak adja.
Jósnőhöz is érdemes Luca napján fordulni, ugyanis ilyenkor sokkal biztosabban mutatja a jövőt a kártya, és a gyertyaöntés, ólomöntés is biztosabb előrejelzéssel kecsegtet.
Forrás: www. magyarszo.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése