... a szilváról

A szilva a rózsafélék családjába tartozó növény. Kis-Ázsiából származik, és mégis földünk északi féltekéjén a legelterjedtebb. Az első „kerti szilvát” feltehetőleg Szíriában termesztették, innen jutott el Kínába és a császárkori Rómába. Plinius említi a damaszkuszi szilvát, Cato a szilva bujtásával és oltásával foglalkozik, Lucius Columella Kr. u. 60 körül pedig orvosi szempontból dicséri mint bélszabályozót, „amely meghódította az ókori civilizált Európát”. Koch 1876-ban kiadott Die deutschen Obstgehölze című munkájában írja, hogy „a kék szilvák hazája az Altaj hegység déli része, Turkesztán, ahonnan a honfoglaló magyarok hozták először Európába.”

A háztartásban többféleképpen használjuk fel és fogyasztjuk. Június végétől szeptember végéig frissen is fogyaszthatjuk, de kitűnő lekvár készül belőle a téli hónapokra, befőttet is készíthetünk belőle víz és cukor nélkül, csak úgy a saját levében. Szárítják (aszalt szilva) és pálinkát főznek belőle, melyek a megfelelő mennyiségben fogyasztva gyógyhatásáról ismertek a népi hagyományok és napjaink modern orvostudánya szerint is.

Tápanyagértéke: A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. Kisebb mennyiségben tartalmaz C, A, B1, B2 …vitaminokat, melyek egymást segítik a felszívódásban.

Kalóriaértéke: 100 g gyümölcs 300 J.

Gyógyító hatása : A szilva és aszalt szilva az egyik legjobb vértisztító. A szilva frissen is serkenti az emésztést, az aszalt szilvában ugyanazt az értéket megtaláljuk, de sűrítve. A kálium szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében.

Az aszalt szilva a legeredményesebb a székrekedés ellen. Az aszalt szilvát megfőzzük, vagy egy éjszakára leáztatjuk és a levét megisszuk. A szilvát is elfogyasztjuk, ami síkossá teszi a belek tartalmát.

A leáztatott szilvalé az egyik leggazdagabb forrása a vasnak, kalciumnak, magnéziumnak és foszfornak.

Elkészítési mód: Leghatékonyabb, ha a friss szilvát nyersen fogyasztjuk, de tekintettel, hogy a fajtától függően, júnustól szeptember végéig terem, más gyümölcsökkel kombinálva gyümölcssalátaként is mindennapi étkezésünk közkedvelt és változatos csemegéjévé varázsolhatjuk.

Sütemények elkészítéséhez is kiváló alapanyagul szolgál. Íme egy recept:

Szilvás szelet

Hozzávalók: 500gr magbaváló szilva, 5 tojás, 1 csipet só, 130+100 gr porcukor, 250 gr lágy margarin, 2 tasak vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 250 gr finom liszt, 2 evőkanál rum, fahéjas porcukor a szóráshoz.

A szilvát felvágjuk, kimagozzuk. Egy 20X30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A tojásokat kettéválasztjuk, a tojásfehérjéket egy csipet sóval felverjük, majd 130 gr apránként hozzáadott porcukorral kemény habbá verjük. A maradék 100 gr porcukrot és a vaníliás cukrot habosra keverjük a margarinnal, majd egyenként a tojások sárgájával, végül a reszelt citromhéjjal.
Lyukas fakanállal lazán a masszához keverjük a tojáshab1/3-át, majd több részletben a maradékot és a lisztet úgy, hogy a lisztet mindig a hab tetejére szitáljuk, végül hozzáadjuk a rumot is. A masszát a tepsibe öntjük, tetejét sűrűn kirakjuk a szilvával, kissé bele is nyomkodjuk, majd 40-45 percig sütjük.
Tálaláskor a tetejét megszórjuk fahéjas porcukorral.

Elkészítési idő: 1 és 1/4 óra.
1 szelet: 164 kcal/684 kj

Jó étvágyat és jó egészséget !