Siker, megelégedettség, szerencse, boldogság - sokunknak csak akkor elérhető, ha magunk vesszük kezünkbe életünket, és megragadjuk az adódó lehetőségeket. Sajnos azonban néha éppen saját magunk állunk az utunkba. Hogyan növeljük önbizalmunkat, hogyan seperjük félre kétségeinket?
A magabiztos embert messziről felismerjük tartásáról, emberbaráti viselkedéséről és spontaneitásáról. Ő az, aki visszamosolyog ránk az esernyő alól, a plakátokról, a tévéből. Elsőként lép be minden ajtón és nem hagy kétséget afelől, hogy véleménye az egyetlen elfogadható.
Tiszteletet vív ki környezetében, nem csoda, ha tele van optimizmussal. Ha pedig mindezek ellenére bekövetkezik a lehetetlen, és valami kudarc, csapás, tévedés történik, csak leporolja magát és feláll. Mi pedig csodálkozunk, hogyan képes erre.
I. Az igazi önbizalom
Az igazi önbizalomnak a fentiekhez semmi köze. Inkább az öntudatosságból, magabiztosságból fakad. Ha ugyanis meg vagyunk győződve cselekedeteink helyességéről, bízunk képességeinkben, abban, hogy az adott feladatot el tudjuk végezni, kevésbé félünk a kudarctól, és nehezebb kihívások esetén sem hátrálunk meg, akkor környezetünk felé magabiztosságot fogunk sugározni.
Aki ennek ellenére állandóan azt hiszi, rosszul cselekszik, fél, hogy blamálja magát mások előtt, és a döntéseket másra hagyja inkább, az környezete szemében labilis embernek fog tűnni. Az önbizalom azt jelenti, hogy vállaljuk a felelősséget, a kockázatot - és a tévedésekből le merjük vonni a következtetéseket. Nézzük át a legfontosabb önbizalomerősítő szabályokat.
Első szabály - Tanuljon a hibáiból!
Tervbe vett feladatait "sminkelje" úgy, hogy pont ön legyen elvégzésükre a megfelelő. Ha mégis tévedne, akkor nem önben, hanem a feladatban volt a hiba. Szerencsére nem vagyunk tökéletesek, és képesek vagyunk tanulni a hibáinkból. Az apró tévedések pedig még az elérhetetlen főnököt is szimpatikusabbá teszik. Aki beismeri hibáit, az magabiztosságáról ad tanúságot. Ne omoljon tehát össze, ha véletlenül valami nem sikerült tökéletesre.
Második szabály - Gyakorolja a nemet mondást!
Az örökkön örökké igenlő magatartás mögött is a tökéletességre törekvés vágya búvik meg. Jó barát, segítőkész kolléga, odaadó édesanya - nem lehet mindennek egyszerre megfelelni. Mit tenne, ha a gyerekeire kellene vigyáznia, miközben felkérnék munkahelyi helyettesítésre? Melyiket választaná? Nem vállalhatja el mindkettőt csak azért, hogy barátságosnak és kedvesnek találják? Nos, inkább legyen ici-picit önző. Kezdje apró dolgokkal a nemet mondást. Ismételje utánunk: "Nem, ma sajnos egyáltalán nem tudom megoldani." Vagy: "Ehhez egyáltalán nincs kedvem."
Harmadik szabály - Bízzon a képességeiben
"Aki nem játszik, az nem is nyer." Idézhetnénk a jól ismert reklámszöveget. Vagy lefordíthatnánk úgy: aki nem kockáztat, az nem is nyer. (Aki mer, az nyer.) Ha otthon hagyja vállalkozókedvét, nemcsak a kudarcok, de a sikerek is el fogják kerülni.
Ehhez tehát először meg kell tanulnia motiválnia önmagát. Ne beszélje be magának, hogy nem fog sikerülni. Írja inkább fel, hogy az adott feladat elvégzése során milyen élményekkel, emlékekkel gazdagodott, milyen sikerrel végződött a "küldetés". A több sikerélmény érdekében fontos, hogy ne tegye magasra a lécet, ne támasszon irreálisan magas követelményeket önmagával szemben.
Negyedik szabály - Ne adja fel túl gyorsan
Nem sikerült, amit eltervezett? Na és? Talán nem lehet újra nekirugaszkodni? Ahelyett, hogy belesüllyedne csalódottságába, fusson neki újra a feladatnak. Lehet, hogy jobban sikerül, mint elsőre szerette volna, hiszen máris tanult az első kudarcból. Az életben semmit nem adnak ingyen. És még egy fontos dolog: ne hagyja, hogy mások olyasmire beszéljék rá, amihez nem fűlik a foga. Honnan tudhatnák önnél jobban, mi a jó önnek? Egyértelműen tudassa környezetével, mit akar. Ebben sokszor hanghordozása és mimikája is segíthet.
