Miért együnk lencsét?

Léteznek megszakíthatatlan szokások, melyek nemzetek között, vagy akár országon belül is eltérnek egymástól. Számunkra az újévi lencselakoma egyike ezeknek a tradícióknak. Persze nem árt, ha tudjuk, hogy nem csak a következő év gazdag napjainak reményében érdemes fogyasztani az Ázsiából érkezett hüvelyest.

Vegáknak ajánlva
A lencse igazán pozitív tulajdonságokkal lett megáldva, ezért gyakori fogyasztása jó hatással van a szervezetre. A vegetáriánus életmódot folytatóknak különösen ajánlott ez a csemege, mivel sok olyan tápanyagot tartalmaz, melyet más forrásból nem, vagy csak nehezen lehet pótolni. Fehérjetartalma mellett energiatartalma sem csekély, így a diétázóknak viszont érdemes elkerülniük a lencsés ételeket. Ugyanis nemcsak a szénhidrát, de a nyerszsír is nagy értékben megjelenik benne.
Hüvelyesek között ő az úr
Míg a bab és a borsó esetében előfordul, hogy hüvellyel együtt vásárolják, a lencse legtöbbször szemezve érkezik meg otthonunkba. Ezek az apró magok pedig nagy mennyiségű aminosavat rejtenek magukban, mellyel szintén megelőzik más hüvelyes rokonát a lencsének. Emellett könnyebben fel tudja dolgozni a szervezet az elfogyasztott lencsét a babnál vagy a borsónál.Viszont puffaszt, tehát aki érzékenyebb a szelekre, módjával egye.
Jól bevált csemege
Hazánkban a hosszú idő óta termesztett és fogyasztott lencsének több fajtája ismert, melyeket méretük és színük alapján csoportosítunk. A lencseszemeket megfigyelve létezik kis-, közepes- és nagyméretű. Érdekesség, hogy elkészítés és fogyasztás szempontjából a kisebb szemű lencse a kedvező, mégis többnyire a nagyobb magokat vásárolják. Színét tekintve a legelterjedtebb a szürkés-barna lencse, de emellett zöld és vörös árnyalatú változataival is találkozhatunk.
Ezerarcú
Nálunk főként leves és főzelék formájában jelenik meg az étlapon vagy az asztalon, de kultúránként eltérő felhasználási módjai is ismertek. Angliában és Indiában például őrölt formában liszttel keverik össze, majd abból lepény jellegű ételeket készítenek. Más európai országban pedig gyakori köretként, vagy salátaként tálalják. Nem csak felhasználási módban, színeiben is eltér a nálunk ismert lencséhez képest a külföldön beszerezhető fajtája. Sárga, narancs és fekete színei mind előfordulnak.
Szilveszterkor és utána
Míg a lencse legendás ereje újévkor szerencsét hoz, az év többi napján egészséget. A szemeink számára hasznos A-vitaminban gazdag, illetve bővelkedik B1- és B2-vitaminban is. Ezen kívül kálium-, vas- és cinkforrása a szervezetnek. Tehát nem árt, ha havonta többször lencsét csemegézik a család.

Forrás: napidoktor.hu

9 élelmiszer, amelyekkel nem árt vigyáznunk...

Sok a félretájékoztatás az élelmiszerekre nézve, hogy mi milyen hatással van az emberi egészségre, mi hasznos és mi káros. Az egészséges ételek kiválasztása így igen nehézzé válhat. Ebből kiindulva összegyűjtöttünk 9 olyan konkrét élelmiszert, amelyek fogyasztását kerülni érdemes, mert szinte semmi tápértékük nincs, egészségügyi előnyöket nem hordoznak, sőt mi több, fogyasztásuk egészségromboló és kockázatos.

1) Fehér kenyér, finomított liszt. Definíció szerint, a fehér kenyér és a finomított liszt általában mérgezőek a test számára. Minden vitamin, ásványi anyag-, rost-, és más fontos tápanyagoktól megfosztott állapotukban a test számára értéktelennek minősülnek. Emiatt a szervezet nem tudja, hogyan kell helyesen megemészteni és asszimilálni ezeket az úgynevezett élelmiszereket, ami egészségügyi problémákhoz vezethet. A finomított fehér lisztet klórral fehérítik és bromiddal brómozzák. Ez a két mérgező vegyi anyag pajzsmirigy- és más szervi károsodásokat okozhat.
2) Hagyományos fagyasztott ételek. A legtöbb hagyományosan elkészült fagyasztott étel tele van tartósítószerekkel, feldolgozott sóval, hidrogénezett olajokkal és egyéb mesterséges összetevőkkel. Nem is beszélve arról, hogy legtöbbjük már erősen előfőzött, így tápanyagtartalmuk egyébként is minimálisra csökken. Az pedig, hogy otthon a mikrohullámú sütőben újra felmelegítjük az ételt, annak még a maradék tápértékét is megöli.
3) Fehér rizs. Úgy, mint a fehér kenyérből, a fehér rizsből is eltávolították már a legtöbb tápanyagot. A barna rizs azért barna, mert a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát” (korpa és csíra), emiatt nagyobb a tápértéke. A fehér rizsből a korpa és a csíra, e két természetes komponens hiányzik. Még az úgynevezett “dúsított” fehér rizs is hiányos tápanyagokban, a test még mindig másképp dolgozza fel, mint a barna rizst, amely lassabban szívódik fel és nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet sem.
4) A mikrózható pattogatott kukorica. Egyaránt kedvelt rendszeres mozibajárók és nassolók körében, azonban egyike a legkevésbé egészséges élelmiszereknek. Gyakorlatilag a kukoricamagon kívül minden összetevője: a feldolgozott só és tartósítószerek, ízfokozók egészségtelenek és betegségeket generálnak. Ezen felül, a mikrohullámozható popcorn egy diacetil nevű kémiai anyagot is tartalmazhat, amely ténylegesen pusztítja a tüdőt. Ha szereted a pattogatott kukoricát, próbálj bio kukoricát venni amit egy edényben magad is kipattogtathatsz kókuszolajban, vagy fűvel táplált állat tejéből készült vajban. Hintsd meg rózsaszínű himalája sóval.
5) Pácolt húskészítmények, nitrátok, nitritek. Felvágottak, kolbászok, virslik, bacon szalonna és sok más boltban fellelhető feldolgozott hús tele van nátrium-nitrittel és más vegyi tartósítószerrel, amelyek összefüggésbe hozhatók a szívbetegségek és a rák kialakulásával. Ha húst szeretnél enni, maradj a kezeletlen, nitrit- és nitrátmentes fajtáknál és lehetőleg azokat válaszd, amelyek házi, fűvel és nem hormonokkal táplált állatokból származnak.
6) A hagyományos fehérje- és energiaszeletek. Mellesleg gyakran úgy forgalmazzák őket, hogy úgy tűnhet, ezek rettenetesen egészségesek. De gyakrabban, mint nem, az étkezést helyettesítő szeletek feldolgozott szójafehérjét, finomított cukrot, hidrogénezett zsírt, és egyéb káros adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához. Nem minden fehérje-és energiaszelet rossz, persze el kell olvasnunk a címkét a hátoldalon és értelmeznünk kell, hogy mit vásárolunk.
7) Margarin. Rejtetten mindenféle feldolgozott ételben benne van. A margarin egy hidrogénezett transzzsír-olaj, mindenáron kerülendő. A közhiedelemmel ellentétben a vaj és telített zsírok általában nem egészségtelenek, különösen, ha azok kukorica- és szójatakarmány helyett füvön legeltett állatoktól származnak. Azonban  ha az  állati eredetű zsírok nem a kedvenceid, a legjobb alternatíva az extra szűz kókuszolaj vagy olívaolaj használata lenne.
8) Szójatej és a szója alapú húshelyettesítők. A modern idők egyik legnagyobb egészségügyi csalása a szójaőrület. Ne dőljünk be ennek a hóbortnak. A legtöbb szója adalékanyagot egy hexán nevű mérgező vegyület felhasználásával dolgozzák fel, amely szoros kapcsolatban áll születési rendellenességek, szaporodási problémák és a rák kialakulásával. A meg nem erjesztett szója ösztrogéntartalma igen magas, amely felboríthatja a test természetes hormonegyensúlyát.
9) Semmi diétásat. A sok úgynevezett “diétás” termék a piacon mesterséges édesítőszereket, aszpartámot, szukralózt, szacharózt stb. tartalmaz. Ezeket az édesítőszereket neurológiai károsodás, emésztőrendszeri problémák és endokrin zavarok megjelenésével hozták összefüggésbe. Sok diétás termék hozzáadott vegyi ízesítőanyagokat is tartalmazhat, amelyek a zsír és más természetes összetevők eltávolítása miatt kerültek beléjük, hogy mesterségesen csökkentsék kalóriatartalmukat. Ehelyett maradj az egészértékű élelmiszereknél, amelyek előállítása olyan közel van a természethez, amennyire csak lehetséges, beleértve a magas zsírtartalmú ételeket is. Tested meglepően jól fog reagálni rájuk.

Forrás: naturahirek.hu

A zöldségek Csipkerózsikája

Sokan azt hiszik, krumplifajta. Pedig nem az. A napraforgók rokona, gumói megvastagodott szárképződmények, melyek a gyökereken dudorodnak. Sokáig álomba merülve várta, hogy újra felfedezzük. Ma az ínyenckonyha sztárja, szebbnél szebb kompozíciókban jelenik meg köretként.

A csicsóka – nevezik tót répának, pocokrépának, putzók répának, földi almának is – rejtőzködő kulináris érték. Ismerjük selymes levesként, diós ízeket idéző püréként, savanyított formában, de akár nyersen is, zene füleinknek, ahogy harsan, sercen.
Van előkelőbb neve is az angolszász világban: Jeruzsálem articsókának nevezik. Pedig ennek az istenáldotta gumónak semmi köze se Jeruzsálem városához, se a magasröptű kulináris arisztokratához, az articsókához. A csicsóka megjelenésében is szerény: göcsörtös, világosbarna, néha rózsaszínes gumó. Topis. Sokkal jobban áll neki a Nyugat-Európában használatos név: topinambur.
A napraforgók családjába tartozik, és a história szerint az olasz „girasole” (napraforgó) elnevezés torzult Jeruzsálemmé, de ezek csak találgatások. Franciaországban már az 1600-as évek párizsi piacain kínálták vándorárusok. Úgy tudjuk, Észak-Amerikából származik: egy Samuel de Champlain nevű felfedező jóvoltából került át a kontinensre. Népszerűbb lett még a burgonyánál is, ami szintén a tengerentúlról érkezett a kontinensre, mert azt – legalábbis eleinte – gyanakvással fogadták. Végül mégis győzedelmeskedett a csicsóka fölött. Főleg azért, mert a csicsókát göcsörtös formája, barnás színe miatt a középkorban a lepra kórokozójának tartották. Később persze, amikor már tudományos igénnyel fordultak a csicsóka felé és kiderült, milyen különleges tulajdonságokkal rendelkezik, hamar rehabilitálták.

Ez a nagy tápértékű növény nem igényel sok gondozást, könnyen válhatott újból népszerű táplálékká, amikor más élelmiszer alig akadt. A II. világháború idején azért terjedt el, mert soha nem adták jegyre. A csicsóka, aminek oly mostoha sors jutott osztályrészül, amikor nagy volt a baj, mindig előkerült. Előrelátó utazók, felfedezők a biztonság kedvéért vittek magukkal csicsókát, mert ha olyan vidékre tévedtek, ahol semmi ehető nem volt, akkor szegény csúnyácska csicsóka életet mentett.
Élettani hatásai ugyanis számosak. Az elhízás kezelésében, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák megelőzésében is szerepet játszó élelmiszerként tartják számon. A benne lévő inulin nevű anyag bizonyítottan csökkenti a vér inzulinkoncentrációját, ezért cukorbetegek diétájában is fontos szerepe lehet. A burgonyánál hatszor nagyobb a rosttartalma. Kevesen tudják, hogy nyersen fogyasztva a legegészségesebb. Szeletelve ehető akár önmagában is, kiváló rágcsálnivaló. Idényzöldségekkel és fűszerekkel kombinálva ízletes saláta állítható össze belőle, akár pikáns dresszinggel megbolondítva. Préselt leve stabilizálja a vércukorszintet és káliumtartalmánál fogva jótékony hatással van a vérnyomásra. Remek fogyókúrás ital is.

Forrás: magyarkonyhaonline.hu