Ötödik szabály - Tegye rendszeresebbé hétköznapjait
Munka, gyerekek, háztartás, közben bevásárlás, orvoslátogatás, támogatásra szoruló barátnő, könyvelő - csoda, ha este hullafáradtan zuhan az ágyba? A napok csak telnek, azzal tölti az idejét, hogy a hétvégét várja - amikor újra nagymosással és takarítással telik a nap. Közben úgy érzi, kicsúszik a keze közül minden és semmire sincs ideje. Rendszerezze tennivalóit.
Ne mosson minden adandó alkalommal, csak ha feketéből vagy fehérből összegyűlik egy adag. Ne takarítson minden porszem láttán, csak a hét egy adott napján. Reggel a legfontosabbakkal kezdje, és ne ijedjen meg, ha valami aprócska dolog másnapra marad. Ne tervezzen bevásárlást, ha nincs dolga a városban. Ha viszont bemegy, akkor már intézze el a postát és a csekkeket is. A lényeg, hogy úgy érezze, sikeresen elvégezte, amit az adott napra kitűzött magának.
II. A sikeresség tanulható
A szerencse mulandó, nincs állandó kincse. Vagy mégis? - a kérdés már régóta nem hagyja nyugodni a tudósokat. Meglepő eredményre jutottak: a szerencséhez, a boldoguláshoz vezető út igenis feltárható, sem az intelligencia, sem a szépség nem hozhat állandóan szerencsét. Boldognak csak az mondhatja magát, aki bölcsen, tartalmasan és kellemesen éli életét, a komolyabb sorscsapásokkal szemben mindig van kéznél valami jó ütőkártyája.
III. Itt és most
Szakértők szerint alaptétel, hogy a szerencsés, boldog emberek mindig ITT és MOST élnek. Észreveszik és élvezik a pillanat örömét, a szürke hétköznapokon is képesek érdekes és színes élményekre lelni. Jól megérzik, hol vár rájuk egy kis felüdülés. Számukra a boldogság titka egyébként sem az élmény intenzitásában, hanem a pozitív tapasztalás gyakoriságában rejlik.
IV. A siker és a kudarc közti különbség?
A szerencsés embernek mindig pozitív az önértékelése. Rendelkezik kellő önbecsüléssel és tisztában van saját értékeivel. Vágyai következetesek és elérhetőek, személyes igényei magasak, de reálisak. Tudatosan cselekszik, és hisz abban, amit csinál. Sugárzik belőle az önbizalom.
A szerencsés ember kezében tartja a sorsát, célirányosan cselekszik, és rendkívül aktív. Nem hagyja, hogy sodorja az ár. Az esetleges problémákra gyorsan keres megoldást. Nagyon ért ahhoz, hogy a felelősséget áthárítsa másokra. Rendszerint ő diktálja a feltételeket. Gyámoltalannak, kiszolgáltatottnak szinte soha nem láthatjuk.
A nehézségek kihívást jelentenek a számára, nemigen szokott meghátrálni. Mindig talál valamiféle kapaszkodót. A szerencsés ember hisz a sikerben és a saját boldogságában. Meg van győződve arról, hogy a szerencse végül mindig mellészegődik. Csak a sikerben hisz, a kétkedőket mindig lekörözi. Amíg egy ügyet nem ismer eléggé, kissé bizalmatlan, de ha megszimatolja a sikert, már nem lehet megállítani.
A szerencsés ember boldogulásához az is hozzájárul, hogy mindig nyitott a külvilág felé. Semmilyen tapasztalattal szemben nem marad közömbös, állandó párbeszédben áll környezetével. Extrovertált beállítottsága révén mindenben több fantáziát lát, mint a felszínes szemlélődők. Az átlagnál több emberrel barátkozik, tehát nemigen ismeri korunk népbetegségét, a magányt.
A sikeres embernek nem gond a kapcsolatteremtés sem, hamar rájön, kikkel érdemes együttműködni, kivel lehet gyümölcsöző a barátság vagy a szerelem. Tehát már a döntés pillanatában sokkal közelebb kerül a boldogsághoz, mint az önmagukban és másokban is folyton kételkedő társai.
Forrás : http://www.ideal.hu
Végjáték tanulmányok - 10
13 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